Német lap: Orbán teljhatalmat akar

Publikálás dátuma
2020.03.25. 17:56

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Továbbra is igen sokat foglalkozik a németnyelvű sajtó a magyarországi felhatalmazási törvénnyel. A Handelslblatt rámutat, az ellenzék nem sokat tehet a törvénytervezet ellen, csak késleltetheti annak életbe lépését.
Orbán Viktor kormányfő drasztikusan ki akarja építeni hatalmát – írta cikkében a német üzleti lap, a Handelsblatt. Dekrétumokkal kíván kormányozni a parlament kihagyásával, ráadásul mindezt meghatározatlan ideig. Mint a lap emlékeztet rá, a magyar törvényhozás már a jövő héten el akarja fogadni a felhatalmazási törvényt. Az ellenzék meggyőződése, hogy Orbán teljesen fel akarja számolni a demokratikus intézményrendszert. A Handelsblatt Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét idézi, aki kijelentette, azért harcolnak, hogy Magyarország szabad és demokratikus ország maradjon. Gunter Deuber, a Raiffeisen Bank International Kelet-Európával foglalkozó közgazdásza kifejtette, a felhatalmazási törvény drákói megfogalmazásokat tartalmaz. Erhard Busek volt osztrák külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, Orbán túlzásba viszi féktelen hatalomvágyát. A lap megemlíti, hogy amíg a törvény hatályban van, addig szabad választásokat sem lehet tartani. Jörg Leichterfeld Európa-ügyekkel foglalkozó osztrák szociáldemokrata politikus kifejtette, „évek óta megfigyelhetjük, ahogy Orbán Viktor leépíti a demokráciát, jogállamiságot, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát. Amit most tervez, az a parlament de facto kikapcsolását jelenti, s a magyarországi parlamenti demokrácia végét”. Ezért a politikus Brüsszel gyors beavatkozását követeli. Az osztrák liberális párt, a Neos politikusa, Helmut Brandstätter szerint ideje tisztázni, hogy Orbán tpvább játszadozhat-e az európai demokraták és leépítheti a magyarországi demokráciát. A baden-badeni Badische Tagblatt megemlíti, egyes politikusok a koronavírus terjedését saját hatalmuk kiépítésére használják fel. A lap ezzel kapcsolatban említi meg a magyarországi felhatalmazási törvényt. Az Európai Bizottság eddig vajmi keveset tudott tenni ez ellen.

Tovább terjed a vírus Afrikában, délen a legsúlyosabb a helyzet

Publikálás dátuma
2020.03.25. 17:35
Betegek várakoznak az abidjani Treichville egyetemi kórház előtt
Fotó: ISSOUF SANOGO / AFP
Hétszáz fölé emelkedett az új koronavírus fertőzöttjeinek száma a Dél-afrikai Köztársaságban szerdára, és a kontinens több országában is nőtt a megbetegedések száma. Zimbabwéban sztrájkolnak az orvosok, Etiópai elítéltek ezreit engedi szabadon a járvány miatt.
Dél-Afrikában szerdára 709-re nőtt a fertőzöttek száma - mondta Zweli Mkhize egészségügyi miniszter. Az előző nap még csak 554 megbetegedésről tudtak az 58 milliós országban. A járványnak egyelőre nincs halálos áldozata, de két embert intenzív osztályon ápolnak - tette hozzá a tárcavezető. Eddig főként behurcolt fertőzésekről számoltak be a hatóságok, de mostanra egyre gyakoribbak a helyi megbetegedések, amelyek az egész országot lefedik. Az afrikai kontinensen a Dél-afrikai Köztársaságban a legsúlyosabb a koronavírus-járvány. Cyril Ramaphosa elnök hétfő este háromhetes kijárási tilalmat rendelt el, amely helyi idő szerint csütörtök éjfél után veszi kezdetét. A dél-afrikai légitársaság (SAA) - amely korábban már felfüggesztette nemzetközi járatait - az összes belföldi járatot is törölte a vesztegzár idejére. A karantén alatt a legtöbb bolt bezár, csak a gyógyszertárak, laboratóriumok, egészségügyi ellátók, bankok, létfontosságú pénzügyi szolgáltatások, élelmiszerüzletek és benzinkutak üzemelnek.
Zweli Mkhize, dél-afrikai egyészségügyi miniszter
Fotó: PHILL MAGAKOE / AFP
Zimbabwéban sztrájkba léptek szerdán a közkórházak orvosai tiltakozásul az ellen, hogy nincs elegendő védőfelszerelésük - se kesztyűből, se maszkból, se védőköpenyből -, és azt tapasztalják, hogy a problémával senki sem törődik az állam részéről. Közölték ugyanakkor, hogy azonnal munkába állnak, ha lesz elég felszerelés. Ugyancsak sztrájkolni kezdtek szerdán az ország legnagyobb repülőterének vámtisztjei a fertőzéstől tartva. Mint mondták, semmilyen intézkedés nem történt védelmükben azután sem, hogy a hararei repülőtér fogadott egy fertőzött utast, aki megfertőzhetett jó pár ott dolgozót. Zimbabwéban a hivatalos adatok szerint eddig hárman fertőződtek meg a vírustól, egyikük már bele is halt a Covid-19 betegségbe. Az ellenzék megbetegedések elhallgatásával vádolja a kormányt. Etiópiában több mint négyezer elítéltet engednek szabadon a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása végett. Az intézkedés csakis enyhébb bűncselekményt elkövetőket érint, akiknek amúgyis hamarosan letelne büntetésük vagy gyerekeik vannak. Gyilkosok esetében nincs szó engedményről. Etiópiában eddig 12 fertőzöttet tartanak nyilván. Szudánban is több mint négyezer rabot engednek szabadon a járvány feltartóztatása érdekében.
Utasokat irányítanak a szudáni Juba nemzetközi reptéren
Fotó: ALEX MCBRIDE / AFP
Burkina Fasóban 114 fertőzöttről tudni, míg a szomszédos Elefántcsontparton 73, Ghánában pedig 53 megbetegedést regisztráltak. Szenegálban 86, Kamerunban 66, Kongóban pedig 45 ember fertőződött meg. Nigériában 46 megbetegedésről és egy halálesetről számoltak be. A kontinens legnépesebb állam, Nigéria hétfőn lezárta szárazföldi határait. Ruandában 40-re emelkedett a fertőzöttek száma. Az ország szombaton szigorú intézkedéseket léptetett életbe: bezártak a nem létfontosságú üzletek, és a helyiek csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el otthonaikat. A kínai Jack Ma Foundation (Jack Ma Alapítvány) 54 afrikai országnak ajánlott fel egészségügyi adományokat a koronavírus elleni harchoz. Uganda például 20 ezer tesztcsomagot, 100 ezer maszkot és egyéb védőfelszereléseket kapott kedden. Ma Jün (Jack Ma) az Alibaba Group multinacionális technológiai konglomerátum társalapítója és volt elnöke. Ugandában továbbra is kilenc fertőzöttet tartanak nyilván. Az országban szombaton jelent meg a koronavírus egy Dubajból hazatért embernél. Azóta Kampala lezárta repülőterét, csak teherszállító repülőgépeket engednek leszállni az országban. Több mint egy hónapra bezártak az iskolák és a templomok.
Szerző
Frissítve: 2020.03.25. 18:20

