Gazdasági mentőövet és alacsonyabb áfát is kér a könyvszakma

Publikálás dátuma
2020.04.02. 13:03

Fotó: Népszava
A jelenlegi könyvesbolti bezárások miatt a könyvipar húszezer körüli munkavállalójának élete pillanatok alatt megváltozott – hangsúlyozzák.
„Magyarországon a könyvkiadás- és kereskedelem és a hozzáfűződő egyéb tevékenységegyüttes a nemzeti kreatív ipar egyik legjelentősebb zászlóshajója. A szakma által kitermelt áru, a könyv eszmei értéke messze meghaladja a pénzben kifejezhető értékét. Így is, a közoktatási tankönyvek nélkül 50 milliárd forint évi könyvforgalmat realizál. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének 128 tagvállalata van – tagjai között tudja a kiadás, kereskedelem jelentős szereplőit és két nagy nyomdát is. Könyvkiadóink a megjelenő könyvek mintegy 85-90 százalékát állítják elő. A szakmát érintő 2008-as gazdasági válságból és néhány nagy cég csődje miatt éppen feltápászkodóban volt, amikor lecsapott a járvány” – áll a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) Demeter Szilárd, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárnak, és Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárcanélküli miniszternek írott, a kormányzati gazdasági intézkedési csomag tartalmára vonatkozó levelében, amelyet a Népszavához is eljuttattak. Beszámolnak arról, hogy a jelenlegi könyvesbolti bezárások miatt a könyvipar húszezer körüli munkavállalójának élete pillanatok alatt megváltozott, ezért az alábbi – a munkaadókat, vállalkozásokat, munkavállalókat érintő – intézkedéseket kérik: az év végéig a közterhek, adók fizetésének felfüggesztését, a nettó minimálbér biztosítását valamennyi alkalmazott munkavállaló részére, valamint ugyanennyi támogatást a katás, ekhós formában dolgozó munkavállalóknak. Szintén kérelmezik a veszélyhelyzet végéig a munkaadó vállalkozások kiesett árbevételének kompenzálását (legalább az egyéb rezsiköltségek fedezésére elegendő mértékben). A leírtak szerint a bevételkiesés felmérése már zajlik, várhatóan az árbevétel negyven-kilencven százalékos csökkenése várható. Ennek mérséklésére kiemelt mértékű gazdasági mentőöv – beleértve vissza nem térítendő támogatást is – összeállítását kérik a könyvszakmában legalább öt éve működő mikrovállalkozások részére. „Az újrakezdéshez jó hitelekre lesz szükség, illetve a meglévő hitelek „átprogramozására”; állami garanciavállalás, 3-5-7 éves futamidő, kamatmentesség, az első évben törlesztési moratórium, forgóeszköz, működési költségek kiegészítése, fejlesztés egyaránt legyen a felhasználási célok között. Az e-könyvek áfáját csökkentsék 5%-ra, ezt szinte folyamatosan kértük az elmúlt években. A veszélyhelyzet a digitálisan hozzáférhető tartalmakat értelemszerűen felértékeli. Európában az utolsók között kaphatna az e-könyv a papírkönyvével azonos mértékű áfát” – szerepel a benyújtott pontok sorában. A levélben szerepel, hogy az állam vásároljon a könyvkiadóktól közvetlenül az általuk felkínált könyvekből ötven százalékos engedménnyel közművelődési hasznosításra, köz- és iskolai könyvtárak, rászoruló családok részére 1 milliárd forint keretösszeg erejéig. (A már folyamatban lévő akcióról lapunk március 20-i számában is beszámoltunk.) Kéréseik között áll továbbá, hogy a pedagógusok, diákok kaphassanak könyvvásárlási kedvezményt, bővítsék a nyílt könyvkiadási pályázati lehetőségeket, és jelentős mértékben emeljék a pályázható támogatás összegét (pl. NKA), valamint, hogy vonják be az egyesülést a döntéselőkészítési fázisban a szakmát érintő tervezett intézkedések kidolgozásába. 
Szerző
Témák
MKKE könyvszakma

