Ha nem tud segíteni, ne akadályozzon – Orbán levélben szólt vissza az ET főtitkárának

Publikálás dátuma
2020.03.26. 08:25

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Legyen szíves tanulmányozni az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat pontos szövegét – üzente a miniszterelnök.
Válaszlevélben reagált Orbán Viktor miniszterelnök az Európa Tanács (ET) főtitkárának bírálataira, melyeket Marija Pejcinovic Buric a koronavírus-veszélyhelyzettel kapcsolatos magyarországi jogalkotási folyamat kapcsán írt keddi levelében fogalmazott meg – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtök reggel. A magyar miniszterelnök fölkérte a főtitkárt, hogy legyen szíves tanulmányozni az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat pontos szövegét, valamint vizsgálja meg más államok hasonló jogi gyakorlatát is – mondta a sajtófőnök.
„Ha Ön nem képes segíteni nekünk a jelenlegi válsághelyzetben, kérem, legalább tartózkodjon a védelmi erőfeszítéseink akadályozásától”

– zárta Orbán az ET főtitkárának írt levelét.

Buric: Válsághelyzetben különösen fontos a társadalom hitének és bizalmának fenntartása

Az Európa Tanács főtitkára Orbánnak írt levelében kedden közölte: a koronavírus-járvány okozta különleges helyzetben hozott tagállami intézkedéseknek meg kell felelniük mind az adott ország alkotmányának, mind pedig a nemzetközi normáknak, és tiszteletben kell tartaniuk a demokratikus alapelveket. Buric azt írta, nagy figyelmet fordít a rendkívüli helyzet magyarországi alakulására. Kiemelte: egy pontosan meg nem határozott és ellenőrzések nélküli vészhelyzet nem garantálja a demokrácia alapelveinek tiszteletben tartását, és azt, hogy az alapvető emberi jogokat korlátozó sürgősségi intézkedések szigorúan arányosak legyenek a leküzdeni kívánt fenyegetéssel. Arra emlékeztetett, hogy a nemzeti parlamentekben, a médiában és az internetes felületeken folytatott demokratikus vita, valamint a hivatalos információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása minden szabad és demokratikus rendszer alapvető eleme. Válsághelyzetben különösen fontos a társadalom hitének és bizalmának fenntartása – közölte. Buric leszögezte: a koronavírus-járvány megfékezése iránti elkötelezettség jegyében hozott tagállami intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európa Tanács alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat. Az Európa Tanács továbbra is készen áll arra, hogy segítse a tagállamok erre irányuló törekvésit, többek között azáltal, hogy minden szükséges ismeretet és segítséget rendelkezésükre bocsát.
„Arra szólítom fel a magyar hatóságokat, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget”

– fogalmazott Marija Pejcinovic Buric.

