Előfizetés

Óránként 16-szor is csináljuk, járvány idején egyszer sem kellene

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.31. 14:14

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Folyamatosan az arcunkhoz nyúlkálunk. Mindenki, mindig. Járványmentes időszakban sem ajánlott, de most különösen fontos, hogy leszoktassuk magunkat róla.
Viszkető orr, fáradt szem, körömrágás, különféle matatások – észre sem vesszük, de folyamatosan megérintjük az arcunkat. Pedig ez járványmentes időszakban sem igazán ajánlott, mert az arc érintése jelentősen növeli mindenféle, nem odavaló kórokozó szervezetbe jutásának esélyét. A cseppfertőzéssel terjedő légúti betegségek, például a nátha, az influenza, de a koronavírus okozó kórokozójának is elég annyi, hogy a kezünk segítségével bejusson a szervezetbe.
Egy 2008-ban végzett vizsgálatban 10 irodai dolgozót három órán keresztül figyelve azt találták, hogy óránként átlagosan 16-szor érintették meg az arcukat. Egy 2015-ös ausztrál tanulmány 26 orvostanhallgatója óránként akár 23-szor is megérintette az arcát. Még az orvosok is 19-szer nyúltak az arcukhoz két órán belül, miközben kezet nem mostak. „Munka közben az emberek gyakran rázzák a lábukat, játszanak a hajukkal és érnek az arcukhoz, úgy, hogy ennek a legtöbbször tudatában sincsenek, annyira belemerülnek a munkába” – mondta Alex Dimitriu, a kaliforniai Menlo Park alapítója, pszichiátriai és alvásgyógyászati igazgató a Healthline-nak.     
A megbetegedések elkerüléséhez a gyakori és alapos kézmosás mellett fontos, hogy leszokjunk az arc érintéséről, hiszen soha nem lehet tudni, mi van a kezünkön. Mivel munka közben nem „ülhetünk a kezünkre”, segíthet, ha felveszünk egy kesztyűt, de szakemberek szerint egy új ékszer, vagy egy csukló körüli gumiszalag is segíthet tudatosan elkerülni az arc gyakori érintését. Jó módszer lehet az is, ha kis cetlikkel, post-itekkel emlékeztetjük magunkat, hogy most különösen fontos távol tartani a kezünket az arcunktól.

Már nyolc mutációja van az új koronavírusnak

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.31. 13:02

Fotó: ARNE DEDERT / AFP
A kutatók szerint jó hír, hogy ezek nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál.
A vírusokhoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte – közölték amerikai szakemberek. A jó hír azonban az, hogy ezek a mutációk nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál – mondta Trevor Bedford, akinek Nextstrain.org nevű honlapja követi a vírus genomját azon minták alapján, amelyeket szerte a világból megküldtek nekik. Az új mutációk azonban számos információval szolgálnak a kutatóknak.
A kutatók azóta vizsgálják az új koronavírus genomjait, hogy az először terjedt át állatról emberre a közép-kínai Vuhan egyik vadállatpiacán múlt év őszén. „A kérdésre, hogy genetikailag változik-e, a válasz egyértelmű igen” – mondta Marc Liptsitsch, a Harvard Egyetem epidemiológusa. „A kérdés az, hogy van-e ezáltal bármilyen fontos változás a vírus fertőzőképességét illetően vagy más az ember számára fontos dolgot illetően” – tette hozzá.
A megjelenő törzsek csak egy kicsit eltérőek, nincs változás gyilkosságát illetően

– mondták a szakemberek.

„A megfigyelt mutációs ráta – havonta két mutáció megjelenése – teljesen normális a többi vírushoz hasonlóan. Az influenzának és a náthának hasonló mutációs rátái lehetnek, sőt influenza esetében akár egy kicsit gyorsabb is lehet új mutáció megjelenése – magyarázta Bedford.

Az űrhajósok vizeletét is hasznosíthatják a Holdon

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.31. 12:10

Fotó: ESA/Foster and Partners
Az űrügynökségek azokat az anyagokat is igyekeznek alkalmazni, amelyeket az asztronauták szolgáltathatnak.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és kínai űrügynökség (CNSA) is azt tervezi, hogy a következő évtizedekben bázist épít ki a Holdon egy a távolabbi űrt feltérképező terv részeként, amely aztán még távolabbi célok felé, például a Marsra is eljuttathat embereket. A Hold betelepítése olyan problémákat vet fel, mint a magas sugárzás, a szélsőséges hőmérsékletek, a meteoritbombázások veszélye. Emellett logisztikai kérdések is adódnak: hogyan szállítsanak fel a Holdra építőanyagot, ha egyáltalán szükséges – olvasható az EurekAlert.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Földről 0,45 kilogrammnyi teher Holdra szállítása mintegy 10 ezer dollárba (3,2 millió forintba) kerül, tehát egy teljes modul megépítése az égitesten nagyon költséges lenne. Ezért az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait vagy éppen azokat, amelyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, például vizelet formájában.
Norvég, spanyol, holland és olasz kutatók az ESA-val együttműködve számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, használható-e a vizeletben lévő karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, így megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt. A tudósok eredményeiket a Journal of Cleaner Production című tudományos folyóiratban mutatták be.
„A Holdon használható geopolimer beton készítéséhez az elképzelés szerint azt lehetne használni, ami ott megtalálható: regolitot (a Hold törmelékes kőzetrétegét) és a néhány területen megtalálható jégből származó vizet” – magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Ramón Pamies, a spanyolországi Cartagenai Műszaki Egyetem professzora.
A vizsgálatok során kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, szintén használhatók. Ennek a testnedvnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula lehetővé teszi a hidrogénkötések megszakadását és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását – fejtette ki Pamies.
Az ESA által kifejlesztett, a Hold regolitjához hasonlatos anyagból, karbamidból és különböző lágyítókból 3D-s nyomtatóval különböző építményeket készítettek és összehasonlították az eredményt. A norvégiai Ostfold Egyetemen végzett vizsgálat szerint a karbamidot tartalmazó minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsius-fokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőt, amikor a Holdra jellemző nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá. „Azt még nem találtuk ki, hogyan lehet kivonni a karbamidot a vizeletből és azt is vizsgáljuk, valóban szükséges-e, mert lehetséges, hogy a vizelet egyéb alkotóelemei is hasznosíthatók a geopolimer beton kialakításához” – mondta el Anna-Lena Kjoniksen norvég kutató.