Fideszes irányítás alá kerülne a kiskereskedelem szabályozása is

Publikálás dátuma
2020.04.01. 15:54

Fotó: Népszava
A jegyzők helyett a kormányhivatalok dönthetnének mostantól arról, hol nyílhasson nagyobb területű kereskedelmi ingatlan Budapesten.
Csavaros megfogalmazással, ám nagyot lép az ellenzéki önkormányzatok önállóságának megnyirbálásában a Semjén Zsolt által jegyzett salátatörvény, szorosabbá válik a Fidesz irányítás a kiskereskedelem fölött. Eddig ugyanis a fővárosi önkormányzatok jegyzői (illetve a közvetlenül fővárosi igazgatás alá tartozó területen, ilyen a Margitsziget) illetve a gyakorlatban a fővárosi főjegyző dönthetett arról, hogy hol nyílhasson 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlan Budapesten. A javaslat ezt a jogát is elvenné az önkormányzatoktól és helyettük gyakorlatilag a Sára Botond volt VIII. kerületi fideszes polgármester vezette Fővárosi Kormányhivatal dönthet majd arról, hogy hol nyílhat új üzlet. A Semjén-féle javaslat szerint "tartalmilag nem változik a jogszabály" a korábbiakhoz képest. Az ugyan valóban nem változik, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb, új kiskereskedelmi ingatlan nyitását a kormányhivatal engedélyezi. Azonban a fővárosban újépítésű, zöldmezős kiskereskedelmi beruházásra jobbára amúgy sincs lehetőség, csak meglévő üzletekben tudnak terjeszkedni a versenytársak. A diszkontáruházak – Lidl, Aldi – eddig is úgy lavíroztak, hogy a Budapesten már meglévő kereskedelmi ingatlanokat vásároltak meg - például tönkrement ruhaboltot - és alakítottak át például élelmiszer-háztartási üzletté. Ebben az esetben a korábbi rendeltetésszerű működés megváltoztatását a helyi, önkormányzati jegyzők engedélyezték, amihez ki kellett kérniük a kormányhivatal véleményét, ám a végső szót ők mondták ki. Ezt a jogkört vonná el a papíron Semjén Zsolt szövegezte jogszabály. A jövőben vidéken az adott járás székhelyének jegyzője helyett a megyei kormányhivatal dönthet majd. A fővárosban eddig kerületi önkormányzat jegyzője volt az illetékes, valamint a közvetlenül a fővároshoz tartozó területeken a fővárosi főjegyző. Helyettük most itt is a kerületi kormányhivatalok illetve a fővárosi kormányhivatal vezetője kapja meg a hatáskört. Mivel a jegyzőket a helyi önkormányzatok nevezik ki, a kormányhivatalok vezetőit pedig a kormány, könnyű belátni, hogy ezzel ismét jelentősen szűkítették az önkormányzatok jogkörét. A korábban „plázastopként” is elhíresült rendelkezés alig titkolt célja volt a kormány számára a Fidesszel szövetséges kereskedelmi cégek támogatása, így a számukra versenytárs multicégek – ilyenek voltak elsősorban német diszkontláncok – terjeszkedésének a megakadályozása. Előbb egy plázastop bizottság döntött – teljesen átláthatatlan szempontok alapján, hogy ki építhet kereskedelmi ingatlant és ki nem. (Később ez a jogkör országosan a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatalhoz került át.) Ennek szellemében tucatszám és szabványindoklással dobták vissza a diszkontáruházak engedélykérelmeit.

