Előfizetés

Készülnek a harmadik felvonásra

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 19:05

Fotó: JOHN GURZINSKI / AFP
A promóter Frank Warren szerint októberben bokszolhat harmadszor egymás ellen a világbajnok Tyson Fury, illetve Deontay Wilder. A 31 éves brit Fury – a Bokszvilágtanács (WBC) nehézsúlyú vb-övének birtokosa – múlt hónapban a hetedik menetben kiütéssel győzte le amerikai riválisát azok után, hogy kettejük első mérkőzésén, 2018 decemberében döntetlen született. Az esetleges harmadik találkozó lehetőségét az előző mérkőzésük szerződésébe belevették a felek, és mivel a vesztes Wilder kihívta Furyt, így ismét összecsapnak majd.
„Az eredetileg tervezett július 18-i dátum nem fog összejönni, mert Las Vegas jelenleg egy szellemvárosra hasonlít, minden zárva van. Nem tudjuk pontosan, mit hoz a jövő, de zárt kapuk mögött biztosan nem találkoznak. Abban bízunk, októberben meg tudnak mérkőzni egymással” – mondta Warren a BBC-nek.
Korábban Fury azt nyilatkozta, karrierje akkor lenne teljes, ha találkozhatna honfitársával, a jelenleg három vb-övet (WBA, IBF, WBO) birtokló Anthony Joshuával, erre a mérkőzésre azonban még várni kell, hiszen utóbbi a bolgár Kubrat Pulev ellen lép szorítóba, jelen állás szerint június 20-án.
Amennyiben a két brit öklöző megvédi világbajnoki öveit és egymás ellen is megmérkőzik, úgy Lennox Lewis óta először lehet a kategóriának vitathatatlan világbajnoka.

Tokió 2020 újrakezdés: keresik az olimpia új időpontját

Népszava
Publikálás dátuma
2020.03.26. 18:24

Fotó: Daisuke Tomita / Yomiuri
A tokiói olimpia és paralimpia keddi elhalasztása után csütörtökön megkezdte a munkát a most alapított mintegy 30 fős munkacsoport, a „Tokió 2020 újrakezdés”, amelynek első feladata az, hogy kijelölje a játékok új időpontját. A hírek szerint nem csak nyári rendezés jöhet szóba, elképzelhető, hogy az év első felében lesz az olimpia.
„Versenyt futunk az idővel. Nagyon sok olyan probléma van, amelyeket nem lehet megoldani addig, amíg nincs új időpont” - fogalmazott Muto Tosiro, a szervezők vezetője.
Ezek közé a megoldásra váró feladatok közé tartozik például az, hogy a mintegy 11 ezer sportolónak otthont adó olimpiai falu jövőre is rendelkezésre áll-e majd, miután a benne lévő lakásokat már eladták, s a tulajdonosok ősszel már költöznének. Emellett Muto a jegyértékesítés, a biztonság, a versenyhelyszínek és a közlekedés kérdését is megemlítette, mint fontos témát. Ehhez jön még több ezer szerződés, a közvetítő médiumok, a szponzorok, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a nemzetközi sportszövetségek és a nemzeti ötkarikás bizottságok érdekei, kívánságai. „Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen mértékben próbára leszünk téve” – ismerte el Muto.
Koike Juriko, Tokió kormányzója azt mondta: a főváros óriási feladat előtt áll. „Halmozódnak a gondok. De ez még mindig jobb, mint a törlés” – hangsúlyozta.

