közbeszerzés;szerződések;BKK;

- Trükköztek a szerződésekkel a BKK-nál

A vállalat tizenkettő vizsgált szerződéséből tizenegynél szabálytalanságokat találtak a cég új vezérigazgatója által elrendelt jogi vizsgán - értesült a Népszava.

Az összes hatályos szerződésének felülvizsgálatát javasolta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezetésének az első szűkkörű auditot elvégző ügyvédi iroda. A véletlenszerűen kiválasztott tucatnyi kontraktusból ugyanis szerintük mindössze egy felelt meg a hatályos jogszabályoknak és a cég belső előírásainak. Ez pedig erősen megkérdőjelezi az előző cégvezetés szerződéskötési gyakorlatát. A Népszava vizsgálatra rálátó forrása szerint a közbeszerzési értékhatárral való trükközéssel gyakorlatilag kikerülték a versenyeztetést, így annak adhatták a megrendeléseket, akinek csak akarták. Ennek érdekében szándékosan kijátszották a közbeszerzési törvényt és a BKK Igazgatóságát.

A vizsgálatot Varga Ivett a BKK új vezérigazgatója rendelte meg, aki korábban stratégiai és innovációs igazgatóként szintén a cégnél dolgozott, így rálátása lehetett az ügymenetre. A részleteket azonban legfeljebb sejthette. A bizonyosság kedvéért megrendelt szűkkörű audit mindenesetre lesújtó eredményt hozott. A meglévő szerződésállományból találomra kiválasztott - informatikai, nyomdai, média, gazdasági elemzésre vonatkozó, mobilfizetési, közbeszerzési tanácsadói és jogi szakértői - szerződéseket, illetve azok jogi háttérdokumentációját a közbeszerzési törvénynek, a polgári jogi rendelkezéseknek, valamint a társaság belső szabályzatának és utasításának való megfelelés szempontjából vizsgálták át. A jelentés Népszava birtokába került összegzése szerint a szerződések több szempontból is kifogásolhatóak. Nem minden esetben derült ki például, hogy „kinek a szignója miért szerepel az adott szerződésen”, de olyan kontraktus is akadt, ahol a szerződést csak az okiratot készítő jogász írta alá.

Meglehetősen szabadon értelmezték a közbeszerzési értékhatárt. A közszolgáltatás ellátásához szükséges tevékenységek esetében tender nélkül csak 50 millió forintnál kisebb értékben köthető szerződés. Míg egyszerű beszerzés esetén ez a határ 15 millió forint. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt-vel aláírt 554,4 millió forintos megállapodást tehát még akkor is meg kellett volna előznie egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak, ha a szolgáltatást kizárólag ez a cég nyújthatja. A BKK azonban rutinszerűen olyan megrendelést is a magasabb értékhatárú közszolgálati beszerzések közé sorolt, amelyek nem tartoztak volna oda, így lehetővé vált a versenyeztetés kikerülése. S ha ez sem lett volna elég, akkor egyszerűen több részre bontották a megrendelést és minden elemre külön szerződést kötöttek, természetesen úgy, hogy egyik se lépje túl az értékhatárt.

Az összeszámítás szabályát nem alkalmazták sem az informatikai, sem a nyomdai, sem a média beszerzéseknél. Akadt olyan szerződés, amelynek kezdőnapját csaknem öt hónappal korábbra datálták.

A szerződés és az elvégzett munka arányosságának vizsgálata ugyan nem volt feladat, de egy jogi szakvélemény megrendelésével kapcsolatban a vizsgálatot végzők nem bírták megállni és megjegyezték, hogy a piaci viszonyokhoz képest kiugróan magas a 3 kérdés megválaszolására fizetett nettó 14,8 millió forint.

A legtöbb sebből azonban az i-Cell Mobilsoft Zrt. ügylete vérzik. A céggel három kontraktust kötöttek, amelyek tárgya a jogi szakvélemény szerint nyilvánvalóan összefüggött, így a hatályos jogszabályok szerint egyben kellett volna megrendelni. Ám akkor csaknem 150 millióra kerekedett volna a számla, amelyre már közbeszerzést kellett volna kiírni és az igazgatóság jóváhagyására is szükség lett volna. A BKK ehelyett inkább három külön szerződést kötött 49,8, 49,9 és 49,9 milliós összeggel. A két utolsót ráadásul egyazon napon írták alá.

Az auditorok szerint azt is érdemes lenne vizsgálni, hogy erre a szolgáltatásra – az ügyviteli rendszerhez szüksége alapstruktúra kialakítása, informatikai felmérés, IT tanácsadás, stb. - egyáltalán szükség volt-e. (A cég egyébként nem kispályás. A rádiókommunikációs rendszer - GSM-R, az Egységes Európai Vasúti Rádióhálózat - második ütemét a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó R-Kord Építőipari Kft.-vel közösen építik ki 58,86 milliárd forintért.)

A jelentésben arra is kitérnek, hogy a vizsgálat alatt felkereste őket Kerékgyártó János a BKK (akkori) vezérigazgató-helyettese, aki az I-Cell szerződés megkötésének körülményeiről beszélt velük, majd szintén felkereste őket Draskovics Tibor, a BKK választások után kinevezett igazgatóságának elnöke is, aki azt firtatta, hogy a vizsgált szerződések között nincs-e olyan, amelyekkel kapcsolatban az auditot végző iroda jogi tanácsot adott volna. Nem volt. A Népszava forrása ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek a megkeresések durva szabályszegések. Kerékgyártó Jánost – aki egyébként szintén pályázott a vezérigazgatói posztra - Varga Ivett kinevezése után elbocsátották a cégtől. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdéseire a BKK-nál azt közölték:„Kerékgyártó munkaviszonya indoklás nélküli felmondással szűnt meg”.

A jogi auditot végző ügyvédi iroda tekintettel arra, hogy „egy kivételével az összes vizsgált szerződéssel kapcsolatban fennáll valamilyen súlyos vagy kevésbé súlyos jogi probléma, illetve néhány esetben a megrendelt szolgáltatás indokoltsága kérdéses”, azt javasolta a BKK új vezetésének, hogy bizonyos értékhatáron felül vizsgálja meg az összes hatályos szerződés megszületésének a körülményeit.

A BKK a Népszava vizsgálatra vonatkozó kérdéseit azzal hárította el, hogy a cég újabb vizsgálatokat rendelt meg, így egyelőre nem kívánnak ezzel kapcsolatban semmit sem közölni. Lapunk információi szerint a vizsgálat második körébe bevont 50 szerződés között ott vannak az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó szerződések is, amelyekről Varga Ivett nemrégiben még azt mondta, hogy a projektet mindaddig nem vizsgálják, amíg a hatóságoktól nem kapnak egyértelmű állásfoglalást arról, hogy történt-e bűncselekmény. Varga Ivett a Népszavának azt is hangsúlyozta, hogy nem kívánnak pert indítani a rendszer szállítására szerződött Scheidt & Bachmann cég ellen. Most mégis vizsgálódnak.

– Önellátóbbá kívánják tenni a gazdaságot – ez lehet a járvány miatt várható intézkedések egyik célja. A költségvetési átcsoportosítás a kulturális és a haderőfejlesztési kiadásokat is érintheti.