Előfizetés

Megszavazta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt a koszovói parlament

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 09:41
Albin Kurti a koszovói parlamentben
Fotó: Erkin Keci / AFP/Anadolu Agency
Az indítványt a 120 tagú törvényhozás 82 képviselője támogatta.
Megszavazta az Albin Kurti vezette koszovói kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt szerda este a pristinai parlament. Az indítványt a Kurti vezette párt, az Önrendelkezés (Vetevendosje) koalíciós partnere, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) terjesztette be, és végül a 120 tagú törvényhozás 82 képviselője támogatta. A két párt már a kormányalakítás körülményeiről is több hónapos egyeztetés után tudott csak megegyezni, s az új típusú koronavírus-járvány repedéseket okozott az egyébként is üveglábakon álló megállapodáson. Albin Kurti egy hete menesztette a belügyminisztert, ugyanis nem tudtak egyetértésre jutni arról, hogyan kellene kezelni a járványt a nyugat-balkáni országban. A menesztés hírére reagálva az LDK-t vezető Isa Mustafa emlékeztetett arra, hogy a korábbi megállapodás értelmében a miniszterelnök csak azt követően hozhat döntéseket a kormány tagjairól, hogy egyeztetett a koalíciós partnerrel, márpedig ez nem történt meg. Az ellentét oka azonban sokkal mélyebben gyökerezik. Az Önrendelkezés és az LDK nem értett egyet abban, hogy el kell-e törölni, és ha igen, milyen feltételekkel, a Szerbiából érkező árukra 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vámot. A döntést időközben a kormányzat meghozta, és előbb a nyersanyagokra, áprilistól viszont az összes árura vonatkozóan visszavonják a vámokat. Az LDK szerint a büntetővámok eltörlésére azért volt szükség, hogy rendeződjenek a kapcsolatok Szerbiával, s folytatódhasson Koszovó európai integrációja, míg az Önrendelkezés úgy vélte, a visszavonásért cserébe Belgrádnak engedményeket kell tennie Pristina irányába. Mivel az Egyesült Államok is a büntetővámok eltörlését kérte korábban, de ez nem történt meg, valamelyest megromlott az egyébként stratégiainak számító kapcsolat Pristina és Washington között. A szavazás előtti felszólalásában Albin Kurti rámutatott, kormánya alig ötven napja állt fel, nemhogy száz napja, még száz órája sem volt arra, hogy bizonyítson. Szerinte a bizalmatlansági indítvány hátterében nem a büntetővámok ügye vagy a belügyminiszter menesztése áll, hanem az, hogy a koszovói és a szerb elnök területcserét akar megvalósítani a két ország között, és mindenki tisztában van azzal, hogy abba ez a kormány nem menne bele. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt nem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Pristina azt követően szabott ki büntetővámokat a szerbiai termékekre, hogy Belgrád megakadályozta Koszovó felvételét az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.

A Fekete-tengerbe zuhant egy orosz harci gép

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 09:11

Fotó: Vitaliy Timkiv / AFP/Sputnik
A zuhanást követően a pilóta vészjelzést adott le, a felkutatására legkevesebb hat vízi jármű és két repülőgép indult.
A Fekete-tengerbe zuhant egy orosz Szu-27-es elfogó vadászrepülőgép az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget közelében – jelentették orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi tárcára hivatkozva. A gép helyi idő szerint szerda este 8 óra körül tűnt el a radarernyőről, Feodoszija várostól mintegy 50 kilométerre. A zuhanást követően a pilóta vészjelzést adott le, a felkutatására legkevesebb hat vízi jármű és két repülőgép indult. Az incidens okát egyelőre nem közölték. Szerdán egyébként a dél-oroszországi Krasznodarban lezuhant egy L-39-es kiképző gép, egy kadét életét vesztette.

