Előfizetés

Operatív törzs: gyereket és fiatalt is megfertőzött a vírus, 739 embert parancsoltak haza az utcáról

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.30. 12:57

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Egyre több a fertőzött és karanténba küldött személy, de Müller Cecília szerint még csak a tömeges járvány küszöbén állunk.
Eddig 108 kórház élére vezényeltek rendőrségi kórházparancsnokokat, akik a készletek feletti ellenőrzést gyakorolják; orvosszakmai döntésekbe nem szólhatnak bele, de járványügyi szabályozásban az ő szavuk a döntő – mondta Halmosi Zsolt vezérőrnagy az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján. Halmosi szerint a kórházparancsnokoknak kell jelenteni a készlethiányt, akik azonnal intézkednek a beszerzésekről, de azt is számon tartják, ha valahol nem gazdálkodnak megfelelően a forrásokkal. A friss járványügyi adatokat Müller Cecília, országos tisztifőorvos ismertette, beszámolt a 2 új halálos áldozatról és a számon tartott 447 igazolt fertőzöttről is. A Népszava kérdésére azt is elmondta, a betegek közül jelenleg 15-en szorulnak lélegeztetőgépre és intenzív ellátásra – ez egy új esetet jelent a vasárnapi adatokhoz képest – a kórházak pedig azért bővítik kapacitásaikat, hogy fel tudjanak készülni a növekvő betegszámra.
Ez ugyanis biztosan megtörténik: Müller újságírói kérdésre nem tudott várható időpontot mondani, de szerinte a tömeges megbetegedések küszöbén állunk, járványos gócpont ugyan még nincs, de az ország egész területéről, egyenletesen érkeznek hírek fertőzésekről. A tisztifőorvos megerősítette Jakab Ferenc pécsi virológus kutató vasárnapi állítását, hogy 
a járványgörbe ellaposodott – ami még megoldhatóvá teszi a betegek kórházi ellátását.

Müller Cecília szerint ebben nagy szerepe van a kijárási korlátozás célját megértő lakosságnak is, akinek köszönetet mondott fegyelmezettségükért. A HVG felvetésére számokat nem említve elismerte, gyerek és fiatal is van a hazai koronavírus-fertőzöttek között. Müller egyik legerősebb megállapítása az volt, hogy  
semmilyen teszt nem fékezi meg a járvány terjedését, a gyors vírustesztek pedig nem feltétlenül megbízhatóak - sőt, egy negatív teszteredmény is hamis biztonságérzetet kelthet, hasonlóan a rosszul hordott védőmaszkhoz.

Amiben a hatóságok mégis bíznak, az az orr és garatváladékból vett minta – több mint 13 ezer ilyen teszt készült az ország hét laborjában és a Nemzeti Népegészségügyi Központban – de ez is csak az aktuális állapotot mutatja, és csak akkor jelez, ha elég fertőzött sejt van a kenetben. Mint Müller Cecília elmondta, a mentők többnyire egy napon belül tudnak kimenni azokhoz, akik háziorvoshoz fordultak tüneteik miatt – hogy kihez érkezik mintavételre alkalmas mentőkocsi, az az orvos döntésén múlik, az ilyen hívások nem is számítanak sürgős esetnek. A tisztifőorvos arra is figyelmeztetett, hogy vércseppes gyorsteszt előtt (ez mutatja ki a vérben az antitestek jelenlétét) lehet enni-inni, de garatváladékos mintavétel előtt nem szabad semmit fogyasztani, mert az befolyásolja az eredményt.

Több százan bolyongtak alapos ok nélkül

Kiss Róbert rendőrezredes beszámolójából az is kiderült, hogy nem mindenki fogadta fegyelmezetten a hatósági korlátozást.
A rendőrök idáig 739 olyan személlyel szemben intézkedtek, aki nem alapos indokkal hagyta el otthonát.

Közülük 645-en a figyelmeztetésből is értettek, 79 ember ellen azonban feljelentést is kell tenni, 15 fővel pedig helyszíni bírságot fizettettek a most szabálysértésnek minősülő indokolatlan utcai mászkálás miatt.

Két nap alatt 1735 embert küldtek hatósági karanténba

Kiss elmondta, hogy hétfő délelőttig 9037 személy került hatósági karanténba, akiket 57 ezer alkalommal ellenőriztek. Ez azt jelenti, hogy szombat óta 1735 új esetben rendeltek el karantént, ami lassulást jelent, tekintve, hogy csak péntek délelőttől szombat délelőttig  2270 embert küldtek két hetes elzárásra. A Népszava arról kérdezte írásban az operatív törzset, hogy lehet, hogy több karanténba zárt személyt múlt csütörtök óta nem ellenőriztek a járőrök, pedig korábban naponta 2-3 alkalommal is jártak náluk. Az ezredes szerint nem akarják túlzottan korlátozni a magánélethez való jogot, és az is elvárható, hogy valaki önkéntesen legyen jogkövető, várja ki a 14 napos elzárás végét.

