Felülírja a politika a veszélyt Lengyelországban

Az ellenzék egy ideje azt követeli, halasszák el az elnökválasztás első fordulóját.

Helyi pótválasztásokat tartottak március 22-én Lengyelországban. A részvétel a legtöbb helyen alig érzékelhető volt, csupán egy településen jelent meg az urnáknál a jogosultak nem egészen 43 százaléka. Erre a számra hivatkozva állította keddi nyilatkozatában Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, Lengyelország politikájának tényleges irányítója, hogy semmi nem indokolja a május 10-re kitűzött elnökválasztás elhalasztását.

A lengyel ellenzék egy ideje azt követeli, halasszák el az elnökválasztás első fordulóját. A különböző politikai erők egybehangzóan hivatkoznak arra, hogy a választás tömegeket mozgat meg, így „ideális eszköz” a fertőzés terjesztésére.

Lengyelországban is naponta változnak a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatok, többszáz fertőzött van, a halálos áldozatok száma óráról órára nő. Az ország Európa fő kelet-nyugati és észak-déli úthálózatán fekszik. Kapcsolatai a szomszédokkal igen élénkek, például havonta több tízezer lengyel nő (és férfi) utazott Németországba (majd két hét otthoni pihenő után ismét vissza), ahol idős embereket gondoztak. A jól bejáratott folyamat azonban most leállt.

Sok ismerős jelenség visszaköszön. A lengyel államapparátus teljesítménye ingadozó, szakértők hiányolják az egységes és határozott fellépést. Nincs elég tesztelés, kevés a védőfelszerelés. Ezzel együtt az ellenzék és a rendszerbíráló értelmiség kész az együttműködésre, inkább támogatja a hatóságokat.

Jellemző epizód, hogy elhalasztották egy olyan dokumentumfilm bemutatását, amely a katolikus egyház berkeiben dúló pedofil jelenségekről szólt. A Bújócska című film alkotói, Marek és Tomasz Sekielski azt nyilatkozták, hogy a jelen helyzetben nem akarnak hozzájárulni a társadalmi ellentétek növekedéséhez.

Jaroslaw Kaczynski ehhez képes azt nyilatkozta, hogy a kormánynak nincs alkotmányos oka és felhatalmazása a választás elhalasztására. Azt állította, hogy a gyülekezési tilalom legnagyobb vesztese a jelöltek közül maga a hivatalban lévő elnök, Andrzej Duda, hiszen amúgy az ő rendezvényei a leginkább látogatottak. A karanténban, kórházban lévők szavazását majd megoldják mozgóurnával – tette hozzá. Az ötlet kártékony abszurditását nem érdemes taglalni.

A járványhelyzet miatt az ellenzéki jelöltek gyakorlatilag leálltak, csak internetes kampányt folytatnak. A hivatalban lévő elnök viszont sürög-forog, a hadsereg főparancsnokának szerepében lép föl, előszeretettel jelenik meg különböző helyszíneken katonai jellegű öltözetben.

Az állami média most főként róla szól. Malgorzata Kidawa-Blonska, a Polgári Platform nevű középpárt jelöltje azt nyilatkozta a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, Duda azt sugallja, hogy ő az egyetlen cselekvőképes jelölt. Egyébként is – tette hozzá – válsághelyzetben a társadalom általában készségesen megbízik a végrehajtó hatalomban, az ellenzék keze pedig meg van kötve. Egyelőre csupán internetes petícióban követelik a választások elhalasztását.

A látszat az, hogy Jaroslaw Kaczynski kalkulációja szerint a hatalom megtartása fontosabb az emberéleteknél, s ki akarja használni a lehetőséget.

A PiS a Fideszhez hasonlóan vezérelvű párt, ahol a pártelnök egyszemélyben dönt minden fontos ügyről. Van ugyan némi vetélkedés a párt a második vonalában, de a jobboldali rajongók csak az ő politikai géniuszában hisznek. Ezt a hatalmat ráadásul szinte felelősségmentesen gyakorolja, hiszen nincs formális állami pozíciója.