Felülírja a politika a veszélyt Lengyelországban

Publikálás dátuma
2020.03.25. 17:14
Jaroslaw Kaczynski
Fotó: Beata Zawrzel / AFP
Az ellenzék egy ideje azt követeli, halasszák el az elnökválasztás első fordulóját.
Helyi pótválasztásokat tartottak március 22-én Lengyelországban. A részvétel a legtöbb helyen alig érzékelhető volt, csupán egy településen jelent meg az urnáknál a jogosultak nem egészen 43 százaléka. Erre a számra hivatkozva állította keddi nyilatkozatában Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, Lengyelország politikájának tényleges irányítója, hogy semmi nem indokolja a május 10-re kitűzött elnökválasztás elhalasztását. A lengyel ellenzék egy ideje azt követeli, halasszák el az elnökválasztás első fordulóját. A különböző politikai erők egybehangzóan hivatkoznak arra, hogy a választás tömegeket mozgat meg, így „ideális eszköz” a fertőzés terjesztésére. Lengyelországban is naponta változnak a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatok, többszáz fertőzött van, a halálos áldozatok száma óráról órára nő. Az ország Európa fő kelet-nyugati és észak-déli úthálózatán fekszik. Kapcsolatai a szomszédokkal igen élénkek, például havonta több tízezer lengyel nő (és férfi) utazott Németországba (majd két hét otthoni pihenő után ismét vissza), ahol idős embereket gondoztak. A jól bejáratott folyamat azonban most leállt.   Sok ismerős jelenség visszaköszön. A lengyel államapparátus teljesítménye ingadozó, szakértők hiányolják az egységes és határozott fellépést. Nincs elég tesztelés, kevés a védőfelszerelés. Ezzel együtt az ellenzék és a rendszerbíráló értelmiség kész az együttműködésre, inkább támogatja a hatóságokat. Jellemző epizód, hogy elhalasztották egy olyan dokumentumfilm bemutatását, amely a katolikus egyház berkeiben dúló pedofil jelenségekről szólt. A Bújócska című film alkotói, Marek és Tomasz Sekielski azt nyilatkozták, hogy a jelen helyzetben nem akarnak hozzájárulni a társadalmi ellentétek növekedéséhez. Jaroslaw Kaczynski ehhez képes azt nyilatkozta, hogy a kormánynak nincs alkotmányos oka és felhatalmazása a választás elhalasztására. Azt állította, hogy a gyülekezési tilalom legnagyobb vesztese a jelöltek közül maga a hivatalban lévő elnök, Andrzej Duda, hiszen amúgy az ő rendezvényei a leginkább látogatottak. A karanténban, kórházban lévők szavazását majd megoldják mozgóurnával – tette hozzá. Az ötlet kártékony abszurditását nem érdemes taglalni. A járványhelyzet miatt az ellenzéki jelöltek gyakorlatilag leálltak, csak internetes kampányt folytatnak. A hivatalban lévő elnök viszont sürög-forog, a hadsereg főparancsnokának szerepében lép föl, előszeretettel jelenik meg különböző helyszíneken katonai jellegű öltözetben. Az állami média most főként róla szól. Malgorzata Kidawa-Blonska, a Polgári Platform nevű középpárt jelöltje azt nyilatkozta a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, Duda azt sugallja, hogy ő az egyetlen cselekvőképes jelölt. Egyébként is – tette hozzá – válsághelyzetben a társadalom általában készségesen megbízik a végrehajtó hatalomban, az ellenzék keze pedig meg van kötve. Egyelőre csupán internetes petícióban követelik a választások elhalasztását. A látszat az, hogy Jaroslaw Kaczynski kalkulációja szerint a hatalom megtartása fontosabb az emberéleteknél, s ki akarja használni a lehetőséget. A PiS a Fideszhez hasonlóan vezérelvű párt, ahol a pártelnök egyszemélyben dönt minden fontos ügyről. Van ugyan némi vetélkedés a párt a második vonalában, de a jobboldali rajongók csak az ő politikai géniuszában hisznek. Ezt a hatalmat ráadásul szinte felelősségmentesen gyakorolja, hiszen nincs formális állami pozíciója.    

