Látványintézkedésekkel "kezeli" a kormány a járványt

Publikálás dátuma
2020.03.26. 07:40
Az MH katonai rendészeti központ 7. rendészeti csoport és a MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred katonái járőröznek Győr belvárosában 2020. március 23-án
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Sok adat azt mutatja, hogy a kormány nem elég hatékonyan, sok esetben késve meghozott intézkedésekkel próbálja kezelni a járványt, de az emberek a valósághoz képest pozitívabban látják a helyzetet – mondta a Népszava megkeresésére Síklaki István szociálpszichológus.
Az ELTE tanára szerint ezen az sem változtat, hogy minden paraméter szerint alulfinanszírozott és rossz állapotú a magyar egészségügy. Az éles kontraszt hátterében véleménye szerint két pszichológiai jelenség figyelhető meg: egyrészt a bizonytalanságérzetet okozó, nehezen megfogható helyzetekben mindig meggyőzőbbnek hat a tekintélyelvű fellépés. - Ez még akkor is a kompetencia, cselekedni tudás, kontrollképesség érzetét kelti az emberekben, ha ez a valóságban egyébként nincs így. Nem véletlen, hogy miközben a világ vezető politikusai közül Donald Trump amerikai elnök mondta talán a legtöbb és legnagyobb sületlenséget a járvánnyal kapcsolatban, ez semmit nem ártott a népszerűségének – fogalmazott a szociálpszichológus, aki szerint az Egyesült Államok vezetője végig ezt a fajta határozottságot tudta sugározni a választók jelentős részének. 
Síklaki István szerint azért is látja a reálisnál jobbnak a helyzetet a társadalom, mert felértékelődnek az ilyenkor szokásos látványintézkedések. Példaként a magyar katonaság utcára vezénylését említette, amely (noha egyelőre nem korlátozzák az emberek mozgását Magyarországon), a hivatalos megfogalmazás szerint „a lakosság biztonságérzetének növelése” miatt szükséges. Úgy vélte, ez addig tud működni, amíg túl sokan nem kezdenek el közvetlenül is szembesülni egy katasztrófahelyzet következményeivel. - Azt persze nagyon nehéz előre megjósolni, milyen szituációban mikor jöhet el a tömeges „A király meztelen!” érzése. Ez akár gyors bukást is hozhat a mindenkori vezetőknek – mondta Síklaki István. Hozzátette: természetesen senki nem kívánja, kívánhatja, hogy a magyar társadalom is széles körben érintett legyen a járvány által. - Ha Magyarországot elkerülik az olyan állapotok, mint amiket már most látni néhány más államban, akkor ez a járvány úgy vonulhat be az emlékezetünkbe, hogy a kormány jól kezelte a helyzetet. Ebben az esetben még profitálhatnak is belőle a későbbiekben – fogalmazott a Népszavának Síklaki István. Arra a kérdésre pedig, miszerint mi az oka annak, hogy a Publicus Intézet felmérése szerint az emberek a kormány várható intézkedéseivel kapcsolatban még optimistábbak, azt mondta: velünk született evolúciós képesség, hogy minden fenyegetés ellenére bízunk abban, kezelni tudjuk a körülöttünk lévő világot. Ez mondhatni a túlélésünk záloga is. Ha nem így van, azt az állapotot depressziónak hívjuk – fogalmazott Síklaki István.

