Kábítószerkereskedelem miatt vádat emelt a venezuelai elnök ellen az amerikai kormány

Publikálás dátuma
2020.03.26. 18:10

Fotó: MARCELO GARCIA / AFP
Hatalmas jutalmat is ajánlottak Nicolás Maduro elfogásáért.
Az amerikai kormány kábítószerterrorizmusra és pénzmosásra hivatkozva vádat emelt Nicolás Maduro venezuelai elnök és több mint egy tucat jelenlegi és volt közeli munkatársai ellen - jelentette be csütörtökön az amerikai igazságügyi minisztérium. Az igazságügyi tárca nyilatkozata mellett közleményt adott ki az amerikai külügyminisztérium is, Mike Pompeo aláírásával. E szerint a külügyminisztérium 15 millió dolláros jutalmat helyez kilátásba Maduro elfogásáért.
A vádemelést a The Washington Post című amerikai lap kormányzati forrásokra hivatkozó értesülései szerint hosszú évek óta készítették elő, és lényegében kábítószerkereskedelmet takar.

A venezuelai elnök csütörtökön visszautasította a vádakat, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kolumbia összeesküvéséről van szó, szerinte ez a két ország „parancsot adott arra, hogy erőszakkal árasszák el Venezuelát”. A venezuelai elnök a Twitteren úgy fogalmazott: 
„államfőként kötelességem megvédeni az anyaország békéjét és stabilitását bármilyen körülmények között”.

A Maduro és közvetlen környezete elleni vádemelés azt követően történt, hogy a Trump-kormányzat több egyedi szankciót hozott a dél-amerikai ország tisztségviselői ellen, s ezekkel lényegében kizárta az országot az amerikai pénzügyi rendszerből. Majd a tavaly életbe léptetett olajembargóval megfosztotta Venezuelát az egyik legfőbb bevételi forrásától is. Ám közben Juan Guaidó ellenzéki vezető támogatása amerikai elemzők szerint sem hozta meg a Washington által várt eredményt, vagyis Maduro hatalmának belföldi meggyengülését, illetve a hatalomátvételt. A csütörtöki vádemelést az első amerikai kommentárok Manuel Noriega egykori panamai vezető ellen 1988-ban hozott amerikai vádemeléshez hasonlítják. Noriega ellen szintén kábítószerkereskedelem miatt emelt vádat az akkori amerikai kormányzat, és szintén jutalmat ígért az elfogásához vezető információkért. Noriegát később el is fogták, az Egyesült Államokban bíróság elé állították, és 40 évig tartó börtönbüntetésre ítélték, amit később a jó magaviselete miatt 20 évre csökkentettek. A kommentárok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy Venezuela katonailag jóval erősebb Panamánál, és Maduro Oroszország támogatását élvezi, ez pedig megnehezíti Washingtonnak, hogy a valaha Panamában tett lépésekhez hasonlóan cselekedjék. Venezuela egyébként jelenleg történetének talán legsúlyosabb politikai és gazdasági válságával küzd. Az évtized közepén még 30 millió lakosú latin-amerikai államot becslések szerint már 4,5 millió venezuelai hagyta el a jobb élet reményében, 80 százalékuk a térség más országaiban keresett menedéket. Egyes előrejelzések szerint a venezuelai menekültek száma 2020-ban 6,5 millióra gyarapodhat. Maduro emiatt március elején több gyermek vállalására sürgette a nőket a válság sújtotta országban.

Egészségügyi dolgozók feljelentették a francia kormány tagjait, a rendőrök sztrájkkal fenyegetnek

