Satufék után padlógáz – vajon hogyan kellene kezelni a válságot? (szavazás)

A vírus megjelenése előtt dübörgött a fogyasztás, ez a kereslet nagyon fog hiányozni, ha levonul a járvány. Ám hiába sötét a jövőkép, a válságkezelésben a kormány csak kicsiket lép, és hagyományos eszközöket vet be.

Már most azt számolgatják közgazdászok, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után újra kell indítani a gazdaságot. A jegybank optimusmusa ellenére ugyanis szó sincs arról, hogy növekedne idén a gazdaság, sőt nem kizárt a két számjegyű csökkenés sem – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Pogátsa Zoltán közgazdász.

Vannak olyan szektorok, ahol azonnal leállt a termelés. Ilyen az autógyártás, de a vendéglátás, az idegenforgalom, a személyszállítás, a légiközlekedés, a kulturális iparág is szinte rögtön satufékezett. Csak a turizmus a magyar GDP 7 százalékát adja, és 420 ezer embert foglalkoztat, azaz minden tizedik ember itt dolgozik.

Mivel a magyar háztartások megtakarításai nagyon soványak, és a cégek sem halmoztak fel pénzeket (utóbbi eset érthető, hiszen inkább befektették a szabad tőkét), elkerülhetetlen, hogy a válság idején az állam valamilyen jövedelempótlást, keresetkiegészítést adjon, segítve a kieső keresleti oldalt. Ebben a magyar kormány egyelőre kicsiket lépett és a munka törvénykönyvét lazította fel, hogy jobb alkupozícióban legyenek a dolgozókkal szemben.

Egy válságnak persze nincs ideológiája, de a válságkezelésnek nagyon is van, ezért nem mindegy, milyen eszközökhöz és megoldásokhoz nyúlnak a kormányok.