Fejlődési lehetőséget is rejt az otthonlét

Publikálás dátuma
2020.04.01. 14:14

Fotó: Remi Decoster / AFP
A jelenlegi helyzet nagy kihívás, de esély is arra, hogy magasabb szintre emelkedjen a problémák kezelésének módja.
„A világjárvány következtében előállt helyzet új alkalmazkodási módokat igényel, és egy új egyensúly megteremtésére is lehetőséget ad”

– jelentette ki Felleginé Takács Anna, a Semmelweis Egyetem klinikai szakpszichológusa, pszichoterapeutája.

Új tulajdonságainkat fedezhetjük fel, a családtagjainkat is eddig ismeretlen oldalukról ismerhetjük meg, újabb tapasztalatokat szerezhetünk, ha képesek vagyunk ezekre figyelni. 
„Most a sors írja a forgatókönyvet, korábban a felgyorsult világban, 'mókuskerékben' éreztük magunkat. A járvány mindent lelassított. Most lehetőség nyílik arra is, hogy átgondoljuk, mi volt jó a járvány előtti életünkben, amelyben lehet, hogy sokat elégedetlenkedtünk.”
Az elkülönülés valakinek egyedüllétet, másoknak összezártságot hoz. Az időt most egyedüllétben magunkra, vagy összezártságban egymásra is fordíthatjuk, amennyiben erre lehetőségként tekintünk – mondta Felleginé Takács Anna a Népszavának.
A veszélyhelyzetben egyszerre jelenik meg a biztonságra való törekvés és az eddigi megszokott utunkról való letérés. Ez már önmagában is feszültséget okoz. „Fontos azonban, hogy ne legyünk a negatív szemlélet áldozatai” – tette hozzá a szakember.

Reális helyzetértelmezés

Ha késztetjük magunkat a valóság pozitív és negatív részleteinek észlelésére, az hozzájárul a realitástudatunk fenntartásához, ami segít abban, hogy jobban el tudjuk fogadni a helyzetet, és ne csak azt lássuk, hogy mi a nehéz. 
A bizonytalanság érzését, a feszültséget és a frusztrációt érdemes a helyzet természetes velejáróiként elfogadni, ezek ugyanis normális folyamatok és érzések ilyenkor. Az elkülönülést pedig helyes úgy értékelni, amely a baj megelőzését szolgálja, tehát védelem és nem bezártság, kényszer-összezártság. Utóbbiak ugyanis olyan negatív értelmezések, amelyek negatív érzéseket is keltenek bennünk – jelezte a klinikai szakpszichológus.
Változás okozta frusztráció esetén általában hajlamosabbak vagyunk a negatívumok felnagyítására, alig észleljük a pozitívumokat. A negatív fókusz stresszt, feszültséget okoz, mindez negatív spirálhoz is vezethet. Ha ezt ráadásul többen erősítik egymásban, olyan légkört teremthetnek, amely indokolatlan mértékben fokozza a stresszt, az pedig immungyengeséget eredményezhet, és növekedhet ezáltal a fertőzésnek való kitettség is – hangsúlyozta Felleginé Takács Anna. 

Mit tehetünk?

Ha helyes önmonitorozással, önkontrollal észrevesszük, hogy inkább a negatívumokat észleljük, álljunk meg és késztessük magunkat a pozitívumok keresésére: magunkban, a helyzetben, a családtagok, munkatársak aznapi tetteiben. 
„Tudatosan vegyük észre a jót!”

Jó módszer például, ha a családi vacsoránál mindenki mond egy olyan dolgot, amiért tetszett neki, hogy aznap együtt voltak. Tervezhetünk előre is: ötleteljünk, mitől lehetnek másnap pozitív élményeink ebben a mindenki számára különös és veszélyes helyzetben. Ilyen módon segíthetünk a többieknek - partner, családtag, gyerek, munkatárs - is, hogy ne uralkodjanak el rajtuk a negatív gondolatok, beállítódások és érzések – ajánlotta a szakember. 
Ez a helyzet megtaníthat minket örülni is, ha például észrevesszük, mennyi jót csinálunk vagy tesznek értünk mások nap mint nap. 
„Örüljünk annak, amivel aznap sikerült megküzdenünk, vagy ha nem fertőződtünk meg.”

