Előfizetés

Statisztikai szakértő: tízszer több magyar fertőzött is lehet, mint amennyit nyilvántartanak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.03. 10:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szakmai körökben nem kérdés, hogy a hivatalosan mért adatnak többszöröse lehet a valós koronavírusos esetek száma – mondja Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus.
A regisztrált magyar eseteknél körülbelül tízszer több koronavírusos fertőzött lehet a valóságban, ez szakmai körökben nem is kérdés – mondta Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus az Indexnek. Az Óbudai Egyetem docense szerint a kormányzat intézkedései gyorsak és hatásosak voltak, viszont sokkal többet kellene tesztelni, a magyar nyilvántartás transzparenciája pedig a hazai közegészségügyről állít ki szegénységi bizonyítványt. Ferenci az Indexnek a tényleges magyar halandósági arányról és az előrejelzések bizonytalanságairól is beszélt.  
A hivatalos nyilvántartás szerint Magyarországon alacsony a fertőzöttek száma a szomszéd országokhoz képest - csakhogy tesztből is aránylag keveset végeznek, így kérdés, hogy ez jelent-e bármit is a tényleges járványhelyzetre nézve. Elvégre ahol keveset tesztelnek, ott a hivatalos esetszám is értelemszerűen kevés. Nálunk idáig összesen 17 ezer tesztet végeztek, még a fertőzöttekkel együtt élőket sem tesztelik alapból - írja a hírportál.
Ferenci Tamás szerint a központi statisztika így sem haszontalan, mert lehet ugyan, hogy a hivatalos adatokat meg kell szorozni tízzel, hogy a fertőzöttek tényleges számát közelítsük, de a tendenciák akkor is érzékelhetőek belőlük. „Páratlan, ami most történik, tudományos szempontból is. Soha nem volt ilyen éles, ennyire széles körű és azonnali alkalmazása ennek a tudományos apparátusnak” – mondja, amikor arról kérdeztük, hogy mi a tudományos hozadéka annak, hogy először lehet élőben látni egy ilyen méretű globális pandémia alakulását.
A kutató tagja annak a két hete alakult epidemiológiai munkacsoportnak, amelyik most folyamatosan jelent a miniszterelnöknek; a feladatuk, hogy modellszámításokkal segítsék a döntéshozókat. Bár ebből a munkából nem minden nyilvános, Ferenci készített egy folyamatosan frissülő nyilvános oldalt is, ahol a mindenki számára elérhető adatokon mutatja meg, mi az, amit matematikai eszközökkel most látni lehet a járvány lefutásában – írja az Index.
Az adatok szükségszerűen korlátozottak, elsősorban azért, mert nem tudunk eleget a koronavírusról. Nem tudjuk biztosan, hogy újra lehet-e fertőződni, hogy hogyan reagál a melegebb időjárásra, és arról is nagyon szórnak a becslések, hogy mennyi lehet a teljesen tünetmentes fertőzöttek aránya. Egy oxfordi kutatás szerint akár a brit népesség 50 százaléka is átfertőződhetett az elmúlt hónapokban észrevétlenül, ami azt feltételezné, hogy a fertőzöttek töredéke lesz csak tünetes. Mások ennél drasztikusan kevesebb emberrel számolnak. Talán morbid a példa, de egyik legjobb „laboratórium” ebből a szempontból a Japánban kikötő Diamond Princess óceánjáró volt, amin a 3700 utasból 712-en kapták el a vírust, közülük minden második teljesen tünetmentes volt a tesztelés időpontjában. Minderről azonban csak a szerológiai vizsgálatokból fogunk biztosat tudni, a vérben a vírus ellen termelt antitestekből sokkal pontosabban lehet majd látni a fertőzési arányt. Amerikában már rá is állnak a szerológiai gyorstesztekre. De azt is tudni kell, hogy ezek ugyan a fenti célra kitűnőek, ám a pozitív eredményük nem egyértelműen aktív betegséget jelez, és aktív betegség esetén is csak sokkal később válnak pozitívvá, mint a vírus genetikai anyagának kimutatásán alapuló tesztek.
A kutató szerint a tisztánlátáshoz az itthoni nyilvántartás sem nyújt elegendő segítséget. 
"Magyarországon oda nem sikerült eljutni, így a járvány harmadik hetére, hogy egy életkori, vagy nemi bontás nyilvánosan elérhető legyen. (...) Szerintem ez így szegénységi bizonyítvány az egész magyar népegészségügyre nézve"

