Táphiányt okozott az állatmenhelyeken a járvány

Publikálás dátuma
2020.04.01. 12:46

Fotó: THOMAS FREY/dpa Picture-Alliance / AFP
Online adományozással lehet segíteni a mintegy 8-10 ezer kisállatot érintő problémán.
Az új koronavírus-járvány miatt az állatmenhelyek rendkívül súlyos táphiányban szenvednek – hívta fel a figyelmet kedden a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ). A szervezet arra kéri a lakosságot, hogy tápadománnyal segítse az állatmenhelyeket. Ez online rendeléssel és fizetéssel otthonról is megoldható.
Magyarországon mintegy 140 aktív, a feladatellátással közvetlenül foglalkozó ilyen szervezet működik, amelyből mintegy 80, nagy létszámú menhelyet üzemeltet. Ezek egyszerre összesen mintegy 8-10 ezer kisállatot, kutyát, macskát gondoznak. Az állatmenhelyek és az állattartó telepek zavartalan működése nemcsak állatvédelmi-, hanem kiemelten fontos közegészségügyi- és járványügyi kérdés is - hangsúlyozták.
Szerző

Elengedték az Alpokban Katalint, a hiúzt

Publikálás dátuma
2020.04.01. 11:42
Illusztráció
Fotó: Oscar Diez Martinez/Biosphoto / AFP
A háromhetes karantén alatt új környezetéhez szoktatták a Romániából Szlovéniába költöztetett újabb állatot. Az állatvédők még 10 példányt szeretnének betelepíteni a következő négy évben.
Katalin áttelepítése egy olyan nemzetközi projekt keretében valósult meg, amelynek célja, hogy Európában helyreállítsák a nagyon meggyérült helyi hiúzpopulációkat. A háromhetes karanténra a szakemberek szerint azért van szükség, hogy a szabadon engedett vadállatok megmaradjanak az adott területen, és hajlandóak legyenek keveredni az ott élő helyi hiúzokkal.
A projekt indulása óta négy hiúzt telepítettek át Szlovéniába és Horvátországba. A ragadozó macskafélék a Goru, Doru, Alojzija és Katalin nevet kapták. Az állatvédők összesen 14 példányt szeretnének betelepíteni a Dinári-hegységbe és a délkeleti Alpokba, hogy biztosítsák a helyi hiúzpopulációk nagyobb genetikai sokszínűségét – közölte a szlovén erdészeti szolgálat.
A betelepített állatokat telemetrikus (műholddal követhető) nyakörvvel látják el, hogy meg lehessen figyelni a viselkedésüket a természetben. Az elsőként Szlovéniába érkezett Goru tavaly májusban már sikeresen be is illeszkedett a helyi populációba, és párosodott egy nősténnyel, Tejával. Amint azt egy januári genetikai vizsgálat igazolta, kölykük is született. Katalint, a második Szlovéniába költöztetett hiúzt a következő négy évben még tíz példány követi majd.
Szerző
Témák
hiúz Szlovénia

Hőhullám volt az Antarktiszon, megdőlt minden melegrekord

Publikálás dátuma
2020.04.01. 11:11

Fotó: EITAN ABRAMOVICH / AFP
Három egymást követő napon a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket jegyezték fel. A jelenség hosszú távon az egész ökoszisztémát károsíthatja.
A kutatók aggodalmunknak adtak hangot amiatt, hogy ez a jelenség hosszú távon károsíthatja az állat- és növényvilágot, az egész ökoszisztémát. A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is.
Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximális és a minimális hőmérsékletek is. A legalacsonyabb napi hőmérsékletek nulla Celsius-fok fölött, míg a maximum hőmérsékletek 7,5 Celsius-fok fölött voltak.
Január 24-én a Casey kutatóállomás valaha mért legmagasabb hőmérsékletét regisztrálta: 9,2 Celsius-fok volt, amely 6,9 Celsius-fokkal magasabb, mint az állomás átlag maximális hőmérséklete. Az ezt követő reggelen a legmagasabb minimum 2,5 Celsius-fok volt.
Szintén hőmérsékleti rekordok születtek az Antarktiszi-félszigeten lévő bázisokon is februárban, a hónap átlagos napi hőmérsékletei a hosszú távú értékekhez képest 2-2,4 Celsius-fokkal emelkedtek.
A kutatók eredményeikről kedden a Global Change Biology című tudományos folyóiratban számoltak be. A kutatásban részt vettek a Wollongongi, a Tasmaniai Egyetem és az Ausztrál Antarktiszi Divízió tudósai.
"Arra számítunk, hogy a következő években a jelenség számos biológiai hatásáról fogunk beszámolni, amelyek illusztrálják, milyen hatással van a klímaváltozás még a bolygó legtávolabbi régióira is" – közölték a szakemberek.
Szerző