Megvannak a Libri irodalmi díj döntősei

Publikálás dátuma
2020.03.26. 18:44
Szvoren Edina és Krusovszky Dénes
Fotó: Libri.hu
Babarczy Eszter A mérgezett nő, Barnás Ferenc Életünk végéig, Bodor Ádám Sehol, Darvasi László Magyar sellő, Grecsó Krisztán Vera, Láng Zsolt Bolyai, Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt, Péterfy Gergely A golyó, amely megölte Puskint, Tóth Krisztina Fehér farkas és Závada Pál Hajó a ködben című kötete szerepel a Libri irodalmi díj döntőseinek sorában. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban alapított elismerés az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit jutalmazza, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A korábbi években Rakovszky Zsuzsa, Jászberényi Sándor, Tompa Andrea és Szvoren Edina vehette át az elismerést. Míg Libri irodalmi közönségdíjas volt Bartis Attila, Kepes András, Bödőcs Tibor és Krusovszky Dénes. A nevezés kritériumainak 2019-ben ötvenegy kiadó repertoárjából százhetvenkilenc könyv felelt meg, amelyek közül a Libri által felkért szakmai bizottság választott: februárban száznyolcvan neves közéleti személyiség voksolt kedvenc könyveire. Az így kialakult tízes listából az öttagú szakmai zsűri és a közönség választja majd ki azt a két könyvet, amelyek májusban megkapják a a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A díj zsűritagjai az előző évhez hasonlóan Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Beck Zoltán dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója, Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház társulatának tagja, Károlyi Csaba Artisjus díjas irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, egyetemi oktató, Szilágyi Zsófia Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke. A közönség május közepéig szavazhat a Libri honlapján az általa legjobbnak ítélt könyvre, s ők egyúttal esélyessé válnak arra, hogy megnyerjék a száz – a döntős kötetekből összeállított – ajándék könyvcsomag egyikét. A tízes listán szereplő kötetek közül három esélyes a 2020-as Aegon Irodalmi Díjra is: Harag Anita és Csabai László mellett Barnás Ferenc, Láng Zsolt és Nádasdy Ádám nyerheti a szintén rangos irodalmi elismerést.
Szerző

Ez a hely és ez a kor az enyém

Publikálás dátuma
2020.03.26. 12:30

„A kritika semmi nem egyéb, hanem a művészségnek filozófi stúdiuma, vagy legalább ezen filozófi stúdiumnak rezultátuma” – írta volt atyánk a műbírálatban, Kölcsey Ferenc. Irodalom, kritikák alcímű új kötetének előszavában Károlyi Csaba jóval profánabb módon beszél hivatásáról: „Elolvasok könyveket, aztán elmondok róluk valamit.”
A Kölcseytől való távolság azonban igencsak látszólagos. A szerző szellemi arzenáljából természetesen nem hiányzik „a művészségnek filozófi stúdiuma”, folyvást jelen is van ezekben az írásokban, csak éppen háttértudásként, rejtett elméleti fedezetként. Károlyi Csaba ugyanis nem a „boldog keveseket” tekinti lehetséges közönségének: „Amit írok, nem a legszűkebb szakmának szól, hanem a művelt nagyközönségnek. Mindazoknak az olvasóknak, bárhonnan jöjjenek is, akik magukat keresik a művekben, itt és most.” Ez pedig szükségképp meghatározza a stílus, a fogalomhasználat regisztereit. Nem könnyű műfaj: a szerző kritikáinak laza, könnyeden beavató előadásmódja nyilván kemény munka, hosszú évek alatt szerzett rutin eredménye. Ennek révén pedig Károlyi Csaba, mint minden karakteres szerző, a bírálataival végül is saját műfajt teremtett. Noha ezek a bírálatok tágabb közönséget szólítanak meg (többségük az ÉS-ben jelent meg), nem tesznek semmiféle szakmai engedményt. A szerző kínosan ügyel például a filológiai pontosságra, gyakran hosszasan sorolva fel neveket, évszámokat, adatokat. A bemutatott művet szüntelenül az életmű összefüggéseiben vizsgálja, ez fontos bírálati szempont is lesz, amikor a régebbi teljesítményekhez méri a legfrissebbet. A mérlegelés horizontját aztán a kortárs irodalom rokon törekvései felé tágítja, az alkotás egy eleven organizmus részévé lényegül. Pedantériájára jellemző, hogy gyakran kitér a könyv formátumának, borítójának bírálatára is. A kötetben csak prózai alkotásokat ajánl figyelmünkbe a szerző. Cselekményes, de legalábbis valamilyen sztorit tartalmazó írásokat. Elöljáróban tehát a kritikus elmeséli, hogy miről szól a mű. Ez egyfelől roppant praktikus, hiszen az olvasók zömének ahhoz, hogy egyáltalán értse a legelemibb összefüggéseket, nélkülözhetetlen szüksége van erre az információra. Másfelől a tartalom ismertetése természetesen már önmagában is az értelmezés része. Károlyi Csaba kritikusi mentalitását egyáltalán nem valamiféle hűvös tárgyilagosság, szenvtelenség jellemzi. Időről időre jelzi a tárgyához fűződő személyes viszonyát, nyíltan vall elemi orientációs érzéseiről: tetszik – nem tetszik, szeretem – nem szeretem. Vagy egyszerűen unalmasnak, fárasztónak tart valamit. A dicséret és a bírálat egyaránt hangsúlyosan egyes szám első személyben szólal meg. Pompás hely – a cím az egyik elemzett műre utal, de kiemelt metaforaként is tökéletesen működik: aki szereti az irodalmat, az önfeledt olvasást, aki szívesen mozog az írók teremtette világokban, annak a jelentése magától értetődő.  Infó: Károlyi Csaba: Pompás hely Kalligram, 2019. 
Témák
Károlyi Csaba

