Szabad szemmel: Orbán mindig akkor hajtja végre a sakkhúzásokat, amikor az unió nem tud odafigyelni

Publikálás dátuma
2020.04.04. 08:32

Nemzetközi sajtószemle, 2020. április 4.
Time A világ feltörekvő autokratái számára a vírus olyan, mintha tavasszal jött volna el a karácsony, de senki sem csapott le erőteljesebben a lehetőségre, mint Orbán Viktor. Így látja ezt a tekintélyes amerikai elemző intézet, az Eurázsia Csoport vezetője. Ian Bremmer rámutat, hogy az erős emberek mindig is hajlamosak kihasználni a tömeges pánikokat. A lakosság ilyen időkben igényli leginkább az erős kormányzati választ. Amit a magyar kormányfő csinált, az túlmegy azonban mindenen. Ne legyen tévedés: Orbán az eddigi erőpolitikát folytatta, de a teljhatalmat részben a szükségszerűség indokolja, mert manapság csak akkor lehet sikeres egy-egy önkényúr, ha megfelelően gazdálkodik a véges készletekkel a népesség élelmezésére, illetve tud bánni a hatalom megtartására szolgáló rendszerekkel. A fertőzés még nem tarolta le Magyarországot, de erősen érinti az idegenforgalmat, ami Orbán és a klientúrahálózat egyik fő bevételi forrása. Itt közbe kellett lépni, át kellett csoportosítani az alapokat a miniszterelnök legszűkebb üzleti partnereinek. De ez most nem elég, így alighanem folytatódik a külföldi cégek kiszorítása, hogy helyüket olyanok vegyék át, akik készek a hatalom kezére játszani. Így persze a magyaroknak többet kell majd fizetniük egy csomó cikkért, ám az a másik oldalon jó hír a kormányfő hálózatának. Már ameddig megy a dolog. Amikor a készpénzforgalom ennyire ingadozik, az uralmi rendszert alá kell támasztani a fékek és ellensúlyok módszeres lebontásával is. Ez történt az eltelt 10 évben. Manapság Magyarország már csak névleg demokrácia. Utóbbi fogalom az időnkénti választásokra szűkült, ám azok csupán arra szolgálnak, hogy meghosszabbítsák Orbán legitimitását, de messze nem szabadok és tisztességesek. Ennek nagyon kellene aggasztania Brüsszelt, hiszen az EU elvileg olyan országok közössége, amelyek hiszen a demokráciában és a jogállamban. De hát jelenleg Magyarország éppen nem ezt igazolja. Ám nincs hatékony eszköz a fegyelmezésre, emellett az európai vezetők általában sok minden fölött szemet hunynak az összefogás kedvéért – csakhogy éppen e kettő vezetett el a mostani állapothoz. Itt egyedül a pénz nem segít, mert az alapértékeket éri támadás. Bár azért az unió némi időhöz jutott, amikor 5,6 milliárd eurót szavazott meg Magyarországnak a vírus elleni harcra. Orbánnak rettenetesen nagy szüksége van erre az összegre, így nem valószínű, hogy az új felhatalmazás birtokában túlságosan is kitáncolna a sorból, legalábbis rövidtávon. Európa azonban pontosan tudja, ő így szokta csinálni. Úgyhogy az igazi kérdés az, csinál-e bárki bármit, hogy feltartóztassa hosszú távon a magyar demokráciát fenyegető veszélyt. Azért nagy tétet senki ne tegyen arra, hogy igen.
