Összeomlás fenyegeti a balkáni országokat

Miután Németországban és Ausztriában, leállt az élet, beszüntették az építkezéseket, vesztegzár alá helyezték a síparadicsomokat, bezárták a cégeket, valóságos népvándorlás indult Szlovéniába, Horvátországba és a többi államba.

Egyre nehezebben tudnak megbirkózni a jugoszláv utódállamok a koronavírus okozta nehézségekkel. Az egyébként a térség gazdasági szempontból kiemelkedő állama, Szlovénia egészségügyi rendszerét is összeomlás fenyegeti, de Szerbia és Bosznia-Hercegovina a legveszélyeztetettebbek.

Miután Németországban és Ausztriában, leállt az élet, beszüntették az építkezéseket, vesztegzár alá helyezték a síparadicsomokat, bezárták a cégeket, valóságos népvándorlás indult Szlovéniába, Horvátországba és a többi államba.

A délszláv államok közül először Szlovéniából jelentették a legtöbb fertőzést. Ennek több oka lehet. Részben az, hogy sokan tértek vissza az egyik legjelentősebb gócpontnak tartott tiroli síparadicsomokból, részben pedig az, hogy Szlovéniában több mintavételt vettek, mint a térség többi államában. Mostanra azonban a ljubljanai egészségügy is elérte teljesítőképessége határát. Anze Logar külügyminiszter ezért felhívást tett közzé a külföldön lévő honfitársaknak húsvét közeledtével, nem menjenek haza, maradjanak ott, ahol vannak.

Boszniában rendkívül kevés tesztet képesek végezni, ráadásul az ország egészségügyi rendszere már a járvány megérkezése előtt siralmas állapotban volt. Ezért a külügyminisztérium, a szlovéniaihoz hasonlóan, felhívást tett közzé a külföldön lévő állampolgárok számára.

„Maradjanak abban az országban, amelyben éppen tartózkodnak” – hangzott Szarajevó intelme. A boszniai vendégmunkásokat több szempontból is sújtja a kialakult helyzet. Ha ugyanis elveszítik munkájukat, uniós tartózkodási engedélyüket sem tarthatják meg, hiszen Szarajevó nem EU tagállam. Bosznia ezzel komoly bevételi forrástól esik el, mivel sokat jelent az állam számára a vendégmunkások hazaküldött pénze.

Hasonló helyzetbe került Szerbia is. A délszláv államok polgárai közül a szerbek vállaltak a legnagyobb számban munkát Nyugat-Európában, főleg Németországban és Ausztriában. Ez súlyos demográfiai válságot idézett elő, miután az utóbbi években a fiatal szakképzett munkaerő tömegesen hagyta el Szerbiát. Falvak sora néptelenedett el. Aleksandar Vucic elnök ezért tavaly tavasszal arra kérte a hazájából elvándoroltakat, térjenek vissza. Óhaja hamarabb megvalósult, mint gondolta, vendégmunkások, vagy ahogy a szerbek és horvátok a német kifejezés alapján nevezik, „gastarbajterek” tízezrei lepték el szülőfalujukat. Vucic azonban távolról sem lelkes emiatt. Szerinte többen megkerülték a kötelező karantént, s elterjeszthették szerbiai környezetüken a vírust. A szerb elnök úgy véli, március 5. és 21. között 317 ezren tértek vissza Szerbiába.

Vucic persze pontosan tudja, hogy honfitársai is elvesztik uniós tartózkodási engedélyüket, ha kirúgják őket munkahelyükről, mégis szinte könyörögve kérte a külföldön tartózkodó szerbeket, ne térjenek haza. „Ez lenne a vég számunkra” – hangzott el televíziós beszédében. Úgy tűnik, már késő. Vucic súlyos hibájának nevezte, hogy az ország visszafogadta a vendégmunkásokat. Belgrád időközben lezárta határait, a térség országai közül egyedüliként még saját állampolgárai előtt is. Ma már a múlt ködébe vész, hogy néhány hete még a történelem legnevetségesebb vírusának nevezte a koronavírust, amire a legjobb gyógymód a pálinka fogyasztása. Szerbiában kivételesen szigorú döntéseket hoztak, a 65 év felettiekre kijárási tilalom érvényes.

A Boszniai Szerb Köztársaságban az idősek csak kedden és pénteken mehetnek ki az utcára reggel hét és tíz óra között. A boszniai föderációban a 18 éven aluliakra is kijárási tilalom van érvényben. Észak-Macedóniában a 65 év felettiek 5-11 óra között hagyhatják el lakásukat, a 18 éven aluliak pedig 12-21 óra között. Több balkáni államban attól tartanak, hogy a járványt a kormányok demokrácia csorbítására használják fel.