Elveszett ritmus – A 30Y énekes-gitárosa a karanténról

Publikálás dátuma
2020.04.02. 12:30

Fotó: 30Y Facebook-oldala
Beck Zoltán énekes-gitárosnak a leszűkült érzékelés és az elvesztett ritmus okoz nehézséget. Libri-díj zsűritagként viszont időt nyert az olvasásra.
Mit csinál a szél, ha nem fúj?, azaz hogyan dolgozik a zenész, színész vagy a filmes karanténba zárva – a következő napokban, hetekben, talán hónapokban erről beszélgetünk művészekkel. Beck Zoltánt, a 30Y zenekar énekes-gitárosát kérdeztük. – Mit csinál karantén idején, ha már nem tud koncerteken fellépni? – Írok és olvasok, szinte folyamatosan. Néha dalt, néha prózát, a hallgatóimnak tananyagot, vagy esszét: azt csinálom, amit szoktam. Áprilisban két könyv megjelenésére is koncentrálok: a 30Y huszadik születésnapjára jelenik meg egy kötet – ennek szükségszerűen szereplője vagyok, nem szerzője. A hónap végén pedig „A megszólalás üres helye” címmel jelenik meg egy romológiai monográfiám, annak az utolsó simításait csináljuk éppen a könyv kiváló szerkesztőjével, Klopfer Judittal. Szóval van mit csinálnom, csak éppen azt nem csinálom, ami ezt az egészet rendezi: nem koncertezünk, emiatt valahogy nincs igazán ritmusa a napoknak. – A zenekarral tudnak online próbálni, együtt zenélni? – A múlt héten még felvettem egy dalt – A nemzedék nélküli ember című előadásom egyik dalát, Ligeti Gyuri [énekes-gitáros, producer – a szerk.] volt segítségemre. Aznap találkoztunk a stúdióban mindannyian, éppen most újítottuk fel, és úgy készültünk elő, hogy elkezdhessük a próbákat, ha már koncertezni nem tudunk. De a dolgok másként alakultak: világos volt, hogy felelősségünk van, és ha még magunkat nem is féltenénk, másokkal, például a családunkkal, vagy éppen azokkal, akiknek számít, mit és miként csinálunk, dolgunk van: az otthonmaradást választottuk, és meggyőződésem, hogy helyesen döntöttünk. – Részt vesznek valamiféle kampányban a karantén idején? – Csatlakoztunk a „mertkelladal” kampányához, a „maradj otthon”-hoz, az „Ipszilon” könyv kampányát is ennek a gondolatnak, a társadalmi felelősségnek a mentén gondoltuk újra. Általánosságban azonban azt hiszem, az én dolgom elsősorban az, hogy azokra az emberekre figyeljek, akik a 30Y csapatához tartoznak, főként azokra, akik a koncertekhez rendelten végeznek munkát: a színpadtechnikusokra, hangmérnökre, fényesekre, vj-re, grafikusra, fotósra, a menedzsment tagjaira, és persze, a zenekar tagjaival és Koncz Balázzsal, a menedzserünkkel napi szinten egyeztetünk ezekről a kérdésekről. – A zenészeknek, előadóművészeknek most milyen támogatásokra van szükségük elsősorban? – Sarkosan és kifordíthatóan azt mondanám: nem a támogatás a kérdés, illetve olyan támogatásra nincsen szükség, amely függő helyzetbe hozza az alkotókat. A nyilvánosság tereinek hozzáférhetőségére van szükség, ez volna a legfőbb támogatás – és ez sem a zenészekről, hanem éppen a befogadókról szól. És ennek semmi köze a vírus okozta helyzethez, legfeljebb felerősödik ez kiélezettebb társadalmi szituációkban. A zenészeknek egyébként meg ugyanarra van szüksége, mint bárki másnak: tömeges szűrésre, steril kesztyűre és maszkra, jól működtetett egészségügyi rendszerre. Éppen azért, hogy mindannyian, akik ebben a társadalomban élünk, minél előbb végezhessük újra a dolgunkat. – Mekkora érvágás lesz a hosszan tartó karantén a zenekarára nézve? – Először azt gondoltam, hogy elvesztünk egy évet, és pont azt, amikor a zenekar a húszéves születésnapját ünnepli. Most azt gondolom, nyertünk inkább még jónéhány évet, mert ez a kényszerű leállás már pár hét alatt is olyan hiányérzetet hozott, ami világossá tette a számunkra: nincs annál nagyobb szabadság, mint amikor együtt, ez a négy fickó beledől egy dalba. – A Petőfi Irodalmi Múzeum Choli Daróczi József-kiállítását online nyitotta meg.Mennyire volt fura a helyzet? – Nem mondanám, hogy rajongok az online élményekért, egyszerűen kényszerhelyzetben vagyunk. Ha közölnivalónk van, nem tudjuk másképpen nyilvánossá tenni. Ahogyan mondjuk a Grecsó Krisztiánnal írt dalunkat sem tudjuk egyelőre élőben bemutatni: maradt annyi, hogy a telefonommal felvettem a pécsi hóesést a házunkból, és a dalnak ez lett a bemutatója. Én valahogy abban hiszek, hogy a személyes találkozás, az egy térben való együttlét az, ami igazán megérinti az embert, ami valódi viszonyokat hoz létre. Visszatérve a kiállítás megnyitójára: egy olyan kiállítást kellett megnyitnom, amit valójában sosem láttam. Hiába van tudásom az anyagról, és hiába láttam a látványterveket, sőt, a valódi kiállítás tereit filmen és fotókon, az érzékelésünk mégis leszűkül: nincs meg az anyagi tapasztalás élménye. – Ahogy említette, sokat olvas – most ez hatványozottan is szükségszerű, hiszen a Libri-díj zsűritagjaként hamarosan döntést kell hoznia: ki kapja idén az elismerést? Milyen olvasmányélményekkel gazdagodott? – A Libri-díj shortlistje egy kisebb könyvtorony a szobánkban, tíz nagyszerű könyv, amelyek közül néhányat olvastam korábban, néhányat most olvasok először. De, persze, az elolvasottakat is újraolvasom ilyenkor. A döntést május elején kell meghoznunk, úgyhogy van még időm végigrágni a szövegeket – több időm, mint amire számítottam. És nagy izgalommal várom a zsűrizés napját, ugyanis az különösen izgalmas, hogy ezekről a könyvekről olyan olvasókkal beszélgethetek, mint Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András vagy Károlyi Csaba. Bár arról még fogalmunk sincs, hogy ez technikai szempontból hogyan is fog zajlani.    