Publikálás dátuma
2020.03.26. 17:47
Macron elnök látogatást tett a Muller Kórházban Mulhouse-ban
Fotó: MATHIEU CUGNOT / AFP
Mert nem léptek fel időben a járvány ellen. A rendőrök pedig a védőeszközöket hiányolják.
Hat feljelentést tettek eddig a francia kormány tagjai ellen a koronavírus-járvány kezelésének elégtelensége miatt egészségügyi dolgozók - tudatták csütörtökön francia igazságügyi források. A rendőrszakszervezetek pedig azzal fenyegetnek, hogy egészségügyi maszk hiányában felfüggesztik a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzését, amelyet jelenleg mintegy 100 ezer rendőr és csendőr végez az utcákon. Az első feljelentés március 19-én érkezett a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó 1999-ben létrehozott francia köztársasági bírósághoz (CJR) Edouard Philippe miniszterelnök és Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter ellen a Polgári Törvénykönyv azon paragrafusára hivatkozva, amely szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni. A C-19 kollektíva orvos tagjai szerint a francia kormány illetékesei már januárban tudatában voltak a koronavírus veszélyének és időben felléphettek volna a járvány hatékony megfékezésére, de ők ezt nem tették meg. Az elmúlt napokban további öt, hasonló tartalmú feljelentés érkezett a különbírósághoz magánszemélyektől, egyesületektől és szakszervezetektől. A CJR-nek először arról kell döntenie, hogy kivizsgálhatók-e a feljelentésben tett panaszok, majd azokat átadhatja Francois Molins főügyésznek, akinek döntenie kell arról, hogy nyomozást indít-e vagy pedig vizsgálat nélkül lezárja az ügyet. Eközben Franciaország valamennyi rendőri szakszervezete "ünnepélyes felhívásban" fordult az egészségügyi hatósághoz annak érdekében, hogy minden járőröző rendőr egészségügyi szájmaszkot kapjon. Ennek hiányában felfüggesztik a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzését. Az elmúlt napokban a francia hírcsatornákon megszólaló egészségügyi dolgozók és orvosok többsége is védőfelszerelések hiányára panaszkodott, miközben a járvány Franciaországban a csúcspontjához közelít a következő napokban. "Amennyiben a védelem nem oldható meg a szolgálatoknál, a rendőrök nem fognak sürgős feladatokat ellátni és nem ellenőrzik a karanténszabályok betartását" - írták a szakszervezetek közleményükben, akik azt állítják: a belügyminisztérium a rendőri szervek raktáraiban található minden sebészeti maszkkészletet átadott az egészségügyi dolgozóknak, s nem pótolta más típusú maszkokkal. Laurent Nunez belügyi államtitkár megismételte, hogy a kormány jelenlegi elve az, hogy minden maszkot az egészségügy számára kell fenntartatni. Elmondta azt is, hogy a járőröző rendőrök rendelkezésére állnak védőmaszkok, de az utasítás szerint csak abban az esetben kell, hogy viseljék, ha tüneteket produkáló állampolgárokat igazoltatnak. "Ez az elv tudományos alapokon nyugszik" - mondta az államtitkár. A szerda esti összesítés szerint Franciaországban 1331-ra emelkedett a Covid-19 fertőzésben kórházban meghaltak száma, ami 231-gyel több, mint kedd este. A növekedés szinte azonos, mint az előző 24 órában, s spanyolországi és olaszországi összesítések után a harmadik legjelentősebb egy nap alatt a világon. A 25 233 regisztrált beteg közül 11 539-en vannak kórházban, közülük 2827-en intenzív osztályokon, 311-gyel többen, mint az előző nap. Az általános orvosok szervezete ugyanakkor azt állítja, hogy csak a múlt hét folyamán ők 42 ezer embert diagnosztizáltak a Covid-19 fertőzéssel.
Szerző

Több hétre az Északi-sarkvidéken ragadt egy hajó a koronavírus miatt

Publikálás dátuma
2020.03.26. 16:36

Fotó: RUNE STOLTZ BERTINUSSEN / AFP
Nem tudják leváltani a legénységet a tervezett időpontban.
Hetekkel el kell halasztani a legénység április elejére tervezett leváltását az Északi-sarkvidéket kutató Polarstern német hajón az utazási korlátozások és tilalmak miatt.    - Az egyéves expedíció végső kimenetelére azonban várhatóan nem lesz kihatással a járványügyi helyzet - közölte Markus Rex expedícióvezető, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet munkatársa. A sarkvidék közepén, jégtáblához fagyasztva tudományos vizsgálatokat és méréseket végző expedíció április 1-jén érkezik el félidejéhez. Bár a 100 tagú legénység leváltását májusra kellett halasztani, Markus Rex és társai abból indulnak ki, hogy a koronavírus-járvány miatt nem kell félbeszakítani az expedíciót és a Polarstern a tervezett időpontban, október 12-én tér vissza Bremerhavenbe.
A legénység következő cseréje azért késik, mert idő kell a szükséges be- és kiutazási engedélyek megszerzéséhez, a karanténszabályok betartásához.

Markus Rex elmondta, hogy amikor a kutatóhajó 2019. szeptember 20-án elindult Norvégiából, hogy a jégtáblák közé fagyva eljusson a sarkvidék belsejébe, számtalan eshetőségre, rendkívüli eseményre felkészültek, egy ilyen méretű világjárvány azonban nem szerepelt a forgatókönyvek között, „ezt senki nem láthatta előre”. A jégtáblák közt sodródó hajón kéthavonta kell lecserélni a nemzetközi legénységet. Már a legutóbbi váltás is két hetet késett, mert az utánpótlást szállító hajó csak nagyon lassan tudott előre haladni a vastag jégben.
A következő váltáshoz már repülőgéppel tervezték odaszállítani az új embereket, ehhez már ki is alakítottak egy leszállópályát a nagy jégmezőn, amelyhez odafagyva a hajó sodródik.
A világjárvány azonban szétzilálta a terveket, Norvégia területére senki sem utazhat be, egyes intézetek megtiltották kutatóiknak az utazást.

A német Alfred Wegener Intézet jelenleg tárgyal a projektben résztvevő partnerekkel, miként lehetne megoldani a legénység cseréjét, Markus Rex szerint nagyon valószínű, hogy májusban kerülhet sor a váltásra. Az új legénység minden tagját kétszeres vírustesznek vetik alá, mielőtt felengednék a hajóra. Az eredeti tervek szerint már az expedícióvezetőnek is a hajón kellene tartózkodnia, ám a repülőgépes missziót, amellyel Markus Rex a helyszínre utazott volna, le kellett fújni, mert a legénység egyik tagjának pozitív lett a tesztje, így az expedícióvezető is önkéntes karanténban tartózkodik jelenleg. Rex szerint a hajón rekedt legénység nincs veszélyben, bőségesen van élelmiszerük és üzemanyaguk.
Szerző