Keményebb járványintézkedéseket várnak kormányaiktól az emberek

Publikálás dátuma
2020.03.25. 17:00
Párizsi rendőrök
Fotó: PHILIPPE LOPEZ / AFP
Ez derül ki a Kantar ügynökségnek a fejlett országokat tömörítő G7-ek országaiban készített felméréséből.
Inkább elégedettek a hetek országaiban élők kormányuknak a koronavírussal szemben hozott intézkedéseivel. A Kantar közvélemény-kutatása szerint e tekintetben a járvány által legjobban sújtott európai állam, Olaszország áll az élen, 76 százalék ért egyet Giuseppe Conte kabinetjének szigorú lépéseivel, a kijárási tilalommal, a mozgás szabadságának korlátozásával. Az arány 66 százalék Kanadában, Franciaországban 61, Németországban pedig 58. (Egy múlt héten készült német felmérés ennél jobb bizonyítványt állított ki Angela Merkel kormányának fellépéséről, ott 65 százalék értékelte jóra az intézkedéseket.) Az Egyesült Királyságban 56, az Egyesült Államokban viszont már csak 53 százalék ez az arány. A japánok tartják a legrosszabbnak kormányuk intézkedéseit, itt az arány mindössze 35 százalék. Arra a kérdésre, elegendőnek tartják-e az adott kormány intézkedéseit, vagy úgy vélik, azok nem mennek elég messzire, a franciák 49 százalék véli úgy, még keményebb lehetne a kabinet fellépése, a németeknél és az olaszoknál 47-47 százalék ez az arány, a japánoknál 51 százalék. A kanadaiaknak viszont csak 35, az amerikaiaknak pedig 37 százaléka óhajtana még keményebb intézkedéseket.
A japánok elégedetlenek az intézkedésekkel
Fotó: CHARLY TRIBALLEAU / AFP
A felmérésben arra is keresték a választ, hogyan vélekednek az emberek honfitársaik hozzáállásáról, mennyire tartják felelősségteljesnek a koronavírussal szembeni viselkedésüket. E tekintetben a franciák állnak a legrosszabbul, 36 százalék elégedett a honfitársakkal, de érdekes módon a németeknél is csak 38 százalék ez az arány. Az olaszok esetében 41. A legjobban a kanadaiak elégedettek a többiek hozzáállásával, az arány 68 százalékos, az Egyesült Államok a második 61 százalékkal. A legnagyobb arányban az olaszok félnek attól, hogy családtagjaik elkaphatják a koronavírust, 93 százalékuk nyilatkozott így, a japánoknál a legalacsonyabb ez az arány, de a többi államhoz képest a németeknél sem kiugrón magas 78 százalékkal. Saját egészségükért is az olaszok aggódnak legjobban, 85 százalékuk tart a fertőzéstől, a japánok itt is sereghajtók 65 százalékkal, de alig előzik meg a németeket, akiknek csak 68 százaléka tart a megbetegedéstől. A legtöbben Olaszországban nyilatkoztak úgy, hogy tudják, hogyan védekezhetnek a koronavírus ellen, 96 százalék nyilatkozott így, de az e tekintetben az utolsó helyen álló japánoknál is 84 százalék ez az arány. A felmérést közlő Le Figaro című francia lap megjegyzi, hogy a Kantar március 19-21 között végezte a közvélemény-kutatást, 7005 16 évnél idősebb személy megkérdezésével.

Putyin egyhetes munkaszünetet rendelt el

Publikálás dátuma
2020.03.25. 15:43

Fotó: AFP/Sputnik
Fizetett munkaszünet bevezetését rendelte el a jövő hétre a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A március 28-tól április 5-ig elrendelt munkaszünet nem érinti a gazdaság létfontosságú szektorait. Az élelmiszerüzletek, a gyógyszertárak és a bankok nyitva lesznek. "Az emberek egészsége, élete és biztonsága abszolút prioritás a számunkra" - mondta szerdai televíziós beszédében Putyin. Az elnök bejelentette, hogy a járványhelyzettől függően, határozatlan időre elhalasztják az orosz alkotmány módosításáról április 22-re kitűzött országos szavazást. A módosított alaptörvény lehetővé tenné Putyin számára, hogy még két elnökválasztáson jelöltethesse magát. Az orosz vezető szerdán egy sor szociális és gazdasági intézkedést is meghirdetett a járvány következményeinek ellensúlyozására. A bejelentését megelőző napon Putyin megszemlélte az Új-Moszkvában épülő és üzemelő járványügyi kórházakat, ahol Gyenyisz Procenko főorvos figyelmeztette az olasz mintára gyorsan fellángoló járvány veszélyére. Az orosz parlament alsóházában szerdán beterjesztették azt a tervezetet, amely megszigorítja az egészségügyi és járványügyi előírások gondatlanságból történő megszegésével történő tömeges fertőzés vagy halál okozását szankcionáló törvényt. Ez egy ember halálának okozása esetén öt, több ember halála esetén pedig hét évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő, továbbfertőzés esetén pedig 2 millió rubeles bírságot. (A rubel jelenleg 4,17 forintot ér.) A járványügyi előírások megszegésével történő szándékos halálokozást az érvényben lévő büntető törvénykönyv értelmében az orosz parlament illetékes bizottságának tájékoztatása szerint a terrorizmussal vagy a diverzióval azonos súlyosságú bűncselekményként fogják kezelni. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerdán emlékeztetett rá, hogy csütörtöktől a főváros mintegy 1,9 millió 65 évnél idősebb és krónikus beteg lakosának kell április 14-ig otthoni karanténba vonulnia. Esetükben, csakúgy mint a diákok számára, megszűnik az ingyenes tömegközlekedés lehetősége. A moszkvai rendőrség azt tanácsolta a város lakóinak, hogy ne látogassák a nyilvános helyeket és korlátozzák a személyes érintkezést. A hatóság arra figyelmeztetett, hogy a biztonsági kamerák arcfelismerő rendszerét felhasználja a karantén-előírásokat megszegő személyek azonosítására. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elismerte, hogy Moszkvában a járványhelyzettől függően fontolóra vették a nácizmus felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából május 9-re a Vörös térre meghirdetett díszszemle elhalasztását. Nem kívánta kommentálni azt a sajtóhírt, amely szerint a katonai parádét nézők nélkül, de a tévékamerák előtt fogják levezényelni. Szergej Sojgu védelmi miniszter elrendelte, hogy a csapategységeknél ellenőrizzék a koronavírus terjedése elleni fellépésre való felkészültséget. A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint az Észak-Olaszországba 15 szállítógéppel átdobott katonaorvosokat és egészségügyi felszerelést szállító konvoj szerdán elindult Pratica di Mare-i légi támaszpontról az onnan 600 kilométerre lévő, a járvány által különösen súlyosan érintett Bergamóba. Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára újságíróknak Moszkvában kijelentette, hogy Oroszország segítséget fog nyújtani a koronavírus elleni küzdelemben a leginkább rászoruló országoknak. Az Oroszországi Utazásszervezők Szövetsége szerdán közölt összesítése szerint egyébként még mindig mintegy 45 ezer hazaszállításra váró orosz turista tartózkodik külföldön.
Szerző
Frissítve: 2020.03.25. 20:57