Előfizetés

Orbán is rászánja magát gazdaságmentésre, készül a nagy akcióterv

Papp Zsolt Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.03.31. 06:00

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Ben / MTI
Egy hét múlva előáll a kormány a maga gazdaságélénkítő tervével, ám Orbán Viktor jószerével csak munkát ígér. A MKIK jóval többet kér: pluszjuttatásokat a nyugdíjasoknak, az egészségügynek és 4000 milliárdos válságkezelő alapot.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a gazdasági kamarák vezetőivel tartott online konferencián sokadjára bejelentette, hogy a kormány a 2020-as költségvetés „eltérítésén”, a 2021-es büdzsé tervezésén, valamint „nagy gazdasági újraindítási akcióterven” dolgozik. A parlamentben miniszterelnök már egy hajszálnyival konkrétabb volt: Tordai Bence (PM) képviselő kérdésére elmondta, hogy a kormány április 6-án vagy 7-én Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervét fogja bemutatni. „Sok minden van a fejünkben, de itt számokról, komoly tételekről van szó, ezért erről egyben akarunk majd tájékoztatást adni” – mondta Orbán Viktor egy azonnali kérdésre válaszolva a parlamentben. A miniszterelnököt Tordai Bence a vírus és a járványügyi korlátozások miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítéséről kérdezte, illetve arról, bevezetik-e a Párbeszéd által javasolt alapjövedelmet. A jelek szerint a kormány nem ebben gondolkodik. Orbán Viktor szerint ugyanis az elmúlt 30 év parlamenti vitái, „30 év közös bölcsessége” alapján arra jutottak: a válságkezelő intézkedéseknek azt kell célozniuk, hogy mindenkinek legyen munkája. Tordai Bence visszakérdezésére, miszerint ez azt jelenti-e, hogy a válság alatt mindenkinek lesz munkája, illetve, hogy a jelen helyzetben is azt az elvet vallja-e a kormány, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék, Orbán Viktor elismételte: a gazdaságélénkítő akcióterv eredményeként mindenkinek (majd egyszer) lesz munkája. Majd felidézte: 2010-ben 12 százalékos munkanélküliség volt Magyarországon, ők akkor 10 év alatt egymillió új magyar munkahely megteremtését ígérték, és ez szerinte meg is történt. Olyan akciótervet fogunk bemutatni, amely munkán keresztül segíti megélhetéshez az embereket – szögezte le. A magyar csomagról tehát továbbra sem tudni semmit, miközben ezrek veszítik el munkájukat, mivel a cégek – kormányzati mentőcsomag híján – nem tudják finanszírozni a leállások idejére a munkabért. Az online konferencián Orbán Viktor kifejtette: nincs értelme új költségvetést készíteni – vagyis azt a parlament elé terjeszteni -, mert nem tudni, mi fog történni a közeljövőben, és lehet, hogy két hónap múlva egy újabb büdzsét kellene összeállítani. Orbán szerint minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét kell elindítani, célul kitűzve a növekedést, a munkahelyteremtést, valamint a munkahelyek megőrzését. Ehhez jegybanki eszközöket is fel kell használni - tette hozzá.  A magyar kormányon folyamatosan nő a nyomás, ugyanis míg a környező országok parlamentjei érdemi támogatásokról döntöttek, addig idehaza a hitelmoratóriumon és egyes ágazatok átmeneti adómentesítésén kívül másról nem határoztak. Az irány jó, de a mértéke nem elegendő – mondta a Népszavának Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Nem lehet három hónapos adómentességgel, munkanélkülii segéllyel gazdaságot menteni, az összeget is emelni kell és a járandóság idejét is – tette hozzá. Segíteni kell a kis cégeket, ahol kicsi a tőketartalék. Olyan rendszereket kell beindítani, ami esélyt ad arra, hogy a járvány lecsengésével gyorsan újrainduljon a gazdaság. Surányi György egykori MNB elnök azt javasolta, hogy állami garanciát nyújtsanak a veszteséges cégek hitelfelvételéhez, a munkanélkülieknek pedig havi százezer forintos juttatást, a gyermekeik után havi 50 ezer forintos kvázi extra családi pótlékot fizessen a kormány. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint is a munkahelyek megtartása lenne a legfontosabb, ehhez adóelengedést, állami hitelt és bizonyos esetekben állami jövedelem-kiegészítést szorgalmaznak a kormánynak benyújtott javaslatcsomagban. A munkanélküliek számára egyszeri támogatást, a segély idejének hat hónapra való felemelését, a nyugdíjasoknak egyszeri 15 ezer forintos utalványt, a gyermekes családoknak (havi) 10 ezer forintos plusztámogatás javasol az MKIK, vagyis a jövedelmek kipótlását. A kamara ezen felül az egészségügyi dolgozók számára azonnal plusz kompenzációt javasol a plusz teljesítményért. Az MKIK magává tette a fővárosi kamara azon javaslatát, hogy a kormány hozzon lére egy 2000-4000 milliárd forintos válságkezelő alapot alapot, amiből életképes vállalkozások tőkeinjekciót kaphatnak.  