Bőröndből lábdob

Publikálás dátuma
2020.03.26. 11:30

Fotó: BigTone Records
A magyar blues fiatal nemzedékének kimagasló csapata, a szegedi Huckleberry Guys megjelentette első lemezét, amelynek utómunkája az Egyesült Államokban, a legendás Big Jon Atkinson irányításával készült.
„Mindig is lenyűgözött minket Big Jon Atkinson munkássága, mert nagyon szeretjük a Chicago blues-t. Atkinson amellett, hogy zenész, működtet egy olyan stúdiót is, ahol a Chicago blues hőskorából származó felszereléssel rögzíti a hangfelvételeket. Beszéltünk vele, és legnagyobb örömünkre elvállalta a Nice Trunk! című lemez masterelését. A felvétel és a mix Szegeden, Török Dénes jóvoltából készült” – meséli Balogh Gyula, a Huckleberry Guys gitáros-énekese. Nagyszabásúbb lemezbemutató koncertet nem csupán a mostani járványhelyzet miatt nem terveznek. „Nagyon örülünk a kedvező szakmai fogadtatásnak, de minden folyik tovább a megszokott medrében. Egy különlegességet tartogatunk még: nyár elejére tervezzük az első zenekari klipünket, amely az RL Burnside-nak emléket állító Black Snake Moan című film egyik jelenete alapján készül majd el. Tíz év közös muzsikálás előzte meg az első lemezünk megjelenését és az első klipet. Talán túl óvatosak voltunk, de mi elsősorban magával az élőzenével foglalkoztunk ez idő alatt, kevésbé a produktumok rögzítésével” – folytatja Balogh Gyula. A Huckleberry Guys védjegye az egyedi zenekari felszerelés: a bőröndből készített lábdob, a szájharmonika hangosítására alkalmazott fémtölcsér vagy épp az iskolai hangszórókból megépített Tesla Bassman erősítő. Ez még a kezdeti években, az utcazenélés korszakában alakult ki, amikor az volt a fő szempont, hogy a közönség rezdüléseire rögtön reagálva, igazán életközeli műsort hozzanak létre. „Egy előadásnak valamivel többnek kell lennie jól megtanult dalok sorozatánál, olyat a rádió is tud.” Még ma is kötődnek ehhez az előadási formához: 2018-ban Balogh Gyula lett a Szegedi Utcazene Fesztivál egyik alapítója, művészeti vezetője. Közben már nagyobb koncerteknek, fesztiváloknak is állandó fellépői, és a műfaj olyan hazai személyiségeivel dolgoztak együtt, mint Little G. Weevil, Ferenczi György és a Rackajam, Ripoff Raskolnikov vagy Pribojszki Mátyás. Ez azért is nagy előrelépés, mert a Huckleberry Guys mindvégig megmaradt a műfaj autentikus vonulata, az úgynevezett delta blues, hill country blues vagy az egykori tengerentúli juke joint klubok hangulata mellett. Ízig-vérig afro-amerikai műfajról lévén szó, nagy kérdés, hogy lehet-e magyar nyelven igazán jó blues-szöveget írni. „Mivel szépírással is foglalkozom, ez az egyik kedvenc témám” – mondja Balogh Gyula. „Érdekes, hogy nálunk a blues-nak főleg városszéli, a rockzenéhez közeli verziói nyerhettek magyar nyelvű megnyilvánulást. A blues dalszöveghez szerintem a novella és a ballada műfaji sajátosságai adhatnak támpontot. Témát pedig mindenképpen a vidéki élményeimből merítenék és nem a nagyvárosokból. Készülőben van egy magyar nyelvű lemezünk, amelyre a tervek szerint több korábbi novellám átdolgozása is felkerül. Érdekessége, hogy szereplőket jelenít meg. Persze nem Antoine és Désiré, de a sokakra jellemző klisé- vagy motívumhalmozást zsákutcának látjuk, szeretnénk komplexebb élményt megformálni. Ehhez pedig kellenek a szereplők, akik megteremtik a koherenciát.” Infó: Huckleberry Guys: Nice Trunk! (magánkiadás)  

A névválasztásról

„A korosztályunk számára éppúgy meghatározó jelentőségűek Mark Twain Huckleberry-könyvei és az azokból készült filmes feldolgozások, mint a Tüskevár Bánhidi Lászlóval. Ezeket anno minden nyári szünetben lejátszotta a televízió, így a vérünkké vált. Tulajdonképpen ezek is voltak az első találkozásaink a Mississippi menti kultúrával, ez a gyermekkori Amerika-élményünk adta az ötletet a névadásra is”. A trióban Balogh Ede Farkas dobol, Balogh Gyula gitározik és énekel, míg Prekop Győző szájharmonikázik és énekel.

Témák
blues