Kocsis Máté jobbkeze bírálhatja felül Karácsony döntéseit

Publikálás dátuma
2020.04.01. 15:51
BUdapest, főpolgármesteri hivatal
Fotó: Shutterstock
Gúzsba kötné Karácsony Gergelyt a kormány. A Semjén-féle javaslat szerint minden döntését engedélyeztetnie kell a Kocsis Máté egykori jobbkeze által vezetett testülettel.
Nem sokat kellett várni a felhatalmazási törvényt követő újabb diktatórikus elemeket felvonultató kormányzati törvényjavaslatra. Budapest főpolgármesterét már eddig is támadták fideszes politikusok és a kormánymédia a főváros rendeleti irányítása okán, felhánytorgatva, hogy ez bezzeg nem csípi a demokraták szemét, csak a kormánynak többletjogokat biztosító felhatalmazási törvény. Holott a kettő közel sem ugyanaz. A felhatalmazási törvény egy új jogszabály, amely a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva biztosít a regnáló kormány számára szinte korlátlan hatalmat, méghozzá bizonytalan ideig. Az Áder János köztársaságielnök által haladéktalanul aláírt törvény lehetőséget biztosít a kormánynak a új rendeletek alkotására, illetve a meglévők módosítására vészhelyzet idején. Ám arról, hogy mikor ér véget a vészhelyzet, szintén a kormány dönt. Az országgyűlés kormánypárti többsége által a kormánynak megadott felhatalmazás visszavonásáról szintén a parlament dönthet, de csak a vészhelyzet lezárása után. Egyszerűsítve a helyzetet, ha a kormány úgy gondolja, akkor pro forma az idők végezetéig vészhelyzetben maradhat az ország ( a migráns vészhelyzet se múlt el). Az Országgyűlés ugyan tanácskozhat, a képviselők véleményt is nyilváníthatnak, ám a döntésekbe nem szólhatnak bele. Így a parlamenti kontroll valójában megszűnik. Budapest esetében már a kiinduló pont is más. A rendeleti úton való városvezetésről nem most és nem a regnáló városvezetés előterjesztése alapján döntött a Fővárosi Közgyűlés. A grémium ugyanis nem is ült össze a vészhelyzet kihirdetése óta, így nem is tárgyalhatott volna egy ilyen tartalmú javaslatról. Így a közgyűlési döntéshozatalhoz való visszatérés sem Karácsony Gergely főpolgármestertől, vagy éppen az ellenzéki többségű közgyűléstől függ. Vészhelyzet idején ugyanis a 2011-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény rendelkezései az irányadóak. Ez határozza meg a többi között azt is, hogy veszélyhelyzetben milyen sajátos irányítási szabályok vonatkoznak az önkormányzatokra. A jogszabály értelmében veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. De a törvény arra is kitér, hogy a település vezetője ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről. Karácsony Gergely nem is készült ilyenre. Sőt a rendeleti kormányzást is egészen másképpen értelmezte, mint Orbán Viktor kabinetje. Ezt nem én akartam így, hanem ezt írja elő a számomra a törvény. Nekem ehhez kell magam tartani. De ezzel a jogkörrel én visszaélni nem fogok – ígérte Karácsony Gergely már az elején, azzal toldva meg a törvényi rendelkezést, hogy folyamatos egyeztetéseket folytat majd a többséget adó frakciókkal, a független polgármesterekkel és az ellenzéki Fidesz-frakcióval is. Ezen egyeztetések eredményeképpen pedig csak olyan döntéseket ír alá, amelyek a közgyűlésen is többséget kapnának, de minden esetben figyelembe veszem a Fidesz álláspontját is – tette hozzá. S ez így is történt. A közgyűlésen megvitatni kívánt kérdésekhez tartozó előterjesztéseket mindegyik fővárosi frakciók megkapta és véleményezhette az előre jelzett határidőig. A főpolgármester a frakciók álláspontjának ismeretében döntött az előterjesztésekről a veszélyhelyzetre vonatkozó jogszabályok értelmében. Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester, a Fővárosi Fidesz-frakció jelenlegi vezetője ezt el is ismerte Hír Tv-ben. A meghirdetett közgyűlési előterjesztéseket hiánytalanul megkaptuk, az előre egyeztetett időpontban valóban beszéltünk Karácsony Gergellyel, akivel több, mint egy órás beszélgetés alatt végig vettük a javaslatokat – jelentette ki Láng Zsolt, aki amúgy nem lát ebben semmi rosszat, a vészhelyzeti kormányzás erről szól. Még az se zavartam hogy nem minden kérdésben sikerült konszenzusra jutni, mondván a Fővárosi Közgyűlésben sem értenek egyet mindenben. A fővárosi Fidesz tehát nem talált kivetnivalót Karácsony Gergely rendeleti kormányázásában, de úgy tűnik, a kormánynak ez sem volt elég. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedd éjjel benyújtott saláta-törvény tervezete a katasztrófavédelmi törvényt is módosítaná. Mint fentebb írtuk: veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Csakhogy a most bekerülő új passzus szerint a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnökének döntéséhez szükséges lesz „a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása”. A védelmi bizottság a kérés beérkezésétől számított 5 napon belül köteles dönteni a településvezető döntési javaslatáról. Ez a határidő jogvesztőnek minősül. Budapest főpolgármestere innentől kezdve a vészhelyzet végéig semmiben sem dönthet önállóan. Mindenhez engedélyt kell kérnie a védelmi bizottságtól. Így arról is, hogy milyen menetrend szerint közlekedjen a BKV, hogyan működjenek a közszolgáltató cégek, milyen közebszerzéseket írhat ki a főváros például a Lánchíd felújítására, ingyenes lesz-e a parkolás Budapesten egészen addig, hogy elengedhetik-e a bérleti díjat a járványhelyzet miatt bajba jutott kis- és középvállalkozóknak. A fővárosi önkormányzathoz hasonlatosan a kerületeknek is fel kell terjeszteniük döntéshozatalra minden ügyüket. Minderről a településeket, kerületeket, vagy akár a fővárost érintő kérdésekben ezentúl nem a választott vezetők, hanem a többnyire Fideszes politikusokból válogatott fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetői, valamint a védelmi bizottságban ülő honvédségi, katasztrófavédelmi és a rendvédelmi szervek vezetői dönthetnének. Budapest Főváros Védelmi Bizottságát (BFVB) a fővárosi kormányhivatal vezetője, Józsefváros korábbi kormánypárti polgármestere, Kocsis Máté Fidesz-Frakció vezetőjének jobb keze, Sára Botond kormánymegbízott vezeti. Két helyettese a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője, illetve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója. A bizottság tagjai között ott van Karácsony Gergely főpolgármester, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója, a fővárosi tisztifőorvos, valamint az összes rendvédelmi, honvédelmi, katasztrófavédelmi szervezet vezetője. Csaknem kéttucatnyian. Ennyi embert kellene folyamatosan összetrombitálni, hogy döntsenek a fővárosi és kerületi döntési javaslatokól. .A bizottságot az elnök hívja össze, rugalmasságát jól jelzi, hogy első járványügyi ülését napokkal a vészhelyzet kihirdetése után tartotta. A BVFB egyébként az állami védelmi igazgatás része, fő feladata a többi védelmi igazgatósággal egyetemben az, hogy az állami védelmi feladatok közigazgatási elemeit megvalósítsa, beleértve például a különleges jogrendre történő felkészülést.   
Szerző
Frissítve: 2020.04.01. 16:38

