Előfizetés

Az egyik demokrata elnökjelölt már elítélte Orbán hatalmi túlterjeszkedését

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.30. 21:22

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Bernie Sanders vermonti szenátor Twitter bejegyzésben ítélte a felhatalmazási törvény elfogadását.
A demokrata elnökjelölt arról írt, hogy a történelem során a tekintélyelvű vezetők mindig kihasználták a válságokat, hogy korlátlan hatalmat ragadjanak magukhoz. Mint fogalmazott, Orbán Viktor csak a legutóbbi példa az ilyen vezérek sorában. A vermonti szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani krízis idején fontosabb kiállni a demokráciáért és a jogállamiságért, mint valaha.

Ahány ország, annyi korlátozás

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.03.30. 20:23

Fotó: OSCAR DEL POZO / AFP
Néhány hét alatt gyökeresen megváltozott az európai emberek élete, a kormányok példátlanul szigorú intézkedéseket vezettek be a járvány elleni küzdelem jegyében.
Kijárási tilalmak, bezárt iskolák és betiltott tömegrendezvények - másfél hónapja még jóformán elképzelhetetlennek számított, mára általánossá vált a személyi szabadság ilyen mértékű korlátozása az Európai Unióban. A rendkívüli intézkedések a koronavírus terjedésének lassítását szolgálják, hogy az egészségügyi rendszer lehetőleg el tudja látni minden fertőzöttet, ám az is evidens, hogy a kormányok nem kizárólag saját országuk járványhelyzetéhez, hanem egymáshoz igazítják a rendelkezéseket. Európa szerte felzaklatták a közvéleményt az olaszországi hírek - a tömeges megbetegedések és halálesetek -, ezért a többség szinte mindenhol a szigorú korlátozások pártján áll, hogy megelőzze a válság elmélyülését. A római kormány február 22-én lépett közbe először - ekkor még még "csak" 79 megbetegedést és két halálos áldozatot regisztráltak Olaszországban, de Guiseppe Conte miniszterelnök már ekkor karantén alá vonta a legsúlyosabban érintett területeket, ahol bezárták az iskolákat, a nem létfontosságú üzemeket és üzleteket, illetve korlátozták az emberek mozgását. A rendkívüli intézkedéseket március 8-án Lombardia tartományra és 11 megyére is kiterjesztették, másnap pedig az egész országra, rövidesen pedig más tagállamok is követték Itália példáját. Legelőször a szintén járványgócnak számító Spanyolország vezetett be kijárási korlátozásokat március 14-én, majd néhányan napon belül olyan országok is léptek, amelyek arányaiban nem regisztráltak túl sok fertőzöttet: köztük például Ausztria, Csehország valamint Litvánia. A tagállamok többsége mostanra a kötelező házikarantén mellett döntött, de vannak még kivételek: Németországban például egyelőre csak régiós szinten jelentek meg különböző tilalmak, Hollandia pedig annak ellenére sem akarja korlátozni az emberek mozgását, hogy ezt a szomszédos Belgium megtették. Az iskolabezárások esetében viszont a tagállamok teljesen egymáshoz igazodnak: március 12 délután még csupán 10 tagállamban rendelték el teljes tanítási szünetet, hat másikban részlegesen vagy regionális szinten függesztették fel az oktatást. 24 órával később már 18 országban volt teljesen bezáratták az iskolákat, további négyben pedig - aznap (március 13-án) este rendelte el a magyar kormány is az oktatás felfüggesztését. 
Hasonló trendkövetés volt megfigyelhető a tömegrendezvényeknél, amelyet fokozatosan tiltottak be a kontinensen. A döntéshozók először 5000 főben korlátozták a maximális létszámot, majd folyamatosan csökkentették 1000 alá, 500 alá, 150 alá, 50 alá, majd március idusára Ausztria eljutott a logikus végkifejletig: az öt fős limithez, ezzel lényegében betiltották a nyilvános eseményeket. Egyetlen EU-tagállam van, ami egyelőre még vonakodik a korlátozások bevezetésétől: Svédország, ahol még országos iskolazárat sem rendeltek el, és más országokkal szemben az éttermek, nem létfontosságú üzletek nyitvatartását sem korlátozták. A jelek azonban arra mutatnak, hogy csak idő kérdése, mire a stockholmi kormány is igazodik a trendhez, Stefan Lövfen miniszterelnök pénteken már bejelentette, hogy korábbi 500 főről 50-re korlátozzák a maximális létszámát. A kormányfő beszédében egyben felkészítette a lakosságot arra, hogy nehéz hónapok várnak rájuk. Egyelőre senki sem tudja, hogy mikor érhetnek véget a rendkívüli intézkedések az Európában, a járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a túl korai feloldásuk újabb megbetegedés hullámot eredményezne, az emberek türelme és fegyelme azonban nem végtelen.

Már meg is van a kifejezés Orbán felhatalmazási törvényére: koronadiktatúra

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.03.30. 20:01

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Fél Európa kiakadt a magyar kormánynak adott korlátlan felhatalmazás miatt.
"Az Európai Bizottság értékelni fogja a tagállamok által hozott rendkívüli intézkedéseket abból a szempontból, hogyan érintik az alapvető jogokat. Különösen érvényes ez a Magyarországon ma elfogadott, a rendkívüli állapotot bevezető és az álhírek terjesztését büntetőjogi kategóriába soroló jogszabályra" - írta Twitter üzenetében Didier Reynders, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős igazságügyi biztosa. Michael Roth német EU-ügyi államtitkár ugyancsak a Twitteren tette közzé a véleményét. Szerinte a koronavírus járvány megfelelő válaszokat követel, de ezek nem sodorhatják veszélybe a jogállamot és az alapvető jogokat, nem törhetik meg a demokratikus intézmények erejét. "Ezt (a válságot) együtt kell legyőznünk, és nem rendeleti kormányzással" - írta. Elítélte a felhatalmazási törvényt az Európai Szocialisták Pártja, amely közleményében leszögezte: "Orbán Viktor a demokrácia visszatérő támadója. Ma elérte, amire mindig is vágyott: elsöprő hatalomra és az eddigieknél is elenyészőbb elszámoltathatóságra… Egy rendkívüli hatalommal felruházott Fidesz-kormány a demokrácia közelgő katasztrófáját vetíti előre". Az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták frakciója egy posztert posztolt a Twitteren, amelynek a felirata: "Ez nem Orbán földje". A kísérő szöveg szerint a kormányfő a szemünk előtt rombolja szét a demokráciát a koronavírus álcája mögé bújva.   
Az EP Újítsuk meg Európát nevű liberális frakciójának közelménye "koronadiktatúrának" nevezi a hétfőn elfogadott magyar felhatalmazási törvényt. "Amikor a szolidaritás és a jóság ennyire fontos szerepet kap, nem erre (ilyen törvényekre) van szükség. A demokrácia nem így működik” - írták. A parlamenti Zöldek nevében Ska Keller társelnök publikált a Twitteren: "Válság idején nagyon fontos, hogy a polgárok bízzanak a kormányukban. Orbán arra használja a koronavírust, hogy tovább rombolja a demokráciát. Vajon ezt jóváhagyja az EPP (Európai Néppárt)?" Ugyancsak a közösségi médiában reagált a magyar törvényre az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője, aki súlyos aggályainak adott hangot amiatt, hogy a btk. módosítása nyomán akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható a koronavírusról és a kormányzati intézkedésekről szóló álhírek terjesztése. Szerinte ez azzal a kockázattal jár, hogy nem a hírhamisítókat, hanem a független újságírókat fogják megbüntetni.