Szerző

Látványintézkedésekkel "kezeli" a kormány a járványt

Publikálás dátuma
2020.03.26. 07:40
Az MH katonai rendészeti központ 7. rendészeti csoport és a MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred katonái járőröznek Győr belvárosában 2020. március 23-án
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Sok adat azt mutatja, hogy a kormány nem elég hatékonyan, sok esetben késve meghozott intézkedésekkel próbálja kezelni a járványt, de az emberek a valósághoz képest pozitívabban látják a helyzetet – mondta a Népszava megkeresésére Síklaki István szociálpszichológus.
Az ELTE tanára szerint ezen az sem változtat, hogy minden paraméter szerint alulfinanszírozott és rossz állapotú a magyar egészségügy. Az éles kontraszt hátterében véleménye szerint két pszichológiai jelenség figyelhető meg: egyrészt a bizonytalanságérzetet okozó, nehezen megfogható helyzetekben mindig meggyőzőbbnek hat a tekintélyelvű fellépés. - Ez még akkor is a kompetencia, cselekedni tudás, kontrollképesség érzetét kelti az emberekben, ha ez a valóságban egyébként nincs így. Nem véletlen, hogy miközben a világ vezető politikusai közül Donald Trump amerikai elnök mondta talán a legtöbb és legnagyobb sületlenséget a járvánnyal kapcsolatban, ez semmit nem ártott a népszerűségének – fogalmazott a szociálpszichológus, aki szerint az Egyesült Államok vezetője végig ezt a fajta határozottságot tudta sugározni a választók jelentős részének. 
Síklaki István szerint azért is látja a reálisnál jobbnak a helyzetet a társadalom, mert felértékelődnek az ilyenkor szokásos látványintézkedések. Példaként a magyar katonaság utcára vezénylését említette, amely (noha egyelőre nem korlátozzák az emberek mozgását Magyarországon), a hivatalos megfogalmazás szerint „a lakosság biztonságérzetének növelése” miatt szükséges. Úgy vélte, ez addig tud működni, amíg túl sokan nem kezdenek el közvetlenül is szembesülni egy katasztrófahelyzet következményeivel. - Azt persze nagyon nehéz előre megjósolni, milyen szituációban mikor jöhet el a tömeges „A király meztelen!” érzése. Ez akár gyors bukást is hozhat a mindenkori vezetőknek – mondta Síklaki István. Hozzátette: természetesen senki nem kívánja, kívánhatja, hogy a magyar társadalom is széles körben érintett legyen a járvány által. - Ha Magyarországot elkerülik az olyan állapotok, mint amiket már most látni néhány más államban, akkor ez a járvány úgy vonulhat be az emlékezetünkbe, hogy a kormány jól kezelte a helyzetet. Ebben az esetben még profitálhatnak is belőle a későbbiekben – fogalmazott a Népszavának Síklaki István. Arra a kérdésre pedig, miszerint mi az oka annak, hogy a Publicus Intézet felmérése szerint az emberek a kormány várható intézkedéseivel kapcsolatban még optimistábbak, azt mondta: velünk született evolúciós képesség, hogy minden fenyegetés ellenére bízunk abban, kezelni tudjuk a körülöttünk lévő világot. Ez mondhatni a túlélésünk záloga is. Ha nem így van, azt az állapotot depressziónak hívjuk – fogalmazott Síklaki István.