Karanténjelentés: egy magyar orvos úti beszámolója Maliból

Publikálás dátuma
2020.03.26. 07:20

Ciprusról indult nyugat-afrikai misszióba egy ENSZ-nek dolgozó magyar orvos. Egy bamakói járványügyi elkülönítőből küldött lapuknak rendhagyó úti beszámolót.
Gion Gábor orvos évek óta Cipruson él, és régóta vesz részt Maliban indított ENSZ-missziókban. Legutóbb nem sokkal azelőtt indult kiküldetésre, hogy a Földközi-tengeren fekvő – török és görög részre osztott – sziget elkezdett bezárkózni. Ő még útra tudott kelni. Lapunknak küldött írásából sajátos szemszögből kapunk képet a járványra egyre intenzívebben készülő Ciprusról, és arról, mit él át az, aki a vírustól okkal aggódó nyugat-afrikai országba, Maliba érkezik. „Anastasiades elnök jelentette be, hogy részleges kijárási tilalom lép életbe a ciprusi kormány által felügyelt déli területeken. Csak élelmiszer beszerzés, munkába járás, orvosi ellátás vagy esetleg kocogás miatt lehet az utcára lépni. Erre az intézkedésre egyrészt a járvány dinamikája, másrészt az eddigi tanácsok, javaslatok negligálása miatt volt szükség. A gyógyszertárakban és az élelmiszerboltokban nyitástól tíz óráig csak a 60 év felettiek, fogyatékkal élők vásárolhatnak, igazolvánnyal. Eddig felvásárlási láz, árdrágulás nem volt. Gyógyszertárakban nem volt hiánycikk a maszk. A postaforgalom gyakorlatilag megszűnt. A személyi igazolvány vagy útlevél mindenkinél kéznél kell, hogy legyen, még kocogáskor is – futni csak a lakóhelyhez közel lehet. A tanítás az általános iskolákban már másfél hete távoktatás formájában zajlik. Tapasztalataink szerint fennakadás nélkül. Ciprus március 21-től nem indít és nem fogad legalább repülőket 28 országból, beleértve Magyarországot, Nagy-Britanniát, Görögországot is. A visszautazó ciprusi állampolgárokat szállító járatok leszállhatnak, és  a teherszállító, diplomáciai valamint a Cipruson rekedt külföldieket evakuáló gépek is landolhatnak. A ciprusi állampolgároknak is 14 napos karantént kell a kijelölt szállodákban letölteniük, aminek költségeit – a piaci árnál alacsonyabban meghatározva – az állam fizeti. Mivel a turizmus amúgy is leállt, hely van bőven. A turisztikai szektorban elkezdődtek az elbocsátások, emiatt sokan kerülnek nagy bajba, mert az ágazatban javarészt külföldiek dolgoznak: ők repülőjáratok híján nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak hazatérni, fizetést nem kapnak, albérletet fizetni nem tudnak. Nem tudni, hogyan tovább. Az állami kórházakban emelkedik a tesztelt és pozitív személyzet aránya – őket karanténba helyezik –, ami miatt több állami kórház kapacitása jelentősen csökken. A felfedezett új fertőzések miatt esetenként felfüggesztik az új betegek felvételét például az állami fenntartású nicosiai General Hospital kardiológiai osztályán vagy a larnakai belgyógyászaton. A pafoszi kórházban általános betegfelvételi tilalom van, ez fenyegeti most a larnakai kórházat is.” Gion Gábor március közepén hagyta el Ciprust és tizenötödikén érkezett meg Afrikába, Maliba. „Már a repülőtéren szokatlan volt, hogy egy afrikai országban sebészi maszkos földi személyzet kézfertőtlenítés és hőmérőzés után tereli az embereket önbevallós nyomtatványokkal az útlevél- és vámvizsgálathoz. Az eddig szigorúan vett és ellenőrzött sárgaláz elleni oltásos dokumentumnak sem tulajdonítottak jelentőséget. Később, az ENSZ mali missziójának főhadiszállására beérve pár méterenként sebészi maszkos biztonságiak előtt kellett az általuk kezünkre fújt fertőtlenítőt alaposan szétkenni. Az újonnan érkezetteket az egészségügyi konténerhez terelték, ahol sebészi maszkot, sapkát, egyszerhasználatos kötényt, gumikesztyűt viselő személyzet mért lázat. Közben kikérdeztek mindenkit egyesével. Honnan jött? Hol szállt át? Hol szállt meg? Mennyi időt töltött ott? Hogy érzi magát? Volt-e láza? Végül elkérték a telefonszámunkat, és megadták az ő hivatalos számukat is, ha bármi tünetünk lenne, azonnal jelentsük. Március 18-án kellett volna továbbrepülnöm belföldi ENSZ-járattal az állomáshelyemre. Március 17-én este azonban körbe futott egy hivatalos ENSZ körlevél, amely szerint a felsorolt országokból érkezők – köztük Ciprus is ott volt – 14 napos karanténba kényszerülnek. Két hét karantén várt rám is. Az orvos, akit az állomáshelyemen váltottam volna, már épp felszállni készült a gépére, amikor megkapta a hírt, hogy nem tudok odautazni. Persze, már ő sem tudta volna elhagyni az országot. A megelőző intézkedések jogosságát nem lehet kétségbe vonni: ha ilyen elégtelen vagy minimális szinten működő egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országok közé becsap a vírus, onnan nem lehet egykönnyen kitakarítani. Ezzel együtt a gyógyszertárakban a szükséges gyógyszerek, felszerelések elérhetők, én is onnan kaptam a karantén idejére az ellátmányt: sebészi maszkokat – gondosan egyesével csomagolva, felcímkézve –, hőmérőt, alkoholos kézfertőtlenítőt. Először olyan karanténról eset szó, ahol 10 ember lett volna egy szobában 14 napig. Ha addig nem volt valaki beteg, ott az lehetett volna. Végül egy valamikor szebb napokat látott szállodába kerültem, ahol egy szobába egy megfigyelt személy került. Rajtam kívül eddig 4-5 másik megfigyelt van itt, valamint úgy 10 fős helyi személyzet – a többnyire 190 magas, 130 kilós biztonságiakat is beleértve –, továbbá körülbelül 40 gekkó, több millió szúnyog és egy(?) bagoly méretű denevér. A személyzet maszkot és kesztyűt visel. Szerintük a vírus még nincs benn Maliban. A környező országokból, Nigerből, Burkina Faso-ból, Elefántcsontpartról, Guineaból, Szenegálból azonban már jelentették a fertőzést, és kötve hiszem, hogy vírus tiszteletben tartaná a lezárt határokat. Az élelmezés elfogadható, önköltséges, aki szerencsés, annak a munkáltatója fizeti a szállással együtt. Egyelőre ennyi. Várom a jövő hétfőt, hátha addig nem kapok el semmit a szúnyogoktól.”
Frissítve: 2020.03.26. 08:06