Névjegy

Beck Zoltán 1971-ben született Devecseren. Az Év Szövegírója díjjal kitüntetett énekes-gitáros, a 30Y rockegyüttes alapítója, dalszerzője, író. A zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi adjunktusként.

Szerző

Tarolnak a sorozatok a karantén alatt

Publikálás dátuma
2020.04.02. 11:40

Fotó: Shutterstock / tévénézés, sorozat, televízió
Az adatok alapján úgy tűnik, az egészség megőrzése is fontos szerepet játszik a relaxálással töltött idő mellett.
A Picodi.com elemző csoport arra kereste a választ, hogyan változott meg a magyar emberek hobbija a karantén alatt. Megvizsgálta a Google keresések tartalmát és rangsorolta a legnépszerűbb tevékenységeket a világjárvány idején. A statisztikák kiértékelése után kiderült, szinte az összes tevékenység, amihez el kell hagynunk az otthonunkat vesztett a népszerűségéből: a mozizás 81, színház látogatás 68, a koncertezés 67 százalékkal csökkent. A magyarok elvesztették érdeklődésüket a nyelvtanulás iránt is. A legnagyobb megemelkedett érdeklődés most a sorozatok iránt mutatkozik (356 százalékos változással), otthoni edzés (300 százalék), és online játékok (117 százalék). Az adatok alapján úgy tűnik, az egészség megőrzése is fontos szerepet játszik a relaxálással töltött idő mellett az otthoni edzés népszerűségének emelkedése kapcsán. Az online kurzusok is népszerűbbek 58 százalékkal, ami jelentheti a munkaerőpiac bizonytalan helyzete okozta szükségességet az új képesítések elsajátításában. Érdekesség, hogy bár otthon töltjük napjainkat, a főzés és takarítás iránt vesztettünk az érdeklődésből.

A kutatás alapjául a különböző kulcsszavak népszerűségének 2020 márciusi változása szolgált az archív előző évi Google adatokhoz képest (a Google Trends-en keresztül).  

Szerző
Témák
google