Vannak magántesztek is, de ezeket nem tartják számon

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy
bár a népegészségügyi központ tud a magánlaboroknál végzett tesztekről, azok eredményét nem számítja be a hivatalos statisztikába – vagyis, a hivatalosan közöltnél több igazolt fertőzött is lehet.

Müller Cecília szerint az ugyanis a magánlaborok felelőssége és kötelezettsége lenne, hogy megosszák adataikat az állami központtal. Eldöntendő és még megválaszolatlan kérdés, hogy miért tennének ilyet, ha a hivatalos statisztikákban ezek az adatok úgysem szerepelnek majd – de az sem kizárt, hogy éppen az adatközlés elmaradása miatt nem tudhatunk a magánlaborok eredményeiről. Kiss Róbert a sajtóeseményen arról is beszámolt, hogy a börtönökből napi 24 órában védőmaszkokat gyártanak az egészségügyi dolgozók számára, a nemrég Törökországból érkező több rétegű textilből pedig napi 33 ezer darab maszkot lehet előállítani. 

Szakszervezetek, civilek kérik a kormányt: ne vezessék be idén az új Nemzeti alaptantervet

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.03.30. 12:50

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A felkészülésre nincs elég idő, a koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális munkarendre való átállás elvonja az energiát.
A járványügyi vészhelyzet miatt félre kell tenni az eddigi vitás ügyeket, és azokra a kihívásokra, problémákra kell közösen koncentrálni, amelyek a koronavírus-járvány következtében új, váratlan és nehéz helyzetbe hozták a tanárokat, diákokat, szülőket – olvasható a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Civil Közoktatási Platform és más szakmai szervezetek közös levelében, amelyben arra kérik a kormányt: hozzanak intézkedéseket a felesleges feszültségek elkerülésében. Elsőként függesszék fel az új Nemzeti alaptanterv (NAT) idén szeptember elsejére tervezet bevezetését, amelyet az eddigi szakmai kritikákon túl az is indokol, hogy: • A bevezetésére szánt idő rendkívül rövid. • A szükséges elvégzendő feladatok elől a digitális munkarendre való átállás elvonja az időt, energiát. • Amennyiben elhalasztásra kerülne a Nemzeti Alaptanterv, a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok beépíthetők lennének az új alaptantervbe. • Az oktatási ágazat dolgozóinak többsége megnyugvással fogadna egy ilyen több mint gesztusértékű bejelentést.
Felhívták a figyelmet arra is, az új NAT-hoz még nem készültek el a tankönyvek, azokat látatlanban kellene megrendelni, és ez már önmagában egy olyan feszültségpont, melyet egyetlen intézkedéssel, az alaptanterv bevezetésének elhalasztásával lehetne enyhíteni. Nagy átalakítások zajlanak a szakképzésben is, a levél aláírói ezek átmeneti felfüggesztését kérik. Különösen aggályosnak és feszültségkeltőnek tartják 30 ezer ember munkajogi helyzetének átalakítását (a szakképzésben dolgozó tanárok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk átkerül a Munka törvénykönyve alá – a szerk.) egy olyan időszakban, amikor egyébként is rendkívüli munkajogi intézkedések szükségesek. Ugyanakkor az új ösztöndíjrendszer bevezetését, illetve a kerettantervektől való eltérés lehetőségét továbbra is támogathatónak tartják. Sürgető kérdés az érettségi és szakmai vizsgák ügye is – azt ugyanis továbbra sem lehet tudni, a járványügyi vészhelyzetben ezeket hogyan, s mikor fogják megtartani. A szakmai szervezetek szerint fogy az az idő, amin belül az érintetteknek konkrét tájékoztatást szükséges adni. A kormánytól azt kérik, az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül vonják be a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és a diákság képviselőit. „Végezetül hadd emlékeztessük ezen levélen keresztül is a döntéshozókat és a magyar társadalom minden olyan tagját, akinek módjában áll másokon segíteni, hogy közösen tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a speciális nevelésű igényű, a nehéz sorsú családokban élő és a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekekért. Ők semmi esetre se maradjanak ellátás nélkül, lehetőleg számukra még a leginkább hátrányos helyzetű településeken is legyen biztosítva a távoktatás hatékony és reális formája, és értékelésük is igazodjék sajátos helyzetükhöz” – írták. A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének, Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, valamint Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek küldték el.

