Semjén salátája a kormányzati földbizniszt is újraindítja

Újra belevág a kormány a földtulajdonviszonyok nagyszabású átrendezésébe.

Az osztatlan közös tulajdonú – nagyobbrészt a korábbi termelőszövetkezetek által művelt – földek tulajdonjogának rendezése címén újra belevág a kormány a földtulajdonviszonyok nagyszabású átrendezésébe. A vesztesek a még létező szövetkezetek, a nemzeti parkok és a védett természeti értékek lesznek, a nyertesek pedig vélhetően ugyanazok, akik az Orbán-kabinet eddigi földpolitikájával is jól jártak.

Az éjszaka benyújtott, kormányzati előterjesztésű földügyi salátatörvény alapján megszűnik a termelőszövetkezetek, a korábbi TSZ-földeket kezelő nemzeti parkok és a volt állami gazdaságok kezelői joga, illetve a TSZ-ek és (a korábban részaránytulajdonra kijelölt egykori TSZ-földek tekintetében) a nemzeti parkok tulajdonjoga. Ahol a tulajdonjog változik, ott az érintett földek az államra szállnak: „Azon földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve, 2021. január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül.”

Magántulajdonos esetén az állam aranykoronánként 50 ezer forintot fizet a kisajátításnál, ami meglehetősen alacsony árnak tűnik: a piaci árak 35-40 ezer és 130 ezer forint között szórnak aranykoronánként (előbbi a kifejezetten gyenge termőképességű földekre értendő).

A jogalkotó ugyanakkor arra is gondolt, hogy a természetvédelmi értékeket képviselő földeket a jövőben könnyebb legyen magánkézbe adni. Akinek a birtoka nemzeti parki kezelésű védett területtel határos, illetve osztatlan közös tulajdonként természetvédelmi területet birtokol, mostantól egyszerűbben szerezhet ott névre szóló magántulajdont.

Néhány földkategóriában – halastó, 50 százaléknál kisebb állami tulajdonhányadú földterület nyilvános pályázat nélkül is lehetséges a haszonbérbe adás.

Az eddigi földbirtok-szabályozásban a már most is nem kívánatos mértékű birtokkoncentráció egyetlen gátja a névleges (és például a Mészáros- vagy a Tiborcz-család által látványosan figyelmen kívül hagyott) birtokmaximum új jogcímeken is átléphető: ha valaki a kisajátításért kapott pénzből bővíti a birtokát, ha osztatlan közösből megveszi a tulajdonostárs földjét, ha megszűnik a házastársi tulajdonközösség és átveszi az egyik házastárs a másik tulajdonrészét, illetve csere vagy öröklés jogcímű földszerzésnél a korlátot a jövőben nem kell figyelembe venni.