Az influenza elleni vakcina előállításhoz használt tojásokat titkos farmokon termelik az USA-ban, nemzetbiztonsági érdek, hogy csak néhányan tudják, hol vannak, és biztonsági őrökkel védve szállítják őket. A tojásokat vakcina előállításához már 80 éve használják szerte a világon, csak Amerikában 174,5 millió adag influenza ellenes szert állítottak elő ebben a szezonban február végéig, ennek a mennyiségnek a 82 százaléka készült tyúktojások segítségével.
A módszer kísérletét még az angolok kezdték a hadsereg megbízásából 1937-ben, és Amerikában 1940-es években már mindenki számára hozzáférhetően gyártotta tojás alapú vakcinát. Mivel a vírusok évről-évre mutálódnak, a módszer jelenleg úgy működik, hogy a WHO és az USA betegségmegelőző és kezelő központja kiválasztja azokat a vírusváltozatokat, amiket elküldenek a magántulajdonban lévő vakcinát előállító vállalatokhoz. A kiválasztott vírusokat megtermékenyített tojásokba injektálják, ahol megtelepednek és szaporodni kezdenek úgy, ahogyan azt emberekben is tennék. A tudósok azután kiveszik a tojásból a vírusokat tartalmazó folyadékot, inaktiválják, hatástalanítják a vírusokat, majd kinyerik az antigént. Az antigén készteti válaszadásra az immunrendszert, ezt adják be az embereknek injekcióban vakcinaként.
A módszerrel több betegség elleni szer is előállítható, azonban a korona vírus ellen így nem lehet vakcinát termelni. „Más receptoraik és jellemezőik vannak, a koronavírusok nem tudnak úgy szaporodni a tojásokban, ahogyan az influenza kórokozói” – mondta John Nicholls, a Hong Kong-i Egyetem professzora.
Egy világjárvány esetén azonban a fent leírt módszer akkor is lassú és nehezen járható út volna, ha a koronavírus tudna szaporodni a tojásokban. A folyamat ugyanis a tojások megérkezésétől számítva legalább hat hónapig tart. A megfelelő tojások időben való eljutása az előállítóhelyekre fontos, ha a lánc megszakad, hiány keletkezhet a vakcinákból, ezért kellenek az őrök. Bár a tojások és az előállítási folyamat drága, de az influenza gyógyítása, a betegek ellátása több mint tízmilliárd dollárba kerül csak az USA-ban évente. A madárinfluenza a tojástermeléshez nevelt tyúkokat is fenyegeti, ha túl sokan elpusztulnak, szintén hiány lehet vakcinából. Azon kívül, ha egy ilyen világjárvány, mint a mostani hirtelen kialakul, a megnövekedő tojásmennyiség előállításához 12-18 hónapra is szükség lehet, ennyi idő pedig nincs. A féléves előállítási periódus is hosszúnak tűnik jelenleg, és a tojásokba injektált vírusok is mutálódhatnak időközben.
A WHO szerint most több mint húsz olyan vakcina előállítási kísérlet folyik, amelyekben nem használnak tojásokat. Egy vakcina első fázisú kipróbálása már elkezdődött, az első adagot március 17-én adták be a résztvevőknek. Hat hét után mindegyikük újabb két eltérő mennyiségű dózist kap, egy hónap különbséggel, hogy kiderüljön, biztonságos-e a szer és kialakul-e a kívánt immunitás.