„Ellenségi sajtóról” beszélt egy KDNP-s a parlamentben

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.03.30. 11:45

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az Európai Uniót szidták a kormánypárti képviselők a koronavírus kapcsán.
Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt napirend előtt, hogy milyen védőfelszereléseket, berendezéseket (például lélegeztetőgépeket) „várnak a héten” – ez azért érdekes, mert a kormány eddig azt hangsúlyozta, csak azokat az eszközöket jelentik be, amik már megérkeztek, használhatóak. Majd arról beszélt, több mint ötezer magyart hoztak eddig haza, a közép-európai államokkal koordinálva, mert „az EU koordinációja jelentéktelen”. Lukács László a Jobbik részéről úgy reagált, rövid távon jó lehet a „nemzeti bezárkózás”, de hosszú távon az együttműködés a hasznosabb, ezért erre is figyelnie kell a kormánynak, majd megismételte pártja követelését, hogy vezessenek be közterületeken kötelező maszkviselést. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője azt mondta, még mindig sok egészségügyi intézményből kapnak olyan jelzést, hogy nincs elég védőfelszerelés, ráadásul a Kínából származóknak a minősége sem egyenletes. A Párbeszéd szerint a multikkal korábban megkötött stratégiai megállapodásokat most felül lehetne vizsgálni és tárgyalni a cégekkel arról, hogy akik korábban rengeteg állami támogatást kaptak, most vállalják, hogy nem bocsájtanak el munkaerőt. 
Vejkei Imre (KDNP) a sajtót és az Európai Uniót támadta és megismételte Orbán Viktor korábbi nyilatkozatait, az ellenzéki sajtót „ellenségi sajtónak” nevezve. Az MSZP részéről Mesterházy Attila megköszönte a Külügyminisztérium erőfeszítéseit a külföldön rekedt magyarok hazahozatalára, majd azt sürgette, a magyar kormány is fizesse ki a bajba jutott cégek esetében a munkavállalók 80 százalékát, hogy ne bocsássák el őket. Varju László (DK) szerint megdöbbentő, hogy a kormány nem számol az EU által a rendelkezésre bocsájtott 5,7 milliárd eurós kerettel. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, nem elég, hogy csak hetek múlva lesz megismerhető a kormány gazdaságvédelmi programja, sokkal hamarabb el kellene ezt készíteni és több forrást kellene fordítani az idősellátásra, a munkanélküliség megelőzésére. Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szerint a kormány töredékét biztosítja a költségvetési forrásainak ahhoz képest, hogy más országokban mennyi pénzt költenek a szociális katasztrófa elkerülésére. A magyar vállalkozók nem tudják fizetni a bérköltségeket, a háztartások nagy részének egy hónapnyi tartaléka sincs. Az álláskeresési járulék időtartamát vissza kellene állítani 9 hónapra. Dömötör Csaba államtitkár válaszában felsorolta a kormány eddig meghozott intézkedéseit, szerinte a hiteltörlesztési moratórium eleve komoly gazdasági hatással jár. Szerinte az ellenzék „állandósítaná a munkanélküliséget. Keresztes László Lóránt azt mondta, az LMP javaslata szerint első körben 90 napra adnák meg a rendkívüli felhatalmazást azzal, hogy ha objektív okok miatt nem tud összeülni a parlament, a kormány tovább vihetné a jogköröket, így viszont érthetetlen, miért nem támogatja ezt a megoldást a kormány. Orbán Balázs államtitkár „válaszában” semmi érdemit nem mondott a felvetésre. Vadai Ágnes szerint bebizonyosodott, hogy a kormány hazudik, amikor azzal riogatott, káosz tör ki azután, hogy az ellenzék nem támogatta, hogy sürgősséggel szavazzák meg a kormány kiszélesített jogköreit, hiszen gond nélkül meghosszabbították az összes szükséges kormányrendeletet. A kieső béreket csak a magyar kormány nem pótolja Európában. Tóth Bertalan szintén arról beszélt, nem lehet a kormányban megbízni az eddigi viselkedése alapján, még a Nézőpont Intézet is azt mérte, hogy a megkérdezettek 40 százaléka határidőt szeretne szabni a rendkívüli felhatalmazásnak, a bizalmat az sem erősíti, hogy a polgármesterek nem kapnak tájékoztatást a kormánytól, nekik kell teszteket vásárolniuk, szociális intézkedéseket hozniuk. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, az ellenzék kampányüzemmódba kapcsolt, a törvényben van időbeli korlát.