Kijárási tilalmak, bezárt iskolák és betiltott tömegrendezvények - másfél hónapja még jóformán elképzelhetetlennek számított, mára általánossá vált a személyi szabadság ilyen mértékű korlátozása az Európai Unióban. A rendkívüli intézkedések a koronavírus terjedésének lassítását szolgálják, hogy az egészségügyi rendszer lehetőleg el tudja látni minden fertőzöttet, ám az is evidens, hogy a kormányok nem kizárólag saját országuk járványhelyzetéhez, hanem egymáshoz igazítják a rendelkezéseket. Európa szerte felzaklatták a közvéleményt az olaszországi hírek - a tömeges megbetegedések és halálesetek -, ezért a többség szinte mindenhol a szigorú korlátozások pártján áll, hogy megelőzze a válság elmélyülését.
A római kormány február 22-én lépett közbe először - ekkor még még "csak" 79 megbetegedést és két halálos áldozatot regisztráltak Olaszországban, de Guiseppe Conte miniszterelnök már ekkor karantén alá vonta a legsúlyosabban érintett területeket, ahol bezárták az iskolákat, a nem létfontosságú üzemeket és üzleteket, illetve korlátozták az emberek mozgását. A rendkívüli intézkedéseket március 8-án Lombardia tartományra és 11 megyére is kiterjesztették, másnap pedig az egész országra, rövidesen pedig más tagállamok is követték Itália példáját.
Legelőször a szintén járványgócnak számító Spanyolország vezetett be kijárási korlátozásokat március 14-én, majd néhányan napon belül olyan országok is léptek, amelyek arányaiban nem regisztráltak túl sok fertőzöttet: köztük például Ausztria, Csehország valamint Litvánia. A tagállamok többsége mostanra a kötelező házikarantén mellett döntött, de vannak még kivételek: Németországban például egyelőre csak régiós szinten jelentek meg különböző tilalmak, Hollandia pedig annak ellenére sem akarja korlátozni az emberek mozgását, hogy ezt a szomszédos Belgium megtették.
Az iskolabezárások esetében viszont a tagállamok teljesen egymáshoz igazodnak: március 12 délután még csupán 10 tagállamban rendelték el teljes tanítási szünetet, hat másikban részlegesen vagy regionális szinten függesztették fel az oktatást. 24 órával később már 18 országban volt teljesen bezáratták az iskolákat, további négyben pedig - aznap (március 13-án) este rendelte el a magyar kormány is az oktatás felfüggesztését.
Hasonló trendkövetés volt megfigyelhető a tömegrendezvényeknél, amelyet fokozatosan tiltottak be a kontinensen. A döntéshozók először 5000 főben korlátozták a maximális létszámot, majd folyamatosan csökkentették 1000 alá, 500 alá, 150 alá, 50 alá, majd március idusára Ausztria eljutott a logikus végkifejletig: az öt fős limithez, ezzel lényegében betiltották a nyilvános eseményeket.
Egyetlen EU-tagállam van, ami egyelőre még vonakodik a korlátozások bevezetésétől: Svédország, ahol még országos iskolazárat sem rendeltek el, és más országokkal szemben az éttermek, nem létfontosságú üzletek nyitvatartását sem korlátozták. A jelek azonban arra mutatnak, hogy csak idő kérdése, mire a stockholmi kormány is igazodik a trendhez, Stefan Lövfen miniszterelnök pénteken már bejelentette, hogy korábbi 500 főről 50-re korlátozzák a maximális létszámát. A kormányfő beszédében egyben felkészítette a lakosságot arra, hogy nehéz hónapok várnak rájuk.
Egyelőre senki sem tudja, hogy mikor érhetnek véget a rendkívüli intézkedések az Európában, a járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a túl korai feloldásuk újabb megbetegedés hullámot eredményezne, az emberek türelme és fegyelme azonban nem végtelen.
