A felhatalmazási törvény elfogadása után az euró ára 12 forintot emelkedett három nap alatt. Szerdán a történelmi csúcson 369,54 forinton állt az euró árfolyama. Ekkor megelégelve a forint zuhanását lépett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és hosszú idő után kamatot emelt. Igaz nem a 0,9 százalékos alapkamatot emelte meg a jegybank, hanem egy új egyhetes, 0,9 százalékos éves kamatú betéti konstrukció bevezetéséről döntött, ezzel megszüntetve az úgynevezett kamatfolyosót. A kamatemelés után az euró ára egészen 362 forintig "csökkent", vagyis a zuhanás megállt, de csak a reggeli nyitószintekre korrigált vissza.
A lépés meredek kamatemelésnek felel meg, emellett kifejezetten drágítja a forint elleni pozíciók költségét. Az új betéti konstrukció bejelentésének hatására a forint a 370-es szint közeléből azonnal 365-ig erősödött az euróval szemben - írta elemzésében Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. Az MNB az úgynevezett tőkepufferek feloldásáról is döntött. A július 1-jétől így felszabaduló tőke akár 4500 milliárd forint további hitel kihelyezésére is lehetőséget ad hitelintézeteknek, ezzel a döntéssel a gazdaság újraindítást segítheti a jegybank.
A forint az elmúlt napokban, hetekben látványosan zuhant, mind a dollárral, mind az euróval szemben. A zuhanás oka kettős: a hétfőn elfogadott, a koronavírus elleni védekezés örvén elfogadott „felhatalmazási” törvény a világ minden táján antidemokratikus lépésnek titulálták, és ez negatívan hatott a befektetőkre is. A másik ok a kormány késlekedő mentőcsomagja.
Miközben már a környező országokban és a vezető nagy gazdaságokban sorra jelentik be a GDP 10-20 százalékára rúgó mentőcsomagot, a magyar kormány csak a jövő hét elejére ígéri terve ismertetését. Kérdés, hogy a magyar kormány a környező országokban elfogadott bértámogatással segíti-e ki koronavírus-járvány miatt leálló cégeket, a munkavállalókat. Az eddigi megnyilatkozások nem ezt sugallják.