Felesleges a felhalmozás: nem veszélyezteti az ivóvizet a járvány

Publikálás dátuma
2020.03.26. 07:00

Fotó: Népszava
Egyelőre a fertőtlenítési szinten se kellett emelni a Fővárosi Vízműveknél, mert a korábbi szint elegendő a víz vírusmentességéhez. Felesleges felhalmozni palackozott ásványvizeket.
Két és fél éves előnyben vagyunk a koronavírussal szemben – bizakodik Keszler Ferenc a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. A vállalatnál ugyanis 2,5 évvel ezelőtt kezdték el kidolgozni a jelenleg használt távmunkarendszert. A hálózati rendszerek titkosítottak, minden adminisztrációs, illetve irodában végezhető munkafolyamat ugyanolyan hatékonysággal folytatható otthonról is. A cég munkavállalóinak harmada már így dolgozik. A jelenleg érvényes decenralizált izolációs protokoll értelmében az eddigi 5 hálózatüzemeltetési, 5 víztermelési, 3 szennyvízkezelési, illetve a diszpécserközpontot tovább bontották és váltásokban dolgozó újabb szeparált egységeket hoztak létre. Így nagyon kicsi az esélye, hogy mindegyik csoport egyidejűleg betegszik meg. Az ügyfélszolgálatokat egy kivételével bezárták, de ott is erős védelmi intézkedéseket vezettek be. - Túl vagyunk két világháborún és egy forradalmon és eddig még soha nem állt le a vízszolgáltatás Budapesten. A jelenlegi vírushelyzetet is uralni fogjuk – állítja magabiztosan Keszler Ferenc, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. S ez a kőbányai víztározó másfél évszázados falai között állva nagyon hihetően hangzik.
Mintha egy templomban állnánk. Egy föld alattiban. A félköríves téglaboltozat tíz méter magasan borul fölénk, a kanyargós lépcső alján egy szökőkútszerű töltő-fogyasztó műtárgy, a körben kanyargó-örvénylő téglafalak sarkai belevesznek a félhomályba. A szavak azonban kiélesednek. A járványügyi villámlátogatást tevő Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes mellett Keszler Ferenc vezérigazgató, Csörnyei Géza üzemeltetési igazgató és Vörös Róbert üzemmérnökség vezető áll. Lábuk alatt vékony patakban csörgedez a víz. A kőbányai víztározó most éppen üres. A víz világnapja alkalmából a héten megnyitották volna egy napra a budapestiek előtt, de a járvány miatt lefújták a rendezvényt, a szokásos karbantartási munkákat viszont járvány ide vagy oda, elvégzik. A tárolómedencét kimossák, megtisztítják a lerakódott ásványi anyagoktól, átnézik a falakat szerkezeti sérülések után kutatva.
Tüttő Kata, Csörnyei Géza és Keszler Ferenc a víztározóban.
Fotó: A szerző felvétele
A 150 éves létesítmény jól állja az idő próbáját. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a párizsi és a londoni tapasztalatokból okulva a kolerajárvány megfékezésének és terjedésének egyik zálogát látta a tiszta ivóvízben. A fővárosi vízhálózat korszerűsítésének részeként rendelték meg a kőbányai víztározót 1869-ben. A 11 ezer köbméter vizet befogadó létesítményt olasz építőmesterek építették a Tatai Uradalmi Téglagyár szokottnál jobban kiégetett, különleges tégláiból. A fél méter vastag falakat kívülről több méter vastag agyaggal támasztották meg. A kőbányai egyike – bár a 80 ezer köbméteres gellérthegyi víztárolóval egyetemben kétségtelenül a legimpozánsabb darabja – a 70 budapesti víztározónak, amelyeket minden éjjel feltöltenek. Ha fennakadás lenne, innen fél napig el tudják látni a várost. Budapest egy átlagos napon 400 – 450 ezer