Spiegel „Diktátor Európa közepén”. Az elemzés így minősíti Orbán Viktort, hozzátéve, hogy az meglovagolta a válságot és még jobban alávágott a demokráciának. Így most már diktátori teljhatalomra tett szert. Az unió pedig csak nézi, miként ássák alá az értékeit, plusz aki ezt csinálja, az egy csomó közösségi pénzt is zsebre vág. Junkcker annak idején még poénkodott vele, de ma már egy cseppet sem vicces a helyzet, mert Orbánból tényleg önkényúr lett. Évek óta módszeresen illiberális demokráciát csinál a posztkommunista jogállamból. Lehetne mondani, hogy a szükségállapot törvénnyel önmagán is túllépett, hiszen olyan zsarnokságot hozott létre, amely nem végzi ugyan ki az ellenfeleit, de könyörtelenül hidegre teszi őket, mindezt a földrész szívében. És az EU ezt csak tétlenül figyelte. A Néppárt sem jutott előbbre, hogy kirakja ennek a cinikus fickónak a szűrét. Úgyhogy Orbán odahaza nyugodtan rombolhatja a demokráciát, hiszen a kétkedőknek odavághatja: mit ugráltak, bent vagyok az EPP-ben, én a közép vagyok. Ám az unió nélkül Magyarország egészen más volna. Hála a sokmilliárdos támogatásnak a gazdaság virágzik, az életszínvonal emelkedik. Ha azonban elvesztené ezeket a forrásokat, az érzékeny ponton találná el Orbánt. Ám nagyon nem valószínű, hogy megvonnák tőle a pénzt, amikor az egész világ recesszióra készül a kórokozó miatt. A politikus különleges képessége, hogy mindig akkor hajtja végre a sakkhúzásokat, amikor az unió nem tud odafigyelni. Brüsszelnek mindig minden fontosabbnak tűnt, mint a demokrácia egy olyan, tízmilliós országban, amelynek déli határain a Balkán kezdődik. Igazából az orbáni rendszernek semmi keresnivalója az EU-ban. Ezt így gondolhatja az Európai Bíróság is, ha elé terjesztik az új jogszabályokat, csak mikor lesz az? Vagyis már túl késő. Az unió megengedte, hogy a kellős közepén diktatúra alakuljon ki. És nincs mód arra, hogy megszabaduljon ettől az idegen testtől, ám ez hatalmas eszmei károkat okoz a közösségnek. Hiszen ily módon az integráció nem értékközösség, hanem pénzkiadó automata. Az ember odamegy, felveszi a zsozsót, majd hátat fordít az apparátnak.
Spiegel Brüsszel tehetetlen a zsebdiktátor Orbánnal szemben. A tagállamok, az EPP tagpártjai és EP-képviselők mind ellene foglalnak állást, a magyar vezetőnek mégsem kell nagyon félnie. Hiszen vonakodnak néven nevezni, lepattannak az autokratáról. De azonnal meg is kapják érte a számlát: a miniszterelnök azt válaszolta a jogállam, a demokrácia és az alapjogok miatt közös nyilatkozatban aggódó jó tucatnyi európai államnak, hogy egyetért velük, a szükségintézkedéseknek korlátozottaknak kell lenniük. Az arcátlan kijelentés mutatja, hogy gúnyt űz az EU-ból. Mondhat bárki, amit csak akar, lehet követelőzni és fenyegetni, a végén úgyis azt csinálja, amit jónak lát. Az Európai Parlament elnöke levélben kívánja felszólítani a Bizottságot, hogy a jogállami eljárás keretében nézzék meg az új magyar törvényeket. A német külügyi államminiszter azt követeli, hogy vonjanak meg uniós pénzeket Magyarországtól. Elvileg azzal meg lehet szorongatni a magyar politikust, hogy a következő hosszú távú pénzügyi időszakban a jogállam betartásától teszik függővé a szubvenciókat. Itt sürget az idő a megállapodásra, mert ezek az átutalások a magyar GDP csaknem 4 százalékát teszik ki.
Süddeutsche Zeitung Nehéz helyzetbe hozza a CDU-CSU-t, hogy Orbán Viktor minden bírálatot visszautasított a neki adott különleges jogkör kapcsán. A jelek szerint a politikust hidegen hagyja a nemzetközi kritika. Úgy reagált a 13 néppárti tagszervezet felhívására, hogy ti. zárják ki a Fideszt, hogy neki most nincs ideje ilyesmire. Nagyon sokan vetik azonban a szemére, hogy a vírust az ellenzék kikapcsolására használja fel. A jogállamot már aláásta az utóbbi 10 évben, a médiaszabadságot megnyirbálta. Pénteken azzal vádolta Sorost, hogy az a válság örve a hatalmat próbálja megragadni Magyarországon. Az uniópártok februárban nem foglaltak egyértelműen állást, ezért elhalasztották a döntést az Európai Néppárt vezetésében a magyar kormánypárt sorsáról. A német kereszténydemokraták elnökének háza tájáról az szivárgott ki, hogy Kramp-Karrenbauer a ragály miatt jelenleg mással van elfoglalva. De a CDU egyrészt elítéli Orbán elfogadhatatlan eljárását, ugyanakkor igyekszik megakadályozni az EPP szakadását. Úgyhogy kifejezetten hasznos, hogy a felfüggesztés folytán tartják a három lépés távolságot a Fidesszel. Ugyanakkor a pártban utalnak arra, hogy a brit kilépés kiindulópontja az volt, amikor a toryk 2009-ben otthagyták a pártcsaládot. Közben biztosra vehető, hogy a CDU és a CSU vezetője egyeztet, mielőtt nyilatkozik magyar-ügyben. De mind Orbán, mind Tusk, a Néppárt elnöke tisztában van vele, hogy itt a német kereszténydemokraták mondják ki a döntő szót.
