Nem sokat kellett várni a felhatalmazási törvényt követő újabb diktatórikus elemeket felvonultató kormányzati törvényjavaslatra. Budapest főpolgármesterét már eddig is támadták fideszes politikusok és a kormánymédia a főváros rendeleti irányítása okán, felhánytorgatva, hogy ez bezzeg nem csípi a demokraták szemét, csak a kormánynak többletjogokat biztosító felhatalmazási törvény. Holott a kettő közel sem ugyanaz.
A felhatalmazási törvény egy új jogszabály, amely a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva biztosít a regnáló kormány számára szinte korlátlan hatalmat, méghozzá bizonytalan ideig. Az Áder János köztársaságielnök által haladéktalanul aláírt törvény lehetőséget biztosít a kormánynak a új rendeletek alkotására, illetve a meglévők módosítására vészhelyzet idején. Ám arról, hogy mikor ér véget a vészhelyzet, szintén a kormány dönt. Az országgyűlés kormánypárti többsége által a kormánynak megadott felhatalmazás visszavonásáról szintén a parlament dönthet, de csak a vészhelyzet lezárása után. Egyszerűsítve a helyzetet, ha a kormány úgy gondolja, akkor pro forma az idők végezetéig vészhelyzetben maradhat az ország ( a migráns vészhelyzet se múlt el). Az Országgyűlés ugyan tanácskozhat, a képviselők véleményt is nyilváníthatnak, ám a döntésekbe nem szólhatnak bele. Így a parlamenti kontroll valójában megszűnik.
Budapest esetében már a kiinduló pont is más. A rendeleti úton való városvezetésről nem most és nem a regnáló városvezetés előterjesztése alapján döntött a Fővárosi Közgyűlés. A grémium ugyanis nem is ült össze a vészhelyzet kihirdetése óta, így nem is tárgyalhatott volna egy ilyen tartalmú javaslatról. Így a közgyűlési döntéshozatalhoz való visszatérés sem Karácsony Gergely főpolgármestertől, vagy éppen az ellenzéki többségű közgyűléstől függ. Vészhelyzet idején ugyanis a 2011-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény rendelkezései az irányadóak. Ez határozza meg a többi között azt is, hogy veszélyhelyzetben milyen sajátos irányítási szabályok vonatkoznak az önkormányzatokra. A jogszabály értelmében veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. De a törvény arra is kitér, hogy a település vezetője ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről. Karácsony Gergely nem is készült ilyenre. Sőt a rendeleti kormányzást is egészen másképpen értelmezte, mint Orbán Viktor kabinetje.
Ezt nem én akartam így, hanem ezt írja elő a számomra a törvény. Nekem ehhez kell magam tartani. De ezzel a jogkörrel én visszaélni nem fogok – ígérte Karácsony Gergely már az elején, azzal toldva meg a törvényi rendelkezést, hogy folyamatos egyeztetéseket folytat majd a többséget adó frakciókkal, a független polgármesterekkel és az ellenzéki Fidesz-frakcióval is. Ezen egyeztetések eredményeképpen pedig csak olyan döntéseket ír alá, amelyek a közgyűlésen is többséget kapnának, de minden esetben figyelembe veszem a Fidesz álláspontját is – tette hozzá. S ez így is történt. A közgyűlésen megvitatni kívánt kérdésekhez tartozó előterjesztéseket mindegyik fővárosi frakciók megkapta és véleményezhette az előre jelzett határidőig. A főpolgármester a frakciók álláspontjának ismeretében döntött az előterjesztésekről a veszélyhelyzetre vonatkozó jogszabályok értelmében.
Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester, a Fővárosi Fidesz-frakció jelenlegi vezetője ezt el is ismerte Hír Tv-ben. A meghirdetett közgyűlési előterjesztéseket hiánytalanul megkaptuk, az előre egyeztetett időpontban valóban beszéltünk Karácsony Gergellyel, akivel több, mint egy órás beszélgetés alatt végig vettük a javaslatokat – jelentette ki Láng Zsolt, aki amúgy nem lát ebben semmi rosszat, a vészhelyzeti kormányzás erről szól. Még az se zavartam hogy nem minden kérdésben sikerült konszenzusra jutni, mondván a Fővárosi Közgyűlésben sem értenek egyet mindenben.
A fővárosi Fidesz tehát nem talált kivetnivalót Karácsony Gergely rendeleti kormányázásában, de úgy tűnik, a kormánynak ez sem volt elég. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedd éjjel benyújtott saláta-törvény tervezete a katasztrófavédelmi törvényt is módosítaná. Mint fentebb írtuk: veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Csakhogy a most bekerülő új passzus szerint a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnökének döntéséhez szükséges lesz „a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása”. A védelmi bizottság a kérés beérkezésétől számított 5 napon belül köteles dönteni a településvezető döntési javaslatáról. Ez a határidő jogvesztőnek minősül.
Budapest főpolgármestere innentől kezdve a vészhelyzet végéig semmiben sem dönthet önállóan. Mindenhez engedélyt kell kérnie a védelmi bizottságtól. Így arról is, hogy milyen menetrend szerint közlekedjen a BKV, hogyan működjenek a közszolgáltató cégek, milyen közebszerzéseket írhat ki a főváros például a Lánchíd felújítására, ingyenes lesz-e a parkolás Budapesten egészen addig, hogy elengedhetik-e a bérleti díjat a járványhelyzet miatt bajba jutott kis- és középvállalkozóknak. A fővárosi önkormányzathoz hasonlatosan a kerületeknek is fel kell terjeszteniük döntéshozatalra minden ügyüket.
Minderről a településeket, kerületeket, vagy akár a fővárost érintő kérdésekben ezentúl nem a választott vezetők, hanem a többnyire Fideszes politikusokból válogatott fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetői, valamint a védelmi bizottságban ülő honvédségi, katasztrófavédelmi és a rendvédelmi szervek vezetői dönthetnének.
Budapest Főváros Védelmi Bizottságát (BFVB) a fővárosi kormányhivatal vezetője, Józsefváros korábbi kormánypárti polgármestere, Kocsis Máté Fidesz-Frakció vezetőjének jobb keze, Sára Botond kormánymegbízott vezeti. Két helyettese a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője, illetve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója. A bizottság tagjai között ott van Karácsony Gergely főpolgármester, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója, a fővárosi tisztifőorvos, valamint az összes rendvédelmi, honvédelmi, katasztrófavédelmi szervezet vezetője. Csaknem kéttucatnyian. Ennyi embert kellene folyamatosan összetrombitálni, hogy döntsenek a fővárosi és kerületi döntési javaslatokól. .A bizottságot az elnök hívja össze, rugalmasságát jól jelzi, hogy első járványügyi ülését napokkal a vészhelyzet kihirdetése után tartotta. A BVFB egyébként az állami védelmi igazgatás része, fő feladata a többi védelmi igazgatósággal egyetemben az, hogy az állami védelmi feladatok közigazgatási elemeit megvalósítsa, beleértve például a különleges jogrendre történő felkészülést.
