Magyarország, Csehország és Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmező migránsok áthelyezésére vonatkozó 2015-ös EU határozatot. Így döntött az Európai Unió bírósága a több éve húzódó kvótaperben, elutasítva a három tagállam teljes érvrendszerét. A testület nem látta bizonyítottnak azt a védekezést, miszerint a hármak a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése miatt vonták ki magukat a döntés végrehajtása alól. Elfogadhatatlannak minősítette azt a felvetésüket is, amely szerint az áthelyezések már végrehajthatatlanok, mivel 2017. szeptemberében véget ért a teljesítésükre kiszabott idő. A bíróság úgy vélte, hogy a kötelezettségszegés megállapítása akkor is helytálló, ha a jogi aktus határideje már lejárt.
Másrészt a jogsértés továbbra is jelentőséggel bír az adott országnak, illetve országoknak más tagállamokkal vagy az Unióval szemben felmerülő felelőssége megállapításakor.
Az EU Bíróságának ítéletét követően az Európai Bizottságon a sor, hogy eldöntse: újabb eljárást indít-e a pénzbírság megállapítására, vagy más módon próbál elégtételt venni. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a döntés ugyan a múltra vonatkozik, de iránymutatást ad a jövőre nézve a tagországok felelősségéről. Ez arra utal, hogy az uniós testület valószínűleg el fog állni az újabb bírósági pertől. A kötelező áthelyezések, kvóták alkalmazása Brüsszelben is népszerűtlen.
A menekültválság csúcspontján, 2015. szeptemberében az uniós kormányokat tömörítő EU Tanács Magyarország és néhány másik ország ellenkezése dacára minősített többségi szavazással két határozatot hozott, amelyekben kötelezte a tagállamokat, hogy két éven át háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket az EU területére érkezett menedékkérők számára. Összesen 160 ezer személy Olaszországból és Görögországból történő áthelyezéséről volt szó. Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia, Csehországnak 2691-et, Lengyelországnak 6182-őt. Magyarország senkit sem fogadott be, míg Lengyelország 2015. decemberében, Csehország pedig 2016. augusztusában leállt az áthelyezésekkel, ezért az Európai Bizottság eljárást indított a hármak ellen.
Ezzel párhuzamosan Magyarország és Szlovákia 2015. decemberében megtámadta az EU Bíróságán az uniós határozatokat, arra hivatkozva, hogy az EU nem róhatott volna olyan kötelezettségeket a tagállamokra, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe. A pert mindkét ország elvesztette, mert a bíróság leszögezte, hogy az áthelyezési program törvényes és érvényes volt.
Bár a kötelező kvóták ideje lejárt, a menekültválságé még nem. Erről tanuskodott az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában rendezett csütörtöki vita a görögországi helyzetről. A képviselők aggodalmuknak adtak hangot a görög menekülttáborokban uralkodó állapotok miatt, megjegyezve, hogy a túlzsúfolt szállásokon súlyos következményekkel járhat a járvány kitörése. Többen kifogásolták a görög kormány döntését, amellyel egy hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását.