Financial Times Magyarország beledermedt, hogy Orbán Viktor teljhatalomhoz jutott. Az ellenzék úgy ítéli meg, hogy ez már diktatúra. Amióta 10 éve visszakerült a hatalomba, a politikus következetesen felszámolta a demokratikus ellenőrzés intézményeit. De még ilyen előélet után is egészen rendkívüli, amit hétfőn csinált, hogy ti. minden időkorlát nélkül megszerezte a rendeleti kormányzás jogát. Ő mondja meg még azt is, meddig tart a különleges állapot. Urbán Ágnes a Mérték Médiafigyelőtől lehetségesnek tartja, hogy a kormány a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozást nem akarja az újságírók bebörtönzésére használni, de a rémület és az öncenzúra éppen elég neki. A Fidesz néppárti kizárásának javaslatát megfogalmazó svéd EP-képviselő azt mondja, a magyar kormánypárt szemében mindenki ellenség, de ami sok, az sok. Tome, a Mérsékelt Párt tagja még Csehországból és Szlovákiából is tudott támogatást szerezni a kezdeményezéshez. A CDU vezetésére pályázó Norbert Röttgen szintén a magyar párt eltávolítását követeli. Ám a Bizottság reakciója igencsak haloványra sikeredett. Ráadásul jócskán esett a szankció esélye, miután Berlinben az uniópártok arra hívtak fel, hogy szakértők vizsgálják meg a felhatalmazási törvényt. Orbán pedig közben fricskát mutatott a pártcsaládnak, amikor megüzente annak, hogy nincs ideje a terméketlen vitára.
Guardian Magyar újságírók attól tartanak, hogy rács mögé kerülnek a rendkívüli állapotot szabályzó törvény alapján, illetve a közvetlen hatás az, hogy a törvényre hivatkozva már alig kapnak információt a járvány ügyében, továbbá alkalmanként fenyegetik őket. Lukács Csaba a Magyar Hangtól azt is félőnek tartja, hogy a szakmát egyre többször fogják perelni, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza őket. Kovács Zoltán ugyanakkor kirohant a bírálatok miatt, azt állítva, hogy a szándékosan terjesztett álhírek és torzítások meghiúsíthatják az erőfeszítéseket a lakosság védelmében. Ám a kormány idáig nemigen oszlatta el az aggályokat, hogy az ilyen vádak nem vonatkoznak majd a sajtó munkatársaira. Sőt, inkább azt hányja a szemükre, hogy az Orbán elleni politikai vérbosszú részeként valótlan információkat továbbítanak. Azon kívül az utóbbi hetekben a „közeli” média sorra követelte, hogy keményen büntessék meg a „riogató” újságírókat. Panyi Szabolcs a Direkt36-tól valószínűnek tartja, hogy egy-két túl lelkes szélsőjobbos szakértő a rendőrséget riadóztatja majd bizonyos esetekben. Hát, majd meglátjuk, mi lesz akkor.
