Nincs fertőzött elítélt a magyar börtönökben

A látogatások megtiltása miatt nőhet a feszültség a rabok körében, a kormány mégsem csökkenti a zsúfoltságot.

Egyetlen magyar börtönben sincs koronavírus-fertőzött személy – közölte a Népszava érdeklődésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) kommunikációs osztálya, majd felsorolták a védekezés érdekében eddig bevezetett változtatásokat. Ezek egy része egybecseng azokkal az elvárásokkal, amelyekre nemzetközi példák alapján a Magyar Helsinki Bizottság is felhívta a figyelmet, nem véletlen tehát, hogy a jogvédő szervezet munkatársai szerint gyorsan és jó irányba lépett a magyar büntetés-végrehajtás a megelőzés érdekében.

Ugyanakkor a jogvédő szervezet az Amnesty International Magyarország álláspontjához hasonlóan úgy látja, a börtönök zsúfoltsága és a létszámhiány miatt a hazai intézetek nincsenek felkészülve a látogatási tilalom miatt várhatóan nálunk is növekvő feszültségek kezelésére. Az Amnesty igazgatója azt hangsúlyozta kérdéseinkre, hogy mindenképpen csökkenteni kellene a fogvatartottak számát, mérsékelni a zsúfoltságot, mert a mostani helyzetben mindenki szorong. A felügyelők például azért, mert tartanak attól, hogyha valamelyikük megbetegszik és a munkatársak is kiesnek a munkából, már túl kevesen lesznek, hogy kezelni tudják az esetleges fegyelemsértéseket. A kilencezres dolgozói létszám mellett ugyanis több mint ezren hiányoznak. A büntetésüket töltők pedig egyre inkább érzik majd a családdal való személyes találkozó hiányát, s a rendszerben túl kevés pszichológus dolgozik, hogy segítse a feszültség feloldását – tette hozzá Víg Dávid. A kriminológus szerint ugyanakkor amióta a civil szervezetek nem mehetnek be a hazai börtönökbe, nehéz pontos helyzetképhez jutni, hogy mi zajlik a falak között. Szakszervezeti vezetőktől is próbáltunk információt kérni a hangulatról, de elzárkóztak a válaszadástól.

A BVOP közlése szerint az intézetekbe újonnan érkezőket megvizsgálják. Ha felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, azonnal a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordulnak, de arra a kérdésre nem adtak választ, hogy volt-e már szükség ilyen lépésre. Mindenesetre a Helsinki munkatársai jónak tartják, hogy az intézetek dolgozóit és az ügyvédeket belépéskor ellenőrzik, hogy nincsenek-e tüneteik. Az ügyvédek ráadásul műanyag fallal el vannak választva a beszélgetés ideje alatt, és ezeket a helyiségeket folyamatosan fertőtlenítik.

A parancsnokság eredményesnek tartja a tájékoztatás megszervezését, s ezeket a lépéseket a jogvédő szervezetek is felsorolták javaslataik között. Minden börtönben járványügyi call centert hoztak létre, amit a családtagok hívhatnak, lehetővé tették, hogy a rabok skype-on beszélhessenek a kintiekkel, a családtagoknak még külön útmutatót is gyártottak a használatához, több tájékoztató videót készítettek, amelyekben egy fogvatartott magyarázza el társainak és a családtagjaiknak a járvány megelőzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A tájékoztató kisfilmeket az ország valamennyi börtönében, naponta többször vetítik le a zárt láncú televízió-rendszeren, valamint a szervezet weboldalára és YouTube csatornájára is felkerültek.

A zsúfoltság csökkentésére azonban a jelek szerint a kormány egyáltalán nem tervez lépéseket. Vig Dávid, aki főállásban az ELTE Kriminológiai Tanszékének adjunktusa, arra emlékeztetett, hogy sok országban a nem erőszakos, vagy kisebb súlyú bűncselekményekért elítélteket nyomkövetővel úgynevezett reintegrációs őrizetbe hazaengedték, de nálunk nem lehet ilyen tervről hallani, ahogy nem változott az sem, kit küldenek előzetesbe. A Helsinki Bizottság javaslatcsomagot állított össze a zsúfoltságot enyhítő változási lehetőségekről, ebben az is szerepel, hogy a szabálysértőket, a pénzbírságot meg nem fizetőket most ne vigyék börtönbe, a már jogerősen 3 évnél kevesebbre elítéltek behívását is halasszák későbbre.

Valamennyi megkérdezett úgy látja, a magyar börtönökben nem várhatók olyan lázadások, amilyenek Modenában tizenhét, a szomszédunkban, Szatmárnémetiben pedig három halálos áldozatot követeltek, de nagyon nehéz lesz kezelni a feszültségeket. Ezen segítenének a javasolt enyhítések, ám az igazságügyi tárca államtitkára, Völner Pál „vállalhatatlannak” minősítette a civil ajánlásokat, változás tehát nem várható.