A határon túl már léptek

Eközben a világ vezető kormányai, illetve parlamentje az elmúlt napokban elfogadták gazdasági a mentőcsomagjaikat, amelyekkel a munkanélküliséget akarják a vállalatok támogatásával megelőzni, illetve a már munkájukat veszett polgárok jövedelmét biztostani. Ezek csomagok nem ritkán a GDP 10, 20, de akár 30 százalékára is rúgnak. A szlovák parlament várhatóan már ma szavaz az ottani mentőcsomagról, ahol a bezárni kényszerült cégek alkalmazottainak a bérét a szlovák költségvetés 80 százalékban kifizeti. Donald Trump aláírta a 2000 milliárd dolláros amerikai gazdaságélénkítő csomagot, amit a kongresszus megszavazott. Mindeközben a óriási gazdaságélénkítő lépésekről beszélt Shinzo Abe japán miniszterelnök is. Bár a pontos összeg nem ismert, de azt nyilatkozta, hogy a csomag meg fogja haladni a 2008 utánit, amikor 58 milliárd dolláros élénkítést hajtott végre a japán kormány. A kiszivárgott hírek szerint a vállalatok akár egy éves haladékot is kaphatnának az adók és járulékok megfizetése alól – írták az Erste elemzői. 

Falja a közpénzt Mészáros gyára

M. I.
Publikálás dátuma
2020.03.30. 19:30

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az izocukorgyárba is öntik a pénzt az állami bankok.
Jelenleg nincs napirenden a Kall Ingredients Kft. állami megvétele - közölte a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Fónagy János, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese. A kormányfő strómanjaként ismert Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó, tőzsdei Opus Global tiszapüspöki izocukorgyárát három éve Orbán Viktor avatta fel. Tavaly az állami MFB tőkebefektető-cége, az MFB Invest 5,6 milliárd forintért cserébe 17 százalékos részesedést szerzett benne. A Kall Ingredients tavaly 24 milliárdos árbevétel mellett mégis közel hatmilliárdos veszteséget mutatott fel. Az ellenzéki politikus idézte a 24.hu korábbi elemzését, amely legalább 60 milliárd forintra teszi a társaságba került állami pénzt. A Magyar Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint legalábbis a Kall Ingredientsnél a szintén állami Eximbank és a felcsúti csodavállalkozó szoros üzlettársa fémjelezte MKB Bank 107 millió eurós, az MFB és az MKB 25 millió eurós, a külügyi tárca pedig 11,1 milliárdos jelzálogot jegyeztetett be. Fónagy János válaszában kiállt az Eximbank és az MFB hitele, valamint az MFB Invest befektetése mellett. Bár pontos adatokat banktitokra hivatkozva nem közölt, azt, hogy ezek támogatások lennének, elvetette. Vadai Ágnesben azért ötlött fel az állami kivásárlás lehetősége, mert a napokban a szintén állami MVM 17,44 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől a - többek között nyolcmilliárdos osztalékkivonásuk miatt is - veszteségbe csúszott Mátrai Erőművet.

Csaknem húszéves mélyponton az olajár

M. I.
Publikálás dátuma
2020.03.30. 18:37

Gyerekeink még sose láttak ilyen alacsony tőzsdei szintet.
Szerdától újfent, ezúttal 8 forinttal lesz olcsóbb a benzin. Ennek megfelelően a termékért már átlag 290 forintot kérhetnek a hazai kutaknál. Ez számításunk szerint több mint egy évtizedes mélypont. Az üzemanyag ára február vége óta nem kevesebb mint 95 forinttal - harmadával-negyedével - került lejjebb. Furamód a gázolaj ára immár harmadik alkalommal mulasztja el követni a benzinét. Így a dízel az elmúlt hónap során "csak" 60 forinttal lett olcsóbb, és 334 forintos, három és fél éves mélyponton álló átlagtarifája most sem módosul. Ez azért üröm az örömben, mert a hazai gépjárművekbe ma már kétharmadrészt - a benzinnél literenként közel ötven forinttal drágább - gázolajat tankolnak. Az áresés minden valószínűség szerint itt sem áll meg. Hétfőn a nemzetközi olajárak ismét "padlóztak". Az Európában irányadó, Brent típusú nyersanyag hordónkénti ára benézett 23 dollár alá, amire 18 éve, 2002 vége óta nem akadt példa. Az ár tehát immár alulmúlja a válságnak megágyazó 2008-2009-es, valamint a 2014 végi nagy zuhanás után beállt szintet is. Az ok változatlanul a koronavírus miatti világgazdasági sokk. Nem csak a sorra leálló termelővállalatok, de a turizmus, a repülés is az olaj elsődleges piacát alkotják. A befektetők nemcsak abban bizonytalanok, hogy mikor hagy alább a járvány, de azt sem látják egyértelműen, hogy valaha is visszatér-e az eredeti kereslet. Ráadásul március elején felbomlott a Szaúd-Arábia vezette olajkartell és Oroszország termelésvisszafogási megállapodása is, aminek nyomán az olajmonarchia azóta is nyakló nélkül önti a piacra a terméket. Szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az áresés egyre több termelő leállásához vezet.