Megérett az idő a két nyugat-balkáni országnak tett ígéret beváltására

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.03.26. 08:30

Fotó: GENT SHKULLAKU / AFP
Az uniós vezetők ma zöld utat adnak Albániának és Észak-Macedóniának a csatlakozási tárgyalásokra.
Az Európai Unió állam- és kormányfői várhatóan csütörtöki videókonferenciájukon fogják jóváhagyni a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával. A huszonhét vezető a miniszteri szinten a héten megszületett egyhangú megállapodást fogja véglegesíteni, tanújelét adva, hogy az EU nehéz helyzetekben is képes stratégiai döntéseket hozni — fogalmazott Várhelyi Olivér, a bővítésért felelős magyar biztos. A horvát soros EU-elnökség nevében nyilatkozó Andreja Metelko-Zgombić EU-ügyekért felelős államtitkár pedig úgy vélekedett, hogy a határozat “történelmi eredmény a két ország számára, és kedvező politikai jelzés az egész Nyugat-Balkánnak”. A lelkesedést indokolja, hogy a tagállami vezetők tavaly októberi brüsszeli találkozójukon annak ellenére nem tudtak egyezségre jutni az albán és észak-macedón csatlakozásról, hogy túlnyomó többségük úgy vélte: megérett az idő a két tagjelölt országnak tett ígéretük teljesítésére. Csakhogy Franciaország, Dánia és Hollandia keresztbe tett a konszenzust igénylő megállapodásnak. Párizs azzal indokolta az ellenvetését, hogy a bővítési folyamat tökéletlen, mert nem garantálja, hogy csak az arra érdemes tagjelöltek csatlakozhassanak az Unióhoz. Ezért azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy tegyen javaslatot az eljárás menetének a reformjára. Koppenhága és Hága pedig azért blokkolta a megegyezést, mert nem tartotta megfelelőnek Albánia felkészültségét a tárgyaláskezdésre, különösen a jogállam tiszteletbe tartása és a korrupció elleni harc területén. Az októberi kudarc első áldozata Zoran Zaev észak-macedón akkori kormányfő lett, aki korábban éppen az EU- és NATO-tagság reményével kecsegtetve nyomta le a lakosság torkán az állam nevének megváltoztatásáról szóló kétoldalú megállapodást Görögországgal. A politikus nem sokkal az uniós csúcsot követően lemondott és áprilisra parlamenti választásokat írt ki, amelyeket azonban a koronavírus miatt minden bizonnyal el fognak halasztani. Zaev most lelkesen üdvözölte az uniós miniszterek egyezségét, mondván: “nincs több akadály és feltétel” a tárgyalások beindítása előtt. Időközben az Európai Bizottság előállt a bővítés menetének átalakítására vonatkozó javaslataival, eleget téve Emmanuel Macron francia államfő elvárásainak. Februárban közzétett előterjesztésében a brüsszeli testület egyebek mellett indítványozta, hogy a jövőben pontosabban határozzák meg a csatlakozni szándékozókkal szembeni elvárásokat, a jól teljesítőket kézzelfoghatóbban ösztönözzék, a lemaradókat viszont határozottabban szankcionálják. A reformcsomag elnyerte a francia kormány tetszését, így elállt a két nyugat-balkáni ország EU-hoz való közeledésének megvétózásától. De belegyezése feltételéül szabta, hogy a bizottsági javaslatokra minden tagállam bólintson rá. Dánia és Hollandia fenntartásait úgy sikerült leszerelni, hogy a tagállamok egy sor feltételt szabtak a keleti szomszédjánál felkészületlenebbnek ítélt Albániának, mielőtt a tárgyalóasztalhoz invitálnák. Mint Stef Blok holland külügyminiszter a tárcavezetők keddi döntése után kiemelte, azt várják Tiranától, hogy még a megbeszéléssorozat beindítása előtt hajtsa végre a Velencei Bizottságnak az alkotmánybíróság reformjára, a médiaszabadság biztosítására és a választási eljárásra vonatkozó ajánlásait, és vegye fel a harcot a korrupció, különösen a magas beosztású személyeket érintő korrupció ellen. A tagországok nem tűztek ki dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésre, amelyet sem a soros EU-elnök, sem az Európai Bizottság nem kívánt megjósolni. Egybehangzóan állították, hogy minden országot a teljesítménye és az érdemei szerint fognak elbírálni. Várhelyi Olivér ehhez annyit tett hozzá, hogy a brüsszeli testület amilyen gyorsan csak lehet az asztalra fogja tenni a megbeszélések tartalmára és menetére vonatkozó pontos javaslatait.