Újabb hat egyetem kerül alapítványi fenntartásba a Corvinus mintájára

Publikálás dátuma
2020.04.01. 15:21
A MOME főépülete
Fotó: Shutterstock
Cél a versenyképesség növelése és a felsőoktatási intézmények nemzetközisítése.
Újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött a kormány – közölte szerdán az MTI-vel Bódis József az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára. Az érintett felsőoktatási intézmények, amelyek alapítói és fenntartói joga 2020. július 1-től a közvetlen állami fenntartás helyett egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem. Az államtitkár szerint az intézkedés elsődleges célja a versenyképesség növelése és a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás nemzetközisítése érdekében. Hozzátette: a most átalakuló intézmények nem szakadnak el az államtól, hanem azzal, mint a felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplővel 15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében alakítják ki a kapcsolatukat. A modellváltás első példája a Budapesti Corvinus Egyetem volt, azt viszont már korábban is tudni lehetett, hogy a kormány a fentebb említett egyetemek átalakítását is tervezi. A Népszava még 2018 szeptemberében értesült arról, hogy a Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fenntartóváltása is szóba került. Palkovics László innovációs miniszter pedig már tavaly potenciális jelöltként említette a kecskeméti Neumann János Egyetemet is. A Széchenyi István Egyetem rektora, Földesi Péter tavaly szeptemberben azt mondta, örömmel fogadná az átalakítást. Lapunkkal a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem korábban szintén azt közölte, örömmel vennék, ha számukra is felmerülnének alternatív működési formák. Az átalakítások azonban nem állnak meg a fenntartóváltásnál. Bódis József bejelentette azt is, hogy augusztus 1-től az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara és a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvad, ezzel párhuzamosan a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Óbudai Egyetem szervezetének részévé válik. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara szintén augusztus elsejétől a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetéhez fog tartozni. 
Szerző
Frissítve: 2020.04.01. 18:16