FT: Magyarország már nem demokrácia

A nemzetközileg elismert brit üzleti lap szerkesztőségi állásfoglalásban ítélte el a felhatalmazási törvényt. Az EU-n és az Európai Néppárton pedig számon kérték tétlenségüket.

A szükségesnél jóval nagyobb felhatalmazást adott a Fidesz kétharmad Orbán Viktornak - véli a Financial Times. A szerkesztőség nevében aláírt cikk szerint természetes, hogy a világ kormányai rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, de szerintük egyes autoriter vezetők, köztük - mint fogalmaznak - Magyarország nacionalista vezetője arra használják fel a válságot, hogy megszilárdítsák hatalmukat, és tovább gyengítsék az ellenőrző szerepet betöltő ellenzéket valamint a kritikus médiát.

A lap megjegyzi, hogy a felhatalmazási törvény rendeleti kormányzást tesz lehetővé és semmilyen megszüntetési záradék nincs. Ugyan a Parlament elméletileg meg tudja szüntetni a kihirdetett „vészhelyzetet”, de erre nincs lehetőség, ha vélt vagy valós fertőzési kockázat miatt a képviselők nem tudnak összeülni. A Financial Times szerint amúgy is nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ellentmondana vezetőjének. Az újság ennek kapcsán felidézi, hogy a 2015-ben kihirdetett migrációs válsághelyzet mind a mai napig érvényben van Magyarországon.

Az üzleti lap arra is kitér, hogy a jogszabály három év börtönnel büntethető bűncselekménnyé teszi az olyan a vészhelyzettel kapcsolatos állítások terjesztését, amelyek "alkalmasak az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére". Úgy vélik, ez a rendelkezés megfélemlítheti a Magyarországon még megmaradt szabad médiát, a civilszervezeteket és az értelmiséget. Emlékeztetnek, hogy amióta Orbán Viktor 2010-ben újra hatalomra került, szisztematikusan lebontotta az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét, magát pedig önjelölt "illiberális demokrataként" határozta meg. A valóságban - vonja le a következtetést a Financial Times - Magyarország már megszűnt versengő demokrácia lenni, még akkor is, ha az ellenzéki pártok az utóbbi hónapokban újjáéledtek.

Az újság ezért részben az Európai Uniót hibáztatja, amely az alapértékeken épülő közösségnek kellene lennie, de nincsenek megfelelő eszközei, hogy kordában tartsák a "tévelygő" tagokat. Hatástalan a 7. cikkely alapján szankciós eljárás, hiszen azt egy másik tagállam blokkolhatja - Magyarország esetében Lengyelország. A kohéziós alapok jogállamisági feltételekhez kötésének javaslatát pedig fellazították az új EU büdzséről szóló tárgyalásokon. A Financial Times szerint a legjobb eszköz az Európai Bizottság kezében, hogy az Európai Bíróság elé citálja a magyar kormányt az alapvető jogok megsértéséért, az ítélkezés viszont hosszú időbe tellik.

Az üzleti lap szerint az EU részéről az intézményi mellett politikai kudarc is vezetett a mostani helyzethez, hiszen Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) (jelenleg felfüggesztett) tagjaként mindig is bízhatott pártcsaládja támogatásában kihágásai esetén. Az újság szerint az EPP vezetőjének, különösen Angela Merkel német kancellárnak már rég el kellett volna ítélniük Orbánt és kirúgni őt a pártból. Erre még mindig ott a lehetőség, és, ha ezt megteszik, akkor felbátorítják azokat, akik Magyarországon próbálják elszámoltani őket.

A koronavírus okozta vészhelyzet hatályon kívül helyezte az EU legfontosabb politikai eredményeit, például a nyitott határokat és a közös piacot. Az Uniót most - jobban, mint korábban valaha - az értékek tartják össze, amelyeket tiszteletben kell tartani - zárul a Financial Times szerkesztőségi véleménycikke.