 Ha valamit ebben a rendkívüli helyzetben sikeresen megoldottunk, célszerű megállni és akár meg is dicsérni magunkat. Jó, ha ezt a társunk, a családtagjaink, munkatársaink esetében is észrevesszük és megjegyezzük.
„Tegyük szóvá a jót!”

„Ez a helyzet nagy változás, kihívás, de kínál fejlődési lehetőséget például abban is, hogy a problémák kezelésének módja és képessége egyre fejlettebb legyen nálunk” – hangsúlyozta a szakember. 

Listatechnika

A problémakezelést fejlesztheti, ha sorra vesszük a gondjainkat. Sokan eddig eljutnak, de megállnak és rágódnak rajta, amivel egyre nagyobbá duzzasztják. Érdemes tovább lépni – tette hozzá Felleginé Takács Anna. Írjunk listát a problémáinkról, majd azokról az igényeinkről, amelyek ezekre megoldást jelenthetnek. Ezt követően célszerű különválasztani azokat, amelyeket meg tudunk valósítani és azokat, amelyeket befolyásolni sem tudunk. Az előbbieket tegyük meg, az utóbbiakat pedig legyünk képesek elengedni, és ebben a szelektálásban, belátásban segítsük egymást is. Ez nemcsak a hatékonyabb problémakezelést, hanem az alkalmazkodást is fejleszti – magyarázta pszichoterapeuta.
Egyedüllét esetén is fontos tudatosítani: az elkülönülés nem egyenlő azzal, hogy egyedül vagyunk. Jelen körülmények között ez védelem, a legnagyobb biztonság, de tudni kell, hogy segítséget is lehet kérni. Célszerű úgy megélni, hogy így vigyázunk magunkra és másokra. Azért nem vagyunk együtt másokkal, mert szeretjük egymást, és így lehet mindenki nagyobb biztonságban a fertőzéssel szemben. Érdemes elgondolkozni azon, hogyan tudjuk jól eltölteni magunkkal ezeket a napokat. Vegyük számba, mi az, amit szükséges, hasznos és kellemes megtennünk, és ezt célszerű összevetni a rendelkezésünkre álló idővel – ajánlotta a szakpszichológus.

Struktúra = biztonság

 Az időgazdálkodás, amely nagyon fontos tényezője a helyzetkezelő képességnek, ebben a szituációban is fejleszthető. Tudatos tervezéssel kialakított jó struktúra biztonságot nyújtó megtartó erő. Nem egyszerű feladat például otthonról dolgozás esetén összehangolni a munkát és a magánéletet. Ebben a bizonytalan helyzetben biztos azonban, hogy egy nap továbbra is 24 órából áll. Az alvásidőt levonva 16 éber - aktív - óránk marad. Érdemes meghatározni, hogy milyen feladatokat kell feltétlenül elvégezni, azok mennyi időt vesznek igénybe, mit lenne hasznos megtenni, az mennyi ideig tart és mi az, ami kellemes tevékenység lenne. Lehetőleg szánjunk időt mindegyikre. 
„A bizonytalanságban, ha nem merülünk el abban, hogy ez milyen kellemetlen számunkra, sokat fejlődhetünk”

– hangsúlyozta Felleginé Takács Anna.