– írja oldalán Ferenci Tamás.  „Azt hittem rosszul hallok, amikor közölték, hogy adatvédelmi okokból nem adnak meg életkori adatokat, mert az „lekövethetővé” teszi a betegeket. Az bárkit lekövethetővé tesz Magyarországon, hogy „60-70 éves férfi”? A legszebb, hogy ezek után viszont a halottak adatait simán kirakták pontos életkorral, nemmel, és teljes társbetegség-listával, de olyan részletességgel, amiből az egész ország azonnal név és munkahely szerint tudta valakiről, hogy alkoholista volt. Ez a hivatalos szervek szerint tökéletesen rendben van adatvédelmi szempontból, de az nem, hogy megmondjuk, hogy tegnap mennyi 60 és 70 év közötti beteg volt, mert az viszont lekövethető? Én nem vagyok jogász, de ha ebben bárki bármiféle logikának akárcsak a szikráját is felfedezni véli, az mesélje el nekem is” – mondta a hírportálnak a kutató.

Totális információs káosz, elbizonytalanodott járművezetők a BKV-nál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.03. 09:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Teljes az információs káosz a BKV-nál, a járművezetők naponta több, egymásnak ellentmondó „házi” tájékoztatók között próbálnak eligazodni. Azt sem tudják, végül milyen menetrend szerint és mennyiért dolgoznak - panaszolja a cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet.
Egyre nagyobb a káosz a BKV-nál: nem tudják a járművezetők, hogy milyen utasítás, milyen menetrend szerint, milyen elszámolási rend alapján, vagyis pontosan mennyiért dolgoznak. Miközben még ebben a helyzetben is elvárják tőlük a tökéletes helytállást, megfosztották őket azoktól a kapaszkodóktól, amelyek biztonságot adtak nekik a munkában – közölte Naszályi Gábor. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint egyszerűen kiszámíthatatlan, hogy mikor, mihez kell igazodniuk a járművezetőknek. Rendkívüli helyzetben rendkívüli menetrend kell. Nem nyári, nem szombati, hanem rendkívüli – utalt az elnök a napokban joggal kritizált szombati és nyári menetrendre való átállásra. Igaz, az EKSZ már a változtatás informális hírére is jelezte: ez nem fog működni. Naszályiéknak azért lett igazuk, mert tapasztalatból tudják, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetre nem lehet meglévő, máskor működő sémákat ráhúzni, hanem már hetekkel ezelőtt ki kellett volna dolgozni egy speciális, működőképes fővárosi menetrendet. Hiába jelezte azonban az EKSZ elnöke írásban is a szakszervezeti aggályokat, ügyet sem vetettek rá.  Naszályi szerint nem ez az első eset, hogy lesöprik a munkavállalókat képviselők javaslatait. Emlékeztet: a BKK a veszélyhelyzet bevezetésekor egy mozdulattal dobta vissza a munkavállalói javaslatok egy részét mindössze azért, mert a cégvezetésnek így „tetszett”. Nem voltak hajlandóak engedélyezni például felfüggeszteni az elsőajtós felszállási rendet és a sofőrök jegyárusítási kötelezettségét sem. Utóbbit azzal utasították el, hogy a jegypénztárosok sem kértek felmentést az árusítás alól. Naszályi emlékeztet: ezeket az intézkedéseket végül csak a főpolgármester utasítására volt hajlandó bevezetni a BKK. Azt viszont nem lehet elvárni a városvezetőtől, hogy pontosan ismerje a forgalmi helyzetet, amely alapján eldönthetné, hogy indokolt-e nyári vagy szombati üzemmódra átállítani a fővárosi közlekedést. A szakszervezeti vezető elvárja, hogy kiderüljön egyértelműen: kinek a felelőssége volt az ordítóan hibás döntés. Naszályi azt is furcsállja, hogy az ominózus, kudarcos kísérlet után Vitézy Dávid, a BKK egykori vezérigazgatója, aki az önkormányzati választások után a kormány által létrehozott Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója lett, csak utólag kifogásolta és kritizálta a megváltoztatott menetrendet. Az egyik közösségi oldalra azt írta, tudni lehetett, hogy az átállás kudarc lesz, nagy zsúfoltságot fog eredményezni. Ha tényleg előre tudta, miért nem szólt? Naszályi szerint egyenesen kötelessége lett volna figyelmeztetni az illetékeseket – adott esetben a BKK vezetőit – a szerinte előre látott kudarcra. Érdekes – mondja Naszályi keserűen –, hogy utólag a BFK-nál hirtelen mennyi okos ötlet sőt, még egy frissen összedobott konkrét közlekedési terv is megszületett. Ez a helyzet is egyfajta káoszt jelez, amellyel egyébként mindennap szembesülnek a járművezetők. Annak ellenére, hogy a cégnél működő szakszervezetek minden nap megpróbálják a legpontosabb információval segíteni a kollégáikat, egymásnak ellentmondó intézkedések születnek, naponta akár több is. Ez végtelenül veszélyes – szögezi le az EKSZ elnöke. Naszályi kijelentette: legalább ebben a helyzetben elvárják, hogy a BKV vonja be a munkavállalókat érintő változtatások előkészítésébe a szakszervezeteket, s felszólítják a BKK vezetőit, hogy szokásuktól eltérően legalább most vegyék figyelembe a munkavállalók szakmai javaslatait.

