Harminchat olasz orvos halt meg koronavírus-fertőzésben

Publikálás dátuma
2020.03.26. 10:41
Olasz ápolónő nyugtatja végletekig kimerült váltótársát egy cremona-i kórházban, 2020. március 15-én. Képünk illusztráció
Fotó: PAOLO MIRANDA / AFP or licensors
Egy nap alatt hat orvos vesztette életét, a fertőzöttek több mint 9 százaléka is közülük kerül ki.
Szerda este még 33 orvos áldozatról lehetett tudni, csütörtökre azonban három bergamói orvos is elhunyt a koronavírus-fertőzés következtében - írja az olasz Ansa hírportál, egy helyi orvosszövetség, a FNOMCeO adatait idézve. A hírportál szerint folyamatosan emelkedik a fertőzött egészségügyi dolgozók száma is: már 6205-en vannak, vagyis az összes fertőzött több mint kilenc százalékát ők teszik ki. 
Védelmükhöz a védőfelszerelés-készletek azonnali felszabadítására lesz szükség – üzeni  Filippo Anelli, a FNOMCeO elnöke - és arra, hogy az egészségügyi szektor minden fertőzésgyanús dolgozóján gyorstesztet végezzenek, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami szektorban dolgoznak enyhe tüneteket mutatnak. A tesztet pedig azon is el kell végezni, aki csak enyhe tüneteket mutat, vagy kapcsolatba került igazolt koronavírusos esettel. A 444.hu szintén az Ansára hivatkozva azt írja, egy nap leforgása alatt 6 orvos halt meg, közülük pedig 5 a terepen dolgozott (a magyar portál még 31 orvosáldozatot említ, valószínűleg egy korábbi adatot idéznek). Az áldozatok mintegy fele háziorvos volt.
Meghalt a járvány által különösen sújtott Bergamo járványügyi intézetének orvosigazgatója, Dr. Vincenza Amato is. A római San Camillo kórházban hat fertőzött orvos van, mindannyian a gasztroenterológiai osztályon dolgoznak, és egyelőre jól vannak.  
Szerző
Frissítve: 2020.03.26. 12:21

Megszavazta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt a koszovói parlament

Publikálás dátuma
2020.03.26. 09:41
Albin Kurti a koszovói parlamentben
Fotó: Erkin Keci / AFP/Anadolu Agency
Az indítványt a 120 tagú törvényhozás 82 képviselője támogatta.
Megszavazta az Albin Kurti vezette koszovói kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt szerda este a pristinai parlament. Az indítványt a Kurti vezette párt, az Önrendelkezés (Vetevendosje) koalíciós partnere, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) terjesztette be, és végül a 120 tagú törvényhozás 82 képviselője támogatta. A két párt már a kormányalakítás körülményeiről is több hónapos egyeztetés után tudott csak megegyezni, s az új típusú koronavírus-járvány repedéseket okozott az egyébként is üveglábakon álló megállapodáson. Albin Kurti egy hete menesztette a belügyminisztert, ugyanis nem tudtak egyetértésre jutni arról, hogyan kellene kezelni a járványt a nyugat-balkáni országban. A menesztés hírére reagálva az LDK-t vezető Isa Mustafa emlékeztetett arra, hogy a korábbi megállapodás értelmében a miniszterelnök csak azt követően hozhat döntéseket a kormány tagjairól, hogy egyeztetett a koalíciós partnerrel, márpedig ez nem történt meg. Az ellentét oka azonban sokkal mélyebben gyökerezik. Az Önrendelkezés és az LDK nem értett egyet abban, hogy el kell-e törölni, és ha igen, milyen feltételekkel, a Szerbiából érkező árukra 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vámot. A döntést időközben a kormányzat meghozta, és előbb a nyersanyagokra, áprilistól viszont az összes árura vonatkozóan visszavonják a vámokat. Az LDK szerint a büntetővámok eltörlésére azért volt szükség, hogy rendeződjenek a kapcsolatok Szerbiával, s folytatódhasson Koszovó európai integrációja, míg az Önrendelkezés úgy vélte, a visszavonásért cserébe Belgrádnak engedményeket kell tennie Pristina irányába. Mivel az Egyesült Államok is a büntetővámok eltörlését kérte korábban, de ez nem történt meg, valamelyest megromlott az egyébként stratégiainak számító kapcsolat Pristina és Washington között. A szavazás előtti felszólalásában Albin Kurti rámutatott, kormánya alig ötven napja állt fel, nemhogy száz napja, még száz órája sem volt arra, hogy bizonyítson. Szerinte a bizalmatlansági indítvány hátterében nem a büntetővámok ügye vagy a belügyminiszter menesztése áll, hanem az, hogy a koszovói és a szerb elnök területcserét akar megvalósítani a két ország között, és mindenki tisztában van azzal, hogy abba ez a kormány nem menne bele. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt nem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Pristina azt követően szabott ki büntetővámokat a szerbiai termékekre, hogy Belgrád megakadályozta Koszovó felvételét az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.
Szerző

A Fekete-tengerbe zuhant egy orosz harci gép

Publikálás dátuma
2020.03.26. 09:11

Fotó: Vitaliy Timkiv / AFP/Sputnik
A zuhanást követően a pilóta vészjelzést adott le, a felkutatására legkevesebb hat vízi jármű és két repülőgép indult.
A Fekete-tengerbe zuhant egy orosz Szu-27-es elfogó vadászrepülőgép az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget közelében – jelentették orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi tárcára hivatkozva. A gép helyi idő szerint szerda este 8 óra körül tűnt el a radarernyőről, Feodoszija várostól mintegy 50 kilométerre. A zuhanást követően a pilóta vészjelzést adott le, a felkutatására legkevesebb hat vízi jármű és két repülőgép indult. Az incidens okát egyelőre nem közölték. Szerdán egyébként a dél-oroszországi Krasznodarban lezuhant egy L-39-es kiképző gép, egy kadét életét vesztette.
Szerző