Karanténjelentés: egy magyar orvos úti beszámolója Maliból

Publikálás dátuma
2020.03.26. 07:20

Ciprusról indult nyugat-afrikai misszióba egy ENSZ-nek dolgozó magyar orvos. Egy bamakói járványügyi elkülönítőből küldött lapuknak rendhagyó úti beszámolót.
Gion Gábor orvos évek óta Cipruson él, és régóta vesz részt Maliban indított ENSZ-missziókban. Legutóbb nem sokkal azelőtt indult kiküldetésre, hogy a Földközi-tengeren fekvő – török és görög részre osztott – sziget elkezdett bezárkózni. Ő még útra tudott kelni. Lapunknak küldött írásából sajátos szemszögből kapunk képet a járványra egyre intenzívebben készülő Ciprusról, és arról, mit él át az, aki a vírustól okkal aggódó nyugat-afrikai országba, Maliba érkezik. „Anastasiades elnök jelentette be, hogy részleges kijárási tilalom lép életbe a ciprusi kormány által felügyelt déli területeken. Csak élelmiszer beszerzés, munkába járás, orvosi ellátás vagy esetleg kocogás miatt lehet az utcára lépni. Erre az intézkedésre egyrészt a járvány dinamikája, másrészt az eddigi tanácsok, javaslatok negligálása miatt volt szükség. A gyógyszertárakban és az élelmiszerboltokban nyitástól tíz óráig csak a 60 év felettiek, fogyatékkal élők vásárolhatnak, igazolvánnyal. Eddig felvásárlási láz, árdrágulás nem volt. Gyógyszertárakban nem volt hiánycikk a maszk. A postaforgalom gyakorlatilag megszűnt. A személyi igazolvány vagy útlevél mindenkinél kéznél kell, hogy legyen, még kocogáskor is – futni csak a lakóhelyhez közel lehet. A tanítás az általános iskolákban már másfél hete távoktatás formájában zajlik. Tapasztalataink szerint fennakadás nélkül. Ciprus március 21-től nem indít és nem fogad legalább repülőket 28 országból, beleértve Magyarországot, Nagy-Britanniát, Görögországot is. A visszautazó ciprusi állampolgárokat szállító járatok leszállhatnak, és  a teherszállító, diplomáciai valamint a Cipruson rekedt külföldieket evakuáló gépek is landolhatnak. A ciprusi állampolgároknak is 14 napos karantént kell a kijelölt szállodákban letölteniük, aminek költségeit – a piaci árnál alacsonyabban meghatározva – az állam fizeti. Mivel a turizmus amúgy is leállt, hely van bőven. A turisztikai szektorban elkezdődtek az elbocsátások, emiatt sokan kerülnek nagy bajba, mert az ágazatban javarészt külföldiek dolgoznak: ők repülőjáratok híján nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak hazatérni, fizetést nem kapnak, albérletet fizetni nem tudnak. Nem tudni, hogyan tovább. Az állami kórházakban emelkedik a tesztelt és pozitív személyzet aránya – őket karanténba helyezik –, ami miatt több állami kórház kapacitása jelentősen csökken. A felfedezett új fertőzések miatt esetenként felfüggesztik az új betegek felvételét például az állami fenntartású nicosiai General Hospital kardiológiai osztályán vagy a larnakai belgyógyászaton. A pafoszi kórházban általános betegfelvételi tilalom van, ez fenyegeti most a larnakai kórházat is.” Gion Gábor március közepén hagyta el Ciprust és tizenötödikén érkezett meg Afrikába, Maliba. „Már a repülőtéren szokatlan volt, hogy egy afrikai országban sebészi maszkos földi személyzet kézfertőtlenítés és hőmérőzés után tereli az embereket önbevallós nyomtatványokkal az útlevél- és vámvizsgálathoz. Az eddig szigorúan vett és ellenőrzött sárgaláz elleni oltásos dokumentumnak sem tulajdonítottak jelentőséget. Később, az ENSZ mali missziójának főhadiszállására beérve pár méterenként sebészi maszkos biztonságiak előtt kellett az általuk kezünkre fújt fertőtlenítőt alaposan szétkenni. Az újonnan érkezetteket az egészségügyi konténerhez terelték, ahol sebészi maszkot, sapkát, egyszerhasználatos kötényt, gumikesztyűt viselő személyzet mért lázat. Közben kikérdeztek mindenkit egyesével. Honnan jött? Hol szállt át? Hol szállt meg? Mennyi időt töltött ott? Hogy érzi magát? Volt-e láza? Végül elkérték a telefonszámunkat, és megadták az ő hivatalos számukat is, ha bármi tünetünk lenne, azonnal jelentsük. Március 18-án kellett volna továbbrepülnöm belföldi ENSZ-járattal az állomáshelyemre. Március 17-én este azonban körbe futott egy hivatalos ENSZ körlevél, amely szerint a felsorolt országokból érkezők – köztük Ciprus is ott volt – 14 napos karanténba kényszerülnek. Két hét karantén várt rám is. Az orvos, akit az állomáshelyemen váltottam volna, már épp felszállni készült a gépére, amikor megkapta a hírt, hogy nem tudok odautazni. Persze, már ő sem tudta volna elhagyni az országot. A megelőző intézkedések jogosságát nem lehet kétségbe vonni: ha ilyen elégtelen vagy minimális szinten működő egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országok közé becsap a vírus, onnan nem lehet egykönnyen kitakarítani. Ezzel együtt a gyógyszertárakban a szükséges gyógyszerek, felszerelések elérhetők, én is onnan kaptam a karantén idejére az ellátmányt: sebészi maszkokat – gondosan egyesével csomagolva, felcímkézve –, hőmérőt, alkoholos kézfertőtlenítőt. Először olyan karanténról eset szó, ahol 10 ember lett volna egy szobában 14 napig. Ha addig nem volt valaki beteg, ott az lehetett volna. Végül egy valamikor szebb napokat látott szállodába kerültem, ahol egy szobába egy megfigyelt személy került. Rajtam kívül eddig 4-5 másik megfigyelt van itt, valamint úgy 10 fős helyi személyzet – a többnyire 190 magas, 130 kilós biztonságiakat is beleértve –, továbbá körülbelül 40 gekkó, több millió szúnyog és egy(?) bagoly méretű denevér. A személyzet maszkot és kesztyűt visel. Szerintük a vírus még nincs benn Maliban. A környező országokból, Nigerből, Burkina Faso-ból, Elefántcsontpartról, Guineaból, Szenegálból azonban már jelentették a fertőzést, és kötve hiszem, hogy vírus tiszteletben tartaná a lezárt határokat. Az élelmezés elfogadható, önköltséges, aki szerencsés, annak a munkáltatója fizeti a szállással együtt. Egyelőre ennyi. Várom a jövő hétfőt, hátha addig nem kapok el semmit a szúnyogoktól.”
Frissítve: 2020.03.26. 08:06