Szakszervezetek, civilek kérik a kormányt: ne vezessék be idén az új Nemzeti alaptantervet

A felkészülésre nincs elég idő, a koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális munkarendre való átállás elvonja az energiát.

A járványügyi vészhelyzet miatt félre kell tenni az eddigi vitás ügyeket, és azokra a kihívásokra, problémákra kell közösen koncentrálni, amelyek a koronavírus-járvány következtében új, váratlan és nehéz helyzetbe hozták a tanárokat, diákokat, szülőket – olvasható a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Civil Közoktatási Platform és más szakmai szervezetek közös levelében, amelyben arra kérik a kormányt: hozzanak intézkedéseket a felesleges feszültségek elkerülésében.

Elsőként függesszék fel az új Nemzeti alaptanterv (NAT) idén szeptember elsejére tervezet bevezetését, amelyet az eddigi szakmai kritikákon túl az is indokol, hogy:

• A bevezetésére szánt idő rendkívül rövid.

• A szükséges elvégzendő feladatok elől a digitális munkarendre való átállás elvonja az időt, energiát.

• Amennyiben elhalasztásra kerülne a Nemzeti Alaptanterv, a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok beépíthetők lennének az új alaptantervbe.

• Az oktatási ágazat dolgozóinak többsége megnyugvással fogadna egy ilyen több mint gesztusértékű bejelentést.

Felhívták a figyelmet arra is, az új NAT-hoz még nem készültek el a tankönyvek, azokat látatlanban kellene megrendelni, és ez már önmagában egy olyan feszültségpont, melyet egyetlen intézkedéssel, az alaptanterv bevezetésének elhalasztásával lehetne enyhíteni.

Nagy átalakítások zajlanak a szakképzésben is, a levél aláírói ezek átmeneti felfüggesztését kérik. Különösen aggályosnak és feszültségkeltőnek tartják 30 ezer ember munkajogi helyzetének átalakítását (a szakképzésben dolgozó tanárok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk átkerül a Munka törvénykönyve alá – a szerk.) egy olyan időszakban, amikor egyébként is rendkívüli munkajogi intézkedések szükségesek. Ugyanakkor az új ösztöndíjrendszer bevezetését, illetve a kerettantervektől való eltérés lehetőségét továbbra is támogathatónak tartják.

Sürgető kérdés az érettségi és szakmai vizsgák ügye is – azt ugyanis továbbra sem lehet tudni, a járványügyi vészhelyzetben ezeket hogyan, s mikor fogják megtartani. A szakmai szervezetek szerint fogy az az idő, amin belül az érintetteknek konkrét tájékoztatást szükséges adni. A kormánytól azt kérik, az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül vonják be a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és a diákság képviselőit.

„Végezetül hadd emlékeztessük ezen levélen keresztül is a döntéshozókat és a magyar társadalom minden olyan tagját, akinek módjában áll másokon segíteni, hogy közösen tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a speciális nevelésű igényű, a nehéz sorsú családokban élő és a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekekért. Ők semmi esetre se maradjanak ellátás nélkül, lehetőleg számukra még a leginkább hátrányos helyzetű településeken is legyen biztosítva a távoktatás hatékony és reális formája, és értékelésük is igazodjék sajátos helyzetükhöz” – írták.

A levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének, Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, valamint Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek küldték el.