Az ELTE tanára szerint ezen az sem változtat, hogy minden paraméter szerint alulfinanszírozott és rossz állapotú a magyar egészségügy. Az éles kontraszt hátterében véleménye szerint két pszichológiai jelenség figyelhető meg: egyrészt a bizonytalanságérzetet okozó, nehezen megfogható helyzetekben mindig meggyőzőbbnek hat a tekintélyelvű fellépés. - Ez még akkor is a kompetencia, cselekedni tudás, kontrollképesség érzetét kelti az emberekben, ha ez a valóságban egyébként nincs így. Nem véletlen, hogy miközben a világ vezető politikusai közül Donald Trump amerikai elnök mondta talán a legtöbb és legnagyobb sületlenséget a járvánnyal kapcsolatban, ez semmit nem ártott a népszerűségének – fogalmazott a szociálpszichológus, aki szerint az Egyesült Államok vezetője végig ezt a fajta határozottságot tudta sugározni a választók jelentős részének.
Síklaki István szerint azért is látja a reálisnál jobbnak a helyzetet a társadalom, mert felértékelődnek az ilyenkor szokásos látványintézkedések. Példaként a magyar katonaság utcára vezénylését említette, amely (noha egyelőre nem korlátozzák az emberek mozgását Magyarországon), a hivatalos megfogalmazás szerint „a lakosság biztonságérzetének növelése” miatt szükséges. Úgy vélte, ez addig tud működni, amíg túl sokan nem kezdenek el közvetlenül is szembesülni egy katasztrófahelyzet következményeivel. - Azt persze nagyon nehéz előre megjósolni, milyen szituációban mikor jöhet el a tömeges „A király meztelen!” érzése. Ez akár gyors bukást is hozhat a mindenkori vezetőknek – mondta Síklaki István. Hozzátette: természetesen senki nem kívánja, kívánhatja, hogy a magyar társadalom is széles körben érintett legyen a járvány által. - Ha Magyarországot elkerülik az olyan állapotok, mint amiket már most látni néhány más államban, akkor ez a járvány úgy vonulhat be az emlékezetünkbe, hogy a kormány jól kezelte a helyzetet. Ebben az esetben még profitálhatnak is belőle a későbbiekben – fogalmazott a Népszavának Síklaki István.
Arra a kérdésre pedig, miszerint mi az oka annak, hogy a Publicus Intézet felmérése szerint az emberek a kormány várható intézkedéseivel kapcsolatban még optimistábbak, azt mondta: velünk született evolúciós képesség, hogy minden fenyegetés ellenére bízunk abban, kezelni tudjuk a körülöttünk lévő világot. Ez mondhatni a túlélésünk záloga is. Ha nem így van, azt az állapotot depressziónak hívjuk – fogalmazott Síklaki István.