Die Welt A berlini magyar nagykövet azt hangoztatja, hogy a vitatott magyarországi lépések teljesen összhangban állnak az alaptörvénnyel, noha Orbán Viktor a válság ürügyén átvette az egész ország irányítását. Rendeleti úton kormányozhat, ameddig csak akar, ám Györkös Péter szerint szó sincs arról, hogy leépítenék a demokráciát, sőt, pontosan az ellenkezője történik. A korlátozások csupán meghatározott időre szólnak, az Országgyűlés pedig működik. Viszont a diplomata cáfolja, hogy a miniszterelnöknek ne kellene kikérnie a Parlament jóváhagyását, továbbá nem Orbántól függ, hogy mennyi ideig marad érvényben a felhatalmazás. Amúgy pedig hasonló intézkedések sok más országban is születtek. Arra is kitért, hogy nem a végrehajtó hatalom, hanem az igazságszolgáltatás mondja majd ki, konkrét esetekben megsértette-e valaki a rémhírterjesztés tilalmát. Így nem lehet a szólásszabadság visszaszorításáról beszélni. De az álhírek ellen harcolni kell, ám közben bárki nyugodtan bírálhatja a kormányt. A nagykövet teljesen légből kapottnak találja a feltételezést, hogy a Bizottság elnöke azért nyilatkozik annyira visszafogottan a magyar fejleményekről, mert annak idején a magyar EP-képviselők szavazataival választották meg. Annál is inkább, mert von der Leyen ugyanazt mondja, mint a jogállamiság ügyében illetékes biztos, a liberális belga Reynders. Györkös ugyanakkor megnyugtat mindenkit, hogy nem kell Magyarország kilépésétől félni. Emellett azonban szükségesnek tartja, hogy a vitákban mindenki tartsa tiszteletben a magyar emberek méltóságát.
Die Presse „Magyarország az embereket védi a vírussal szemben és nem épít diktatúrát”. Ezt Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára írja vendégkommentárjában. A volt bécsi nagykövet visszautasítja a bírálatokat és megpendíti, hogy már megint Magyarország ellen uszítanak a nemzetközi színtéren. Felerősödnek a követelések, hogy váljanak meg a Fidesztől a Néppártban, sőt, még az is felmerül, hogy távolítsák el az EU-ból. Mindez természetesen túlzás, amely minden alapot nélkülöz. Viszont beleillik az ország ellen évek óta tartó kampányba. A politikus pontról pontra visszautasítja kifogásokat és azt hangoztatja, hogy Magyarország jogállam. Ezért pl. a szabad sajtó képviselőit akkor sem vonják felelősségre, ha azok álhíreket tesznek közzé, mert hiszen sajtószabadság van. De azért már büntetés jár, ha valaki tudatosan valótlan információkat terjeszt. Az állásfoglalás kitér arra, hogy felmérések szerint a lakosság 90 százaléka támogatja a rendkívüli állapot meghosszabbítását, csaknem 60 százalék pedig úgy véli, hogy a különleges jogkört a járvány végig hatályban kell tartani. Ám azt nem lehet megmondani, hogy mikor cseng le a fertőzés, ezért nincs időkorlátozás. Szalay-Bobrovniczky úgy látja, hogy egy kicsivel több bizalom jót tenne, mind idehaza, mind külföldön, hiszen a kórokozó keményen eltalálta Magyarországot is.
Die Presse A kiegyensúlyozottság jegyében a lap megszólaltatja a másik oldalt is: közli azt az elemzést, amelyet Krekó Péter, a Political Capital igazgatója három napja hozott le a Guardianban.
Kurier Ausztria a héten nem írta alá tucatnyi európai kormány közös felhívását a magyar helyzet ügyében, noha az nem nevezte néven Magyarországot, az osztrák külügyminiszter azonban azt mondja, hogy közvetlen kétoldalú párbeszédet kell folytatni az Orbán-kormánnyal. Schallanberg az elutasítás további okai közé sorolta, hogy más államok is fontos jogokat korlátoztak. Ugyanakkor kiemelte, hogy az értékek minden ország számára kötelezőek. Ő a magyar részéről közös uniós irányvonalat tart szükségesnek, mind a közös értékek tiszteletben tartása, mind a Bizottság által felvetett megfigyelési mechanizmus ügyében. De az nem jó stratégia, fűzi hozzá, ha egyetlen kormányra mutogatnak. Hogy a német államminiszter a jövőben pénzügyi következményeket sürget, ha valahol megszegik az alapjogokat, azt Schallenberg támogatja, mert az megint csak nem egy bizonyos állam ellen irányul. Azon kívül meg kell akadályozni, hogy a brüsszeli forrásokat másra használják fel, mint amire azokat hivatalosan szánják.
