Többnyire csak találgatják az érintettek, hogy mit fognak csinálni azok az egyenruhás parancsnokok, akiket hétfőtől a kórházakba vezényeltek. Pénteken a Kossuth Rádió reggeli műsorában jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a jövő hét elejétől minden kórház élén megjelennek a "kórházparancsnokok". Orvosszakmai kérdésekben természetesen nem ők fognak dönteni, hanem az orvosok, de a járványügyi előírások betartása, betartatása, a készletek rendelkezésre állása, a személyzettel való gazdálkodás folyamatos "karbantartása" a "kórházparancsnokok" feladata lesz - közölte a kormányfő.
„Amikor Magyarország eljut a járvány tetőpontjára, akkor körülbelül tízszeres terhelésnek lesz kitéve az egészségügy a békeállapothoz képest, anyagban, ágyban, lélegeztetőgépben, orvosban, ápolóban” - mondta, és az egyik legnagyobb feladatnak nevezte az orvosok védelmét. Hangsúlyozta: ha a következő néhány hétben, hónapban jól működik ez a rendszer, a kórházak ki fogják bírni a terhelést.
Úgy tudjuk: a feladatra olyan rendvédelmi szakembereket keresnek, akiknek lehetőleg van katasztrófa orvostani végzettsége is.
- A katonai parancsnokság a kórházak egységes, új típusú kormányzati irányításának első lépése – mondta lapunknak egy megyei egészségügyi intézmény főorvosa. Ha a honvédség egyenruhásai nem is szólnak bele a gyógyításba – kevés a kivezényeltek között a katonaorvos -, de arra alkalmasak, hogy az intézmények dolgozóinak és annak vezetőinek „kifogásait” hatalmi szóval letörjék. Így az ő szavuk dönt a biztonságról, a dolgozók beléptetéséről, valamint a beszerzéstől az anyaggazdálkodásig szinte mindenben. Például a továbbiakban "nem lehet érv, hogy az x osztályon csak y számú beteget látnak el." Ha parancs érkezik, hogy szükség van újabb helyekre, akkor a katonai parancsnok „segíthet” az osztályok kiürítésében, és új koronavírus-kezelő egységek kijelölésében. Még úgy is, hogy betegeket is hazaküldenek. E tekintetben a szakmai vezetés fölé is helyezkedhetnek.
A félkatonai irányítás arra is kiterjedhet, hogy a gyógyintézetek környékén lévő szállodákat az egészségügyi személyzet elhelyezésére és ellátására kötelezik. Például, ha a Hungexpo területén megnyílik az ideiglenes betegellátó hely, az Expo hotelt vonhatják katonai irányítás alá. A lapunknak nyilatkozó kórházi vezető szerint mindezen intézkedések észszerűek és szükségesek lehetnek. Úgy vélte, a jelen helyzetben az a legnagyobb baj, hogy a kommunikáció hiányos. Márpedig a vázolt veszélyhelyzeti intézkedések szükségességét a társadalom jó része elfogadná, ha idejében és egyértelműen kommunikálnának róla.
Az intézményvezetők nem kaptak tájékoztatást az új helyzetről, így ki-ki próbálja elképzelni, hogy mi várható hétfőtől az intézményében.
A kórházfenntartó egyik területi kirendeltségének vezető alkalmazottja szerint a katonák felügyeletet gyakorolnak, közreműködhetnek az objektum megvédésében, mert mint mondta: „vannak olyan betegek akik akkor is be akarnak jönni, amikor az nem célszerű”. Ilyenkor megvédhetik az intézményt az ilyen erőszakosabb betegektől. Egy kórházi vezető szerint a katonák jelenléte fegyelmezettebb munkavégzést eredményezhet a napi ellátásban. Egy kisvárosi kórház vezetője pedig azt várja a katonai parancsnoktól, hogy mint a katasztrófa helyzetekben, amikor például nincs áram, akkor hoznak generátort, illetve a legrosszabb körülmények között is segítenek megőrizni a működőképességet.
Volt olyan kórházi vezető is, aki úgy vélte: a kormány egyszerűen erőt akart mutatni a polgárok felé és szerinte is sok mindent el lehet érni a fegyelemmel.