Szerző
Frissítve: 2020.04.01. 14:31

Óránként 16-szor is csináljuk, járvány idején egyszer sem kellene

Publikálás dátuma
2020.03.31. 14:14

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Folyamatosan az arcunkhoz nyúlkálunk. Mindenki, mindig. Járványmentes időszakban sem ajánlott, de most különösen fontos, hogy leszoktassuk magunkat róla.
Viszkető orr, fáradt szem, körömrágás, különféle matatások – észre sem vesszük, de folyamatosan megérintjük az arcunkat. Pedig ez járványmentes időszakban sem igazán ajánlott, mert az arc érintése jelentősen növeli mindenféle, nem odavaló kórokozó szervezetbe jutásának esélyét. A cseppfertőzéssel terjedő légúti betegségek, például a nátha, az influenza, de a koronavírus okozó kórokozójának is elég annyi, hogy a kezünk segítségével bejusson a szervezetbe.
Egy 2008-ban végzett vizsgálatban 10 irodai dolgozót három órán keresztül figyelve azt találták, hogy óránként átlagosan 16-szor érintették meg az arcukat. Egy 2015-ös ausztrál tanulmány 26 orvostanhallgatója óránként akár 23-szor is megérintette az arcát. Még az orvosok is 19-szer nyúltak az arcukhoz két órán belül, miközben kezet nem mostak. „Munka közben az emberek gyakran rázzák a lábukat, játszanak a hajukkal és érnek az arcukhoz, úgy, hogy ennek a legtöbbször tudatában sincsenek, annyira belemerülnek a munkába” – mondta Alex Dimitriu, a kaliforniai Menlo Park alapítója, pszichiátriai és alvásgyógyászati igazgató a Healthline-nak.     
A megbetegedések elkerüléséhez a gyakori és alapos kézmosás mellett fontos, hogy leszokjunk az arc érintéséről, hiszen soha nem lehet tudni, mi van a kezünkön. Mivel munka közben nem „ülhetünk a kezünkre”, segíthet, ha felveszünk egy kesztyűt, de szakemberek szerint egy új ékszer, vagy egy csukló körüli gumiszalag is segíthet tudatosan elkerülni az arc gyakori érintését. Jó módszer lehet az is, ha kis cetlikkel, post-itekkel emlékeztetjük magunkat, hogy most különösen fontos távol tartani a kezünket az arcunktól.
Szerző
Frissítve: 2020.03.31. 14:30

A vérnyomást is „ugráltatja” a hangulatrontó hidegfront

Publikálás dátuma
2020.03.30. 13:20

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Nemcsak rosszkedvet, panaszokat is okozhat a megint visszatérő tél és a hétvégi óraátállítás utóhatása.
A hétfőn érkezett hidegfront következtében az ország nagy részén az átlagos alá hűl a levegő. Sarkvidéki eredetű levegő áramlik fölénk, és a folytatás is télies lesz, kedden még hózáporok is előfordulhatnak. Éjszakánként kemény fagy várható, fagyzugos tájakon a mínusz 10 fok sem kizárt és délután sem mérhetünk 10 fok feletti csúcsértékeket
A reggeli időszakban jelentkező kopásos eredetű ízületi bántalmak napközben sem szűnnek meg teljesen. A tünetek enyhítése érdekében a fájó végtagokat ajánlott melegen tartani és óvatosan, megerőltetés nélkül tornáztatni. A front az időjárás változásaira érzékenyeknél görcsös fejfájást, izom- és hasi görcsöket okoz, vérnyomás-ingadozást és mérsékelt szívpanaszokat is okozhat – olvasható a MeteoKlinika oldalán.  
Az immunrendszer megfelelő működését megfelelő tápanyag-, valamint C- és D-vitamin bevitellel javasolt elősegíteni. Az időjárás nem ösztönöz, de nem is kedvező a kerti tevékenységekhez, egészségügyi sétához. A légszennyezettség közepes, a nagyobb városokban egészségtelen a levegő minősége. A pollenszint viszont valamelyest csökken, de az allergiásoknak továbbra is lehetnek tüneteik. A közlekedésben a a fáradékonyság és a figyelmetlenség okozza a fő gondot.
Az óraátállítás hatása hatása még érezhető, gyakori a fáradékonyság, az alvászavar és a figyelmetlenség, sokan ingerültek és türelmetlenek. Ezeken a panaszokon a sok folyadékfogyasztás és a pihenés enyhíthet.

Inkább ne aludjuk át a napot!

Azzal, hogy vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítottuk az órákat, a téli időszámításhoz képest egy órával kevesebbet alhattunk. A Magyar Alvás Szövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének fenntartásában. Bár az otthonlét sokak számára adna lehetőséget a korábbi alváshiányok pótlására, a cirkadián ritmushoz igazodás, azaz a nappalok és az éjszakák váltakozásához történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem célszerű megbontani. 
Folyamatos otthonlét esetén is legyen rendszer az alvási szokásainkban: feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben. Ajánlott a rendszeres testmozgás, de inkább ne közvetlenül lefekvés előtt tegyük. Alvás előtte négy órával már ne igyunk koffeintartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, kerüljük a túlzott mértékű alkoholfogyasztást és a dohányzást is. A nyugodt alváshoz fontos a szoba átszellőztetése és sötétítése, valamint a kényelmes fekhely is. A szakemberek azt ajánlják, elalváshoz és az éjszaka folyamán is próbáljunk meg kizárni minden zajhatást.
Szerző
Frissítve: 2020.03.30. 13:58