Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a gazdasági kamarák vezetőivel tartott online konferencián sokadjára bejelentette, hogy a kormány a 2020-as költségvetés „eltérítésén”, a 2021-es büdzsé tervezésén, valamint „nagy gazdasági újraindítási akcióterven” dolgozik. A parlamentben miniszterelnök már egy hajszálnyival konkrétabb volt: Tordai Bence (PM) képviselő kérdésére elmondta, hogy a kormány április 6-án vagy 7-én Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervét fogja bemutatni. „Sok minden van a fejünkben, de itt számokról, komoly tételekről van szó, ezért erről egyben akarunk majd tájékoztatást adni” – mondta Orbán Viktor egy azonnali kérdésre válaszolva a parlamentben. A miniszterelnököt Tordai Bence a vírus és a járványügyi korlátozások miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítéséről kérdezte, illetve arról, bevezetik-e a Párbeszéd által javasolt alapjövedelmet.
A jelek szerint a kormány nem ebben gondolkodik. Orbán Viktor szerint ugyanis az elmúlt 30 év parlamenti vitái, „30 év közös bölcsessége” alapján arra jutottak: a válságkezelő intézkedéseknek azt kell célozniuk, hogy mindenkinek legyen munkája. Tordai Bence visszakérdezésére, miszerint ez azt jelenti-e, hogy a válság alatt mindenkinek lesz munkája, illetve, hogy a jelen helyzetben is azt az elvet vallja-e a kormány, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék, Orbán Viktor elismételte: a gazdaságélénkítő akcióterv eredményeként mindenkinek (majd egyszer) lesz munkája. Majd felidézte: 2010-ben 12 százalékos munkanélküliség volt Magyarországon, ők akkor 10 év alatt egymillió új magyar munkahely megteremtését ígérték, és ez szerinte meg is történt. Olyan akciótervet fogunk bemutatni, amely munkán keresztül segíti megélhetéshez az embereket – szögezte le.
A magyar csomagról tehát továbbra sem tudni semmit, miközben ezrek veszítik el munkájukat, mivel a cégek – kormányzati mentőcsomag híján – nem tudják finanszírozni a leállások idejére a munkabért. Az online konferencián Orbán Viktor kifejtette: nincs értelme új költségvetést készíteni – vagyis azt a parlament elé terjeszteni -, mert nem tudni, mi fog történni a közeljövőben, és lehet, hogy két hónap múlva egy újabb büdzsét kellene összeállítani. Orbán szerint minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét kell elindítani, célul kitűzve a növekedést, a munkahelyteremtést, valamint a munkahelyek megőrzését. Ehhez jegybanki eszközöket is fel kell használni - tette hozzá.
A magyar kormányon folyamatosan nő a nyomás, ugyanis míg a környező országok parlamentjei érdemi támogatásokról döntöttek, addig idehaza a hitelmoratóriumon és egyes ágazatok átmeneti adómentesítésén kívül másról nem határoztak. Az irány jó, de a mértéke nem elegendő – mondta a Népszavának Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Nem lehet három hónapos adómentességgel, munkanélkülii segéllyel gazdaságot menteni, az összeget is emelni kell és a járandóság idejét is – tette hozzá. Segíteni kell a kis cégeket, ahol kicsi a tőketartalék. Olyan rendszereket kell beindítani, ami esélyt ad arra, hogy a járvány lecsengésével gyorsan újrainduljon a gazdaság. Surányi György egykori MNB elnök azt javasolta, hogy állami garanciát nyújtsanak a veszteséges cégek hitelfelvételéhez, a munkanélkülieknek pedig havi százezer forintos juttatást, a gyermekeik után havi 50 ezer forintos kvázi extra családi pótlékot fizessen a kormány.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint is a munkahelyek megtartása lenne a legfontosabb, ehhez adóelengedést, állami hitelt és bizonyos esetekben állami jövedelem-kiegészítést szorgalmaznak a kormánynak benyújtott javaslatcsomagban. A munkanélküliek számára egyszeri támogatást, a segély idejének hat hónapra való felemelését, a nyugdíjasoknak egyszeri 15 ezer forintos utalványt, a gyermekes családoknak (havi) 10 ezer forintos plusztámogatás javasol az MKIK, vagyis a jövedelmek kipótlását. A kamara ezen felül az egészségügyi dolgozók számára azonnal plusz kompenzációt javasol a plusz teljesítményért. Az MKIK magává tette a fővárosi kamara azon javaslatát, hogy a kormány hozzon lére egy 2000-4000 milliárd forintos válságkezelő alapot alapot, amiből életképes vállalkozások tőkeinjekciót kaphatnak.
