Többek között két nagy értékű budai ingatlan ingyenes tulajdonba adását is tartalmazza az az 57 paragrafusból álló törvénytervezet, amit Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes nyújtott be kedd éjjel, éjfél előtt néhány perccel. A tervezet 50. paragrafusa szerint a Schmidt Máriához tartozó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tulajdonába kerülne a Budapest XII. kerületében található, helyi védelem alatt álló Határőr út 35. szám alatti ingatlant, valamint a szintén a kerületben lévő Istenhegyi út 92. szám alatti ingatlant. Előbbiben a XX. Század Intézet működik, melynek igazgatója Schmidt Mária, és ahol tavaly augusztusban az intézet munkatársainak nagy része köztük az akkori igazgató, Lánczi Tamás felmondott a sorozatos belső vitákat követően. A törvény indoklása szerint az ingyenes vagyonjuttatásra azért van szükség, mert az esedékes felújítási munkálatokat így lehet jogilag rendezett körülmények között elvégezni.
Megbéklyózott polgármesterek, megbénított védekezés
Ez a salátatörvény rendelkezik arról is, hogy a polgármesterek a jövőben veszélyhelyzet alatt gyakorlatilag semmiről nem dönthetnének önállóan. A katasztrófavédelmi törvény most azt mondja ki, hogy veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Semjén javaslata ezt azzal egészíti ki, hogy a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke döntéséhez szükséges a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása. Ennek megadására a bizottságoknak öt napjuk van.
Vagyis ha a parlament elfogadja a javaslatot, a polgármesterek a jövőben a veszélyhelyzet ideje alatt gyakorlatilag semmiről nem dönthetnének önállóan.
Naponta adódhat olyan helyzet egy településen, ami a polgármester azonnali intézkedését igényli, hiszen, ha egy intézmény valamelyik dolgozójáról bebizonyosodik,hogy fertőzött lett, az intézményt le kell zárni, fertőtleníteni kell, ilyenkor nem lehet 5 napot várni a katasztrófavédelem válaszára – fogalmaztak önkormányzati szakemberek a salátatörvény polgármesteri döntéseket engedélyező új mechanizmusával kapcsolatban. Az, hogy a javaslat gyámság alá helyezné a településvezetőket, csak az egyik kritikus pont, a másik gond, hogy jelentősen lelassítaná a döntési folyamatokat. A polgármesterek épp erre hivatkozva kaptak eddig felhatalmazást, hogy a képviselő-testület összehívása nélkül intézkedhetnek, most mégis a kormány bénítaná meg az intézkedéseket a több napos jóváhagyási határidővel. Ha már mindenképpen szorosabbra akarja fogni a gyeplőt a kormány, legalább azt bele kellett volna írni, hogy az azonnali intézkedést igénylő kérdésekben szabad keze maradjon a települések vezetőinek, de még ezzel együtt is csökkenteni kellene az általános elbírálás határidejét 24, maximum 48 órára- tették hozzá.
Újraindul a kormányzati földbiznisz
A törvényjavaslatba bekerült az osztatlan közös tulajdonú – nagyobbrészt a korábbi termelőszövetkezetek által művelt – földek tulajdonjogának rendezése, ezen a címen újra belevág a kormány a földtulajdonviszonyok nagyszabású átrendezésébe. A vesztesek a még létező szövetkezetek, a nemzeti parkok és a védett természeti értékek lesznek, a nyertesek pedig vélhetően ugyanazok, akik az Orbán-kabinet eddigi földpolitikájával is jól jártak.
A salátatörvény alapján megszűnik a termelőszövetkezetek, a korábbi TSZ-földeket kezelő nemzeti parkok és a volt állami gazdaságok kezelői joga, illetve a TSZ-ek és (a korábban részaránytulajdonra kijelölt egykori TSZ-földek tekintetében) a nemzeti parkok tulajdonjoga. Ahol a tulajdonjog változik, ott az érintett földek az államra szállnak: „Azon földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve, 2021. január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül.”
Magántulajdonosok esetén a földet kisajátítják, cserébe aranykoronánként 50 ezer forintot fizetnek, ami az esetek túlnyomó többségében mélyen a piaci ár alatt van.
Szabad az építkezés a Városligetben
A törvénycsomag egyik elemével egyszerűen utólag eltörölnék azt a fővárosi rendeletet, amely változtatási tilalmat mond ki a Városligetre, hogy megakadályozza a Liget-projekt még el nem kezdett beruházásainak megvalósítását.
A javaslat egyik elemeként egy újabb paragrafussal egészül ki a Városliget megújításáról szóló 2013-ban elfogadott törvény. Ennek értelmében a Liget-projekt megvalósítására kijelölt „ingatlanok tekintetében változtatási tilalom nem alkalmazható”. Ha a vonatkozó „önkormányzati rendelet ezzel ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette az ebben a bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
Vagyis felülírták a fővárosi önkormányzat rendeletét, pedig korábban Orbán Viktor azt ígérte, a főváros ellenében semmilyen beruházást nem erőltetnek át a Ligetben. A jogszabály a Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és egy színház felépítése elől gördítheti el az akadályt, jelentősen csökkentve ezzel a zöldterületeket.
A nemváltás vége?
A salátatörvény összerakásával látta elérkezettnek az időt Semjén Zsolt (vagy akik megírták a javaslatot), hogy felszámolják a nemváltás legális lehetőségét Magyarországon. Másképp nem nagyon lehet értelmezni azt a passzust, ami szerint bekerülne a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő nemet, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható. (Azért ez nem teljesen érthető, mert az anyakönyvben ma is szerepel, hogy az újszülött fiú vagy lány.)
A mostani javaslat indoklása szerint „az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál. Az anyakönyv ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jog keletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség.”