Szolidaritási harc a szorult helyzetbe került német fociklubok megmentése miatt

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2020.03.26. 10:00

Fotó: AFP/UEFA
Komoly vitákra lehet számítani a Német Labdarúgó-liga (DFL) hétfői videókonfereciáján, amikor a csődveszélybe került klubok megsegítésére próbálnak megoldást találni.
Az elmúlt húsz évben az egyre emelkedő televíziós jogdíjaknak köszönhetően nem voltak anyagi gondjai a német labdarúgó-bajnokság első- és másodosztályában szereplő kluboknak. Minden bajnoki szezonban május végén utalta a Német Labdarúgó-liga (DFL) a csapatok számára az eurómilliókat a televíziós közvetítések után. Bár az elosztásról évekig vitáztak a felek, mára minden érintett elfogadta, hogy a legjobb nézettségi adatokat produkáló Bayern München sokkal többet kap (35 millió euró az előző szezonban), mint például az élvonal újonca, a Paderborn (6 millió euró). Az európai csúcsbajnokságok közül a Bundesliga első osztályában játszik a legtöbb magyar válogatott játékos: Gulácsi Péter és Willi Orbán az RB Leipzig, Sallai Roland a Freiburg, Szalai Ádám a Mainz együttesében szerepel.
A koronavírusjárvány miatt a most zajló szezonban eddig két forduló maradt el a bajnokságból, ha nem sikerül minden bajnoki meccset lejátszani, akkor a klubok elesnek a televíziós bevételek jelentős részétől, mert a teljes összeg csak akkor jár, ha mind a 34 fordulót megrendezték. Mivel ilyesmire korábban nem volt példa, sem a mérkőzéseket közvetítő és összefoglaló televíziós társaságok, sem a DFL nem tudja pontosan, mennyivel kapnak majd kevesebbet a klubok. Ez attól is függ, hogy félbe kell szakítani a bajnokságot vagy „csak” kevesebb meccset tudnak megrendezni.
Az élvonalbeli és másodosztályú csapatok egyetértenek abban, hogy amint lehet, játszani kell, akár zárt kapuk mögött is. A lényeg, hogy képernyőn legyenek a mérkőzések, mert a szurkolók nélküli találkozók után is érkeznek a számlákra az eurómilliók. Elvileg egyetértettek a csapatok abban is, hogy ebben a helyzetben szolidárisnak kell lenni egymással, aki megteheti, nyújtson segítséget a komoly anyagi gondokkal küzdő egyesületeknek. A DFL azt kérte, hogy a hétfői tanácskozásra minden klub készítsen beszámolót a gazdasági helyzetéről és arról, milyen következményekkel járna a klub részére a legrosszabb forgatókönyv, ha nem folytatódna a bajnokság és elmaradna a televíziós jogdíjak kifizetése.
Hans-Joachim Watzke, a Borussia Dortmund ügyvezető igazgatója az ARD közszolgálati csatornán azt mondta, hogy klubja együtt érez a nehéz helyzetben lévőkkel, de azt nem gondolja, hogy a szolidaritásba a másik anyagi támogatása is belefér.
„Miért kellene nekünk finanszírozni mások veszteségeit, azért, mert nem gazdálkodtak felelősségteljesen és kellő körültekintéssel? – tette fel a kérdést a sportvezető. – Nemcsak sorstársak vagyunk, hanem ellenfelek is. Magunkat gyengítjük, ha milliókat adunk másnak segítség címén, nem várható el tőlünk, hogy a nemzetközi versenyképességünket csökkentsük azért, mert egy másik német klub nem gazdálkodott jól.”
Watzke rengeteg bírálatot kapott, még a dortmundi klub honlapján saját szurkolói közül is sokan kritizálták a véleménye miatt. 
„Nem tudok mit csinálni, a véleményem mellett kitartok, és akkor is elmondom, ha ez nem tetszik mindenkinek – hangsúlyozta az elöljáró. –Több klubvezető jelezte, hogy egyetért velem, voltak köztük olyanok is, akik nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, ha nem érkeznek meg a tévés pénzek, mégis azt jelezték, hogy mástól nem kérnének és nem is várnának el anyagi segítséget, megpróbálják önállóan megoldani a problémájukat.”
Christian Seifert, a DFL elnöke azt ígérte a csapatoknak, hogy a Liga konkrét forgatókönyvekkel várja a csapatok képviselőit a hétfői videó egyeztetésen az első- és másodosztályú bajnokságok sorsáról, attól függően, hogy lehet-e még mérkőzéseket rendezni ebben a bajnoki szezonban vagy már nem.

Nagy bajban a Schalke04

A legnagyobb bajban az élvonalbeli Schalke04 van, a gelsenkircheni klubnak 26 millió eurós tartozást kellene rendeznie. Az egyesület évek óta úgy gazdálkodott, hogy előre költötte el azt a pénzt, amelyet májusban kapott meg. Ha teljesen elmaradnak a televíziós bevételek, akkor az is elképzelhető, hogy a csapat nem tud elindulni az élvonalban a következő szezonban. A Der Spiegel című hetilap szerint a jelenleg másodosztályban szereplő Hamburg úgy kapott kölcsönt egy ügynökségtől, hogy tíz évig a televíziós jogdíjak továbbutalásával törleszti adósságát, az élvonalban újonc Union Berlin befektetésekkel foglalkozó cégnek fizet a tévés jogdíjakkal az előre fölvett anyagi segítségért. Ezen kívül akadnak klubok, melyek bankoktól vettek fel kölcsönt és a törlesztést a játékosok eladásából, illetve a közvetítésekért érkező összegekből oldják meg. Mivel minden évben garantált volt a jogdíjak utalása és az összeget is lehetett ismerni, nem volt kockázat ezekben a konstrukciókban egyik érintett fél számára sem.