Felülírja a politika a veszélyt Lengyelországban

Publikálás dátuma
2020.03.25. 17:14
Jaroslaw Kaczynski
Fotó: Beata Zawrzel / AFP
Az ellenzék egy ideje azt követeli, halasszák el az elnökválasztás első fordulóját.
Helyi pótválasztásokat tartottak március 22-én Lengyelországban. A részvétel a legtöbb helyen alig érzékelhető volt, csupán egy településen jelent meg az urnáknál a jogosultak nem egészen 43 százaléka. Erre a számra hivatkozva állította keddi nyilatkozatában Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, Lengyelország politikájának tényleges irányítója, hogy semmi nem indokolja a május 10-re kitűzött elnökválasztás elhalasztását. A lengyel ellenzék egy ideje azt követeli, halasszák el az elnökválasztás első fordulóját. A különböző politikai erők egybehangzóan hivatkoznak arra, hogy a választás tömegeket mozgat meg, így „ideális eszköz” a fertőzés terjesztésére. Lengyelországban is naponta változnak a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatok, többszáz fertőzött van, a halálos áldozatok száma óráról órára nő. Az ország Európa fő kelet-nyugati és észak-déli úthálózatán fekszik. Kapcsolatai a szomszédokkal igen élénkek, például havonta több tízezer lengyel nő (és férfi) utazott Németországba (majd két hét otthoni pihenő után ismét vissza), ahol idős embereket gondoztak. A jól bejáratott folyamat azonban most leállt.   Sok ismerős jelenség visszaköszön. A lengyel államapparátus teljesítménye ingadozó, szakértők hiányolják az egységes és határozott fellépést. Nincs elég tesztelés, kevés a védőfelszerelés. Ezzel együtt az ellenzék és a rendszerbíráló értelmiség kész az együttműködésre, inkább támogatja a hatóságokat. Jellemző epizód, hogy elhalasztották egy olyan dokumentumfilm bemutatását, amely a katolikus egyház berkeiben dúló pedofil jelenségekről szólt. A Bújócska című film alkotói, Marek és Tomasz Sekielski azt nyilatkozták, hogy a jelen helyzetben nem akarnak hozzájárulni a társadalmi ellentétek növekedéséhez. Jaroslaw Kaczynski ehhez képes azt nyilatkozta, hogy a kormánynak nincs alkotmányos oka és felhatalmazása a választás elhalasztására. Azt állította, hogy a gyülekezési tilalom legnagyobb vesztese a jelöltek közül maga a hivatalban lévő elnök, Andrzej Duda, hiszen amúgy az ő rendezvényei a leginkább látogatottak. A karanténban, kórházban lévők szavazását majd megoldják mozgóurnával – tette hozzá. Az ötlet kártékony abszurditását nem érdemes taglalni. A járványhelyzet miatt az ellenzéki jelöltek gyakorlatilag leálltak, csak internetes kampányt folytatnak. A hivatalban lévő elnök viszont sürög-forog, a hadsereg főparancsnokának szerepében lép föl, előszeretettel jelenik meg különböző helyszíneken katonai jellegű öltözetben. Az állami média most főként róla szól. Malgorzata Kidawa-Blonska, a Polgári Platform nevű középpárt jelöltje azt nyilatkozta a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, Duda azt sugallja, hogy ő az egyetlen cselekvőképes jelölt. Egyébként is – tette hozzá – válsághelyzetben a társadalom általában készségesen megbízik a végrehajtó hatalomban, az ellenzék keze pedig meg van kötve. Egyelőre csupán internetes petícióban követelik a választások elhalasztását. A látszat az, hogy Jaroslaw Kaczynski kalkulációja szerint a hatalom megtartása fontosabb az emberéleteknél, s ki akarja használni a lehetőséget. A PiS a Fideszhez hasonlóan vezérelvű párt, ahol a pártelnök egyszemélyben dönt minden fontos ügyről. Van ugyan némi vetélkedés a párt a második vonalában, de a jobboldali rajongók csak az ő politikai géniuszában hisznek. Ezt a hatalmat ráadásul szinte felelősségmentesen gyakorolja, hiszen nincs formális állami pozíciója.