MSZP-s javaslatot hasznosított Orbán: félmilliós pluszpénzt ígér minden egészségügyi dolgozónak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.03. 08:36
Orbán egy 2016-os kossuth rádiós interjú közben
Fotó: Anadolu Agency / Hungarian Prime Ministry Press O
A kormány április 10-én dönthet a kijárási korlátozás jövőjéről – ha szükséges, meg is hosszabbíthatják. Orbán felkészült a katonai vezénylés tervére is.
Idén összesen félmillió forintos pluszjuttatást biztosítanak minden egészségügyi dolgozónak - jelentette be Orbán Viktor a közrádió péntek reggeli műsorában. A felajánlás ugyanakkor nem kizárólag a kormány ötlete: az 500 ezer forintos extra juttatást a szocialista képviselők kezdeményezték az elmúlt hetekben, akik március 25-én javaslatot nyújtottak be a témában. Törvénymódosító indítványukról még nem született hivatalos döntés, de az MSZP mindenesetre közleményben üdvözli, hogy az iskolák bezárása, a hitelmoratórium bevezetése után a kormány újabb javaslatukat fogadta el.   A miniszterelnök arra is emlékeztetett az interjúban, hogy a kijárási korlátozások jövő hét szombatig, április 11-ig lesznek érvényben, és dönteni kell, hogy fenntartják-e vagy sem. "Ha a kényszer rávisz, megtesszük". Arra is emlékeztetett, hogy közeleg a húsvét, amely egy családi ünnep, "vinné az embert a lába, a szíve", de "ez most aligha lesz lehetséges" vagy csak szigorú korlátozások között. A kormány április 10-én dönthet a korlátozás megszüntetéséről, meghosszabbításáról vagy szigorításáról.

Ha kell, katonai üzemmódba állnak át

Orbán a tömeges fertőzések lehetőségéről is beszélt: mint mondta,  
katonai vezénylési akciótervre állnak át, ha a hazai helyzet rosszabbodna.

A katonai vezénylésnek része az úgynevezett egészségügyi átcsoportosítási terv is - mondta a miniszterelnök.Utóbbi  arról szól, hogyan kell majd az erőket átcsoportosítani, amikor tömegessé válik a koronavírus-fertőzés. A törvények egészségügyi veszélyhelyzetben minden egészségügyi dolgozónak kötelezővé teszik a vezényelhetőséget, ilyenkor központilag lehet gazdálkodni velük - emelte ki a miniszterelnök. Orbán felsorolása szerint eddig  110 kollégiumot foglaltak le - ahol 19 820 embert tudnak elhelyezni - és 58 hotelt - ezek 5661 ember elhelyezésére alkalmasak -, továbbá szolgálatba van állítva 3543 gépjármű, és 203 770 ember étkeztetésére vannak felkészülve. A munkahelyek megőrzéséről és újak létrehozásáról szólva a miniszterelnök szintén nagyívű ígéretet tett: mint elmondta, jövő héten kedden, április 7-én mutatják be a magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési tervét.