Két és fél éves előnyben vagyunk a koronavírussal szemben – bizakodik Keszler Ferenc a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. A vállalatnál ugyanis 2,5 évvel ezelőtt kezdték el kidolgozni a jelenleg használt távmunkarendszert. A hálózati rendszerek titkosítottak, minden adminisztrációs, illetve irodában végezhető munkafolyamat ugyanolyan hatékonysággal folytatható otthonról is. A cég munkavállalóinak harmada már így dolgozik. A jelenleg érvényes decenralizált izolációs protokoll értelmében az eddigi 5 hálózatüzemeltetési, 5 víztermelési, 3 szennyvízkezelési, illetve a diszpécserközpontot tovább bontották és váltásokban dolgozó újabb szeparált egységeket hoztak létre. Így nagyon kicsi az esélye, hogy mindegyik csoport egyidejűleg betegszik meg. Az ügyfélszolgálatokat egy kivételével bezárták, de ott is erős védelmi intézkedéseket vezettek be. - Túl vagyunk két világháborún és egy forradalmon és eddig még soha nem állt le a vízszolgáltatás Budapesten. A jelenlegi vírushelyzetet is uralni fogjuk – állítja magabiztosan Keszler Ferenc, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. S ez a kőbányai víztározó másfél évszázados falai között állva nagyon hihetően hangzik.
Mintha egy templomban állnánk. Egy föld alattiban. A félköríves téglaboltozat tíz méter magasan borul fölénk, a kanyargós lépcső alján egy szökőkútszerű töltő-fogyasztó műtárgy, a körben kanyargó-örvénylő téglafalak sarkai belevesznek a félhomályba. A szavak azonban kiélesednek. A járványügyi villámlátogatást tevő Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes mellett Keszler Ferenc vezérigazgató, Csörnyei Géza üzemeltetési igazgató és Vörös Róbert üzemmérnökség vezető áll. Lábuk alatt vékony patakban csörgedez a víz. A kőbányai víztározó most éppen üres. A víz világnapja alkalmából a héten megnyitották volna egy napra a budapestiek előtt, de a járvány miatt lefújták a rendezvényt, a szokásos karbantartási munkákat viszont járvány ide vagy oda, elvégzik. A tárolómedencét kimossák, megtisztítják a lerakódott ásványi anyagoktól, átnézik a falakat szerkezeti sérülések után kutatva.
A 150 éves létesítmény jól állja az idő próbáját. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a párizsi és a londoni tapasztalatokból okulva a kolerajárvány megfékezésének és terjedésének egyik zálogát látta a tiszta ivóvízben. A fővárosi vízhálózat korszerűsítésének részeként rendelték meg a kőbányai víztározót 1869-ben. A 11 ezer köbméter vizet befogadó létesítményt olasz építőmesterek építették a Tatai Uradalmi Téglagyár szokottnál jobban kiégetett, különleges tégláiból. A fél méter vastag falakat kívülről több méter vastag agyaggal támasztották meg. A kőbányai egyike – bár a 80 ezer köbméteres gellérthegyi víztárolóval egyetemben kétségtelenül a legimpozánsabb darabja – a 70 budapesti víztározónak, amelyeket minden éjjel feltöltenek. Ha fennakadás lenne, innen fél napig el tudják látni a várost. Budapest egy átlagos napon 400 – 450 ezer köbméter vizet fogyaszt el, ami egyébként lényegesen kevesebb, mint a nyolcvanas években, amikor még számos gyár működött a fővárosban és a háztartások is sokkal pazarlóbban bántak a vízzel. Azóta csaknem harmadára esett vissza az éves vízfogyasztás.
Keszler Ferenc teljesen feleslegesnek tartja a járvány miatti pánikszerű ásványvíz halmozását. A fővárosi vízrendszer teljesen zárt a víznyerő kutaktól a vízcsapokig. A hálózatba, az esetleges csőtöréseket leszámítva nem juthat be semmiféle kórokozó. A csőtörések és javítások miatti szennyeződéseket pedig nagy biztonsággal elpusztítja a hálózatban keringő klór. A javarészt a Szentendrei-sziget kútjaiból nyert ivóvizet a nemzetközi előírásoknak megfelelően utóklórozzák. Ennek mértéke jelenleg 0,3 milligramm literenként. A járvány miatt még nem emeltek a szokásos szinten, mivel ez elegendő ahhoz, hogy a víz vírusmentes maradjon. Erről a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönt. A hozzáadott klór mennyiségét jellemzően árvíz idején emelik meg a víznyerő kutaknál fellépő esetleges vízbetörés miatt. Most azonban nem kell tartani ettől – nyugtat meg mindenkit Csörnyei Géza, üzemeltetési igazgató.
A Fővárosi Vízművek egyike annak a 71 stratégiai szempontból védendő vállalatnak, amelyet a Honvédelmi Minisztérium a múlt héten ellenőrzése alá vont. A cégekhez kirendelt akciócsoportok a Fővárosi Védelmi Bizottság ülésén elhangzottak szerint a kormány szemei és fülei, de nem szájai. Vagyis figyelnek és észrevételeznek, de nem szólnak bele a cég működésébe – magyarázza Tüttő Kata, a budapesti védekezést irányító Fővárosi Operatív Törzs vezetője. Ez így is van – erősíti meg a fentieket Keszler Ferenc. - A honvédségi kapcsolattartók gondoskodnak arról, hogy a cég fenn tudja tartani a közszolgáltatást akkor is, ha bármilyen fennakadás lenne, például a beszállítókkal. A Fővárosi Vízművekhez kirendelt három fős akciócsoport mindennap megjelenik és értékeli a cég járványügyi intézkedéseit. Keszler szerint a logisztikai feladatok – például a vegyszerek beszerzése - ellátása mellett, az esetlegesen kieső munkaerő pótlásában is számíthatnak a segítségükre. A Fővárosi Vízműveknek 1600 munkavállalójából a rendszer vészhelyzeti működtetéséhez 390 kollégára van szükség. Napi szinten figyelik a betegállomány-alakulását, de az 50-80 kieső nem haladja meg a korábbi átlagot. - A fővárosi közszolgáltató cégeknél sehol sem nőtt a kiesők száma, sőt a szemétszállítást végző FKF-nél még csökkent is – büszkélkedik Tüttő Kata.
Hétfőn 54 európai vízmű cserélte ki járványügyi tapasztalatait egy videokonferencián. A vállalatok között három észak-olaszországi vörös zónás cég is volt, amelyek nagyjából ugyanazokat az intézkedéseket hozták meg eddig, amit a Fővárosi Vízművek. Az ellátás a hazai helyzetnél sokkal súlyosabb körülmények között is zavartalan, a három vízműnél egyetlen koronavírusos beteget sem regisztráltak.
A járvány pénzügyi hatásait még nehéz lenne megjósolni, de az már most látható, hogy a külföldi projektek és a ritkuló pályázatok miatt legalább 10 százalékos bevételkieséssel számolhatnak. Éppen ezért a Vízművek fontosnak tartja, hogy mindenki befizesse a vízdíjat, amire több digitális lehetőség is rendelkezésre áll. De még így is lehet további bevételkiesés, hiszen Párizsban például 25 százalékkal visszaesett a vízfogyasztás a turisták elmaradása miatt.