Magyarországon 525-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, és elhunyt négy „krónikus betegséggel” küzdő idős beteg. Az elhunytak száma ezzel 20 főre nőtt, de 40 főre emelkedett a gyógyultak száma is – adta hírül a járványhelyzetről tájékoztató kormányzati honlap szerda reggel.
Fővárosi és megyénkénti bontásban közzétették az „igazolt koronavírus-fertőzöttek” számát is. A vírus mindenhol megjelent, kiemelkedik Budapest és Pest megye (232, illetve 98 fertőzött). Az országban két másik olyan megye található, ahol húsznál több (26, illetve 25) fertőzött szerepel a hivatalos nyilvántartásban: Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Az osztrák határ közelsége és az Ausztriába ingázók létszáma lehet az egyik oka a nyugati megye magasabb számainak – mondta el több helyi forrásunk. A szabolcsiak pedig két okra vezetik vissza a megbetegedéseket: egy közel háromszáz fős nyíregyházi vacsoraestre, ahol az egyik vendégről később kiderült a fertőzöttsége, valamint arra, hogy az Olaszországból Romániába hazatérő vendégmunkásokat egy időben nem korlátozták az áthaladásra azóta már bevezetett szigorúbb szabályok. Így szabadon „kószálhattak” a keleti határszélen, akár a boltokban is.
Az operatív törzs szokásos tájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta, hogy jellemzően olyan fertőzöttekről van szó, akik gyanús tünetek észlelése után önmaguktól jelentkeztek. Ahhoz, hogy legyen viszonyítási alapunk, nem ártana tudni, az adott megyében összesen hány emberen végezték el a vírustesztet. A Koronavírus Sajtóközponttól azt is szerettük volna megtudni, hogy a hivatalos adatokban szerepelnek-e a magánlaborokban – önkormányzatok, más szervezetek vagy magánszemélyek által kért – mintavételek, ám cikkünk megírásáig nem érkezett válasz.
A tisztifőorvos ismertetése szerint az igazolt 525 fertőzött 25 százaléka tünetmenetes, 35 százalékának enyhe tünetei vannak, 5 százaléka lélegeztetőgépen van, 6 százaléka pedig más intenzív ellátásra szorul. Ha ehhez még hozzávesszük azt a negyven embert, aki gyógyultan távozott a kórházakból, akkor is távol vagyunk a 100 százaléktól: nem derült ki, hogy a többiek mely kategóriákba tartoznak.
A halálos áldozatok átlagéletkora 73 év. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jog- és kegyeletsértőnek nevezte, hogy az elhunytak listájának közzétételekor a személyekhez rendelve érzékeny egészségügyi információkat is nyilvánosságra hoztak. A sajtóban megjelent hírek alapján ugyanis néhány elhunyt a súlyos alapbetegségével együtt beazonosíthatóvá vált. Müller Cecília ellenben nem találta aggályosnak az adatközlés módját.
Az operatív törzs tájékoztatóján elhangzott adatok szerint a kijárási korlátozások bevezetése óta 1128 rendőri intézkedés történt, ebből 956 esetben figyelmeztetésben részesítették az embereket, 49-en helyszíni bírságot kaptak, 123 ember ellen pedig szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök.
Magyarországon – állapította meg Müller Cecília – nem mutat olyan exponenciális növekedést a fertőzöttek száma, mint néhány környező országban. Úgy vélte, ez „nagy valószínűséggel leginkább azoknak a szükséges intézkedéseknek köszönhető, amelyek már januártól bevezetésre kerültek”.
Bár Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere január 28-án valóban közölte, hogy az esetleges betegek elkülönítésére kijelölték a budapesti Szent László kórházat, és azt is elmondta, hogy minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek fogadására, az intézkedések – később sokat bírált – mibenlétét nem részletezte. Nagy kérdés, hogy a kormány mennyire vette komolyan a veszélyt. Hisz Müller Cecília pár nappal korábban, január 26-án még arról beszélt, hogy nincs tudomásuk magyarországi koronavírusos betegről, egyúttal hangsúlyozta: itt kicsi az esélye a járványnak.