köbméter vizet fogyaszt el, ami egyébként lényegesen kevesebb, mint a nyolcvanas években, amikor még számos gyár működött a fővárosban és a háztartások is sokkal pazarlóbban bántak a vízzel. Azóta csaknem harmadára esett vissza az éves vízfogyasztás. Keszler Ferenc teljesen feleslegesnek tartja a járvány miatti pánikszerű ásványvíz halmozását. A fővárosi vízrendszer teljesen zárt a víznyerő kutaktól a vízcsapokig. A hálózatba, az esetleges csőtöréseket leszámítva nem juthat be semmiféle kórokozó. A csőtörések és javítások miatti szennyeződéseket pedig nagy biztonsággal elpusztítja a hálózatban keringő klór. A javarészt a Szentendrei-sziget kútjaiból nyert ivóvizet a nemzetközi előírásoknak megfelelően utóklórozzák. Ennek mértéke jelenleg 0,3 milligramm literenként. A járvány miatt még nem emeltek a szokásos szinten, mivel ez elegendő ahhoz, hogy a víz vírusmentes maradjon. Erről a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönt. A hozzáadott klór mennyiségét jellemzően árvíz idején emelik meg a víznyerő kutaknál fellépő esetleges vízbetörés miatt. Most azonban nem kell tartani ettől – nyugtat meg mindenkit Csörnyei Géza, üzemeltetési igazgató. A Fővárosi Vízművek egyike annak a 71 stratégiai szempontból védendő vállalatnak, amelyet a Honvédelmi Minisztérium a múlt héten ellenőrzése alá vont. A cégekhez kirendelt akciócsoportok a Fővárosi Védelmi Bizottság ülésén elhangzottak szerint a kormány szemei és fülei, de nem szájai. Vagyis figyelnek és észrevételeznek, de nem szólnak bele a cég működésébe – magyarázza Tüttő Kata, a budapesti védekezést irányító Fővárosi Operatív Törzs vezetője. Ez így is van – erősíti meg a fentieket Keszler Ferenc. - A honvédségi kapcsolattartók gondoskodnak arról, hogy a cég fenn tudja tartani a közszolgáltatást akkor is, ha bármilyen fennakadás lenne, például a beszállítókkal. A Fővárosi Vízművekhez kirendelt három fős akciócsoport mindennap megjelenik és értékeli a cég járványügyi intézkedéseit. Keszler szerint a logisztikai feladatok – például a vegyszerek beszerzése - ellátása mellett, az esetlegesen kieső munkaerő pótlásában is számíthatnak a segítségükre. A Fővárosi Vízműveknek 1600 munkavállalójából a rendszer vészhelyzeti működtetéséhez 390 kollégára van szükség. Napi szinten figyelik a betegállomány-alakulását, de az 50-80 kieső nem haladja meg a korábbi átlagot. - A fővárosi közszolgáltató cégeknél sehol sem nőtt a kiesők száma, sőt a szemétszállítást végző FKF-nél még csökkent is – büszkélkedik Tüttő Kata. Hétfőn 54 európai vízmű cserélte ki járványügyi tapasztalatait egy videokonferencián. A vállalatok között három észak-olaszországi vörös zónás cég is volt, amelyek nagyjából ugyanazokat az intézkedéseket hozták meg eddig, amit a Fővárosi Vízművek. Az ellátás a hazai helyzetnél sokkal súlyosabb körülmények között is zavartalan, a három vízműnél egyetlen koronavírusos beteget sem regisztráltak. A járvány pénzügyi hatásait még nehéz lenne megjósolni, de az már most látható, hogy a külföldi projektek és a ritkuló pályázatok miatt legalább 10 százalékos bevételkieséssel számolhatnak. Éppen ezért a Vízművek fontosnak tartja, hogy mindenki befizesse a vízdíjat, amire több digitális lehetőség is rendelkezésre áll. De még így is lehet további bevételkiesés, hiszen Párizsban például 25 százalékkal visszaesett a vízfogyasztás a turisták elmaradása miatt.
Szerző