Országos Tisztifőorvos;áruszállítás;karantén;Innovációs és Technológiai Minisztérium;

- Defektes karanténszabály: egyetlen rossz rendelkezés óriási káoszt okozott

Megbénította volna a hazai áruszállítást az országos tisztifőorvos elkapkodott határozata, ezért gyorsan kellett helyrehozni a hibát.

Szombat éjféltől újra dolgozhatnak a külföldről Magyarországra hazatért kamionosok, nem kell kéthetes karanténba vonulniuk. A szakmai érdekképviseletek javaslatára ugyanis a szaktárca, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megváltoztatta a tisztifőorvos pénteki határozatának végrehajtását.

Az okozott bonyodalmakat, hogy Müller Cecília országos tisztifőorvos saját hatáskörében úgy döntött: péntekre virradó éjszakától az összes külföldről Magyarországra érkező kamionosnak két hét karantént kell vállalnia, függetlenül attól, hogy fertőzött-e vagy sem. A rendelkezés szerint, ha az érintettnél nem állapítható meg koronavírus-fertőzöttség gyanúja, akkor két hétre házi karanténba kerül. Ha fertőzésgyanú áll fenn – például láz miatt – akkor hatósági karanténban kell letöltenie a két hetet. Mindez sokkolta a hazai fuvarozókat, hiszen a szabály addig úgy szólt: akkor kerül karanténba egy sofőr, ha lázas, köhög, vagyis fennáll a fertőzés gyanúja. Egyébként dolgozhatott tovább.

A tisztifőorvosi határozat nyomán megbénult volna a teljes hazai áruforgalmazás, mivel így lényegében minden egyes külföldi fuvar után két hetes kényszerpihenőre kellett volna küldeni a sofőröket.

Mint azt a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületénél (MKFE) megtudtuk, a szakmai érdekképviseletek javaslatai nyomán végül változott a határozatban foglaltak végrehajtása. Az Operatív Törzs szombat délelőtti tájékoztatóján Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára bejelentette: az egészséges fuvarozók ismét dolgozhatnak, csak azoknak kell karanténba vonulniuk, akiknél fennáll a fertőzés gyanúja.

Bár a módosított rendelkezést írásban még nem tették közzé, az MKFE-nél úgy tudták: szombat éjféltől újra dolgozhatnak a fertőzés jeleit nem mutató, mégis karanténra ítélt árufuvarozók. Árvay Tivadar főtitkárhelyettes lapunknak elmondta, szombat késő estére az is világossá vált: a korábban karanténba küldött gépkocsivezetőknek és munkaadóiknak nyilatkozatot kell tenniük a lakóhelyük szerinti járványügyi hatóságnál arról, hogy egészségesek, munkára alkalmas állapotban vannak, s ezután ők is ismét dolgozhatnak.

Akadálypályán a fuvarozókAz ellentmondásos szabályozás csak újabb nehézségeket okoz a járvány miatt eleve nehéz helyzetben lévő kamionos cégeknek. Az üzemek leállása miatt nagyon sok megrendeléstől elestek, ezért kénytelenek sofőröket elbocsájtani. Mások viszont maguktól mennek a gépjárművezetők közül, vagy megtagadják a munkát, mert bizonyos régiókból igen jelentős egészségügyi kockázat mellett tudnak csak szállítani. Félő, hogy emiatt előbb vagy utóbb, de fennakadások lesznek az áruszállításban – vélik a fuvarozó cégek és a szektor szakszervezetei. Segélykiáltásuk egyelőre visszhang nélkül maradt. - Nem látom, hogy a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel együttműködve hajlandó lenne a szociális párbeszédre, amit kezdeményeztünk a problémák megvitatására – állapította meg Székely Sándor, a Teherfuvarozók Európai Szakszervezete elnöke, aki tart attól, hogy a késve hozott intézkedés miatt még több fuvarozó cég szűnik meg. Arra a kérdésre, hogy mostanáig mennyien kerültek ilyen helyzetbe, Székely Sándor az mondta: a folyamat annyira gyors, hogy nehéz követni a bajba jutottak számát. Az viszont ismert adat: a Waberer’s International Nyrt., Európa legnagyobb nemzetközi fuvarozó vállalata a háromezer-ötszázból egy hét alatt ezer kamiont állított le. - Soproni H. Lajos írása a Népszavának

Közel a megállapodás Bécs és Budapest között

Müller Cecília országos tisztifőorvos rendelete nem csak a kamionosokat sújtotta, hanem például a határon túlra ingázókat is. Burgenlandban riadalmat keltett, hogy a Budapest döntése értelmében március 27-től minden Magyarországra hazatérő állampolgárnak, beleértve az ingázókat, karanténba kell mennie.

Végül azonban – az osztrák sajtó szerint egy a két kormány közötti informális megállapodásnak köszönhetően – az ingázókra mégsem vonatkoztatják a karantént, továbbra is szabadon kelhetnek át a határon, ugyanakkor a határon nem lesz elég bemutatni a személyi igazolványt és lakcímkártyát, hanem egy munkáltatói igazolást is szükséges. Az osztrák oldalon is kiengedik a Magyarországról érkezett ingázókat, ott megmérik a lázukat. Szabadon közlekedhetnek és nem kerülnek karanténba azok a magyar munkavállalók sem, akik az osztrák agrárágazatban dolgoznak – erősítette meg a burgenlandi agrárkamara elnöke, Nikolaus Berlakovich. Erről is szóbeli megállapodás született – tette hozzá.

Horvátország és Magyarország között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint tegnap született kétoldalú megegyezés az ingázókról. Szombaton állapodott meg a kérdésben Gordan Grlic-Radmannal, a horvát diplomácia vezetőjével.

A romániai ingázók helyzetét még a március 16-i magyar rendelet hozta nehéz helyzetbe, amely kimondta, csak magyar állampolgárok léphetnek az országba. Ez különösen nehéz helyzetet teremtett a Magyarországon lakó román állampolgárok számára, akik innen járnak át dolgozni Romániába. Szijjártó Péter március 25-én jelentette be, hogy az ingázás lehetővé válik a határsáv 30 kilométeres körzetében azok számára, akik a határ másik oldalán dolgoznak.

Magyarország és Szlovákia megállapodása értelmében március 19-től a két ország azon állampolgárai, akiknek a határtól számított 30-30 kilométeres távolságon belül van bejelentett lakcíme, illetve munkahelye, anélkül kelhetnek át munkavállalás céljából, hogy 14 napra karanténba kellene vonulniuk. Az ingázóknak lakcímkártyával és munkáltatói igazolással kell rendelkezniük.

Egyelőre a Magyarországon munkát vállaló szerb állampolgárok helyzete a legkilátástalanabb, s nem csak a magyar hatóságok miatt, hanem mert a belgrádi kormány március 20-án rendkívüli állapotot vezetett be, 20-án pedig a szerb állampolgárok előtt is lezárták a határt. - Rónay Tamás

Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs vezetőjének közvetlen irányítása alá került az intézmények készlet- erőforrás- és információgazdálkodása.