Washington Post Európai vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus okozta kettős, egészségügyi és gazdasági válság egyre csak mélyíti az árkokat az EU-ban és a végén a szervezet felbomlásához vezethet. A Brüsszelből keltezett helyzetkép, amelyhez egyik illusztrációként Orbán Viktor fényképét mellékelték, emlékeztet arra, hogy a szolidaritást már megtépázta a Brexit, a migrációs hullám, a 2008-as súlyos hitelgond, továbbá keleten az egyre erősödő autokrácia, amely szögesen ellentétes az Európa-ház tervével. Úgy hogy ha nem sikerül összefogni, akkor halálos veszélyben van az unió, mutatott rá a veterán francia Delors, a szervezet egyik megújítója. A nemzeti érzelmek mindjárt a bajok legelején felülírták az európai eszményt, amire persze azonnal lecsapott a kínai és az orosz propaganda. A múlt héten azután kiéleződtek az észak-déli ellentétek a gazdasági gondok enyhítése ügyében. Majd jött a magyar kormányfő, aki gyakorlatilag felfüggesztette a demokráciát, átgázolt a jogállam alapelvén. Az olasz Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója úgy látja: a magyar vezető lépése alighanem betetézi az egész folyamatot. Idetartozik, hogy az északi államok nem hajlandóak koronakötvényt kibocsátani a déliek megsegítésére. A helyzetet nehezíti, hogy nagyon feljöttek a nacionalista, euroszkeptikus, demokrácia-ellenes erők. Az olasz miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy erősödni fognak a nacionalista ösztönök, ha az EU nem képes megbirkózni a kihívással. A Carnegie Europe elemző intézet vezetője pedig emlékeztet arra, hogy egy ilyen járványt csakis nemzetközi együttműködéssel lehet orvosolni. De ha nemzeti álláspont kerekedik felül, az az unió végét jelentheti. A kontinens már a ragály előtt is küszködött, hogy egyes keleti tagjait a szőnyeg szélére állítsa a jogállamiság, a sajtó és a bíróságok függetlensége, valamint a kisebbségi jogok kapcsán. Ám jellemzően vérszegény volt, ahogyan most Európa reagált a teljhatalom megragadására Orbán részéről. 13 állam közös közleményt adott ki, de nem nevezik néven benne Magyarországot. A jelek szerint hosszú távú következményekkel jár a jelenlegi megosztottság.
Die Presse A kommentár úgy gondolja, itt az ideje, hogy lemondjon a Bizottság elnöke, hiszen bármennyire is rátermett volt pár éve védelmi miniszterként, alábecsülte a vírus okozta válságot és hallgatott a magyar felhatalmazási törvény ügyében. De ahogy a görög-török menekültproblémára reagált, már az is rávilágított, hogy tévedés volt rábízni az EU végrehajtó testületét. Úgyhogy mennie kellene, mert nehéz időben erős hangra van szükség az unióban. Olyasvalakire, aki azt sugározza a közvéleménynek, hogy nem megy gallyra a közösség és szolidaritás, a demokrácia és a jogállamiság. Ugyan beismerte, hogy a ragály ügyében tévedett, ami elismerésre méltó gesztus, ám hiába mondta, hogy Európában a szolidaritás a legfontosabb, az megint csak kudarcot vallott. Majd jött a demokrácia szégyenfoltja: a magyar és a lengyel szükségállapotot előirányzó jogszabály. Von der Leyen vértelennek bizonyult, nem fejtett ki kellő nyomást, pedig a független sajtó sorsa forog kockán a két országban. Ez pedig megerősíti a benyomást, hogy gyenge vezető. Ilyenkor hallgatni, az minden helyzetben tévedés. Ha a Bizottság továbbra is úgy tesz, mintha Budapesten és Varsóban nem történt volna semmi, az felgyorsíthatja az EU szétesését, amire rásegít, hogy a vírus előtérbe tolja a nemzeti önzést.
Project Syndicate A populisták imádják a járványt, írja a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója. Sierakowski a válság egyik melléktermékének nevezi, hogy az ellenzék egyre kevésbé képes elszámoltatni a kormányokat és ezt a populisták a lehető legteljesebb mértékben ki is használják Magyarországon, Lengyelországban és másutt. Ennélfogva az ellenzéki pártok gyorsan a margóra szorulnak. A politikai viták egyetlen terepe a sajtó marad, de az – érthető módon – a Covid-19-re összpontosít. Így az ellenzék ott sem tudja kifejteni a véleményét. Kelet-Közép-Európában a demagóg pártok régóta dédelgetett terveket váltanak valóra a fertőzés ürügyén. A nemzetközi média szintén a ragállyal van elfoglalva, ezért csak kevesen veszik észre, mi történik a magyaroknál és a lengyeleknél. Kaczynskinak azonban – Orbánnal ellentétben – esze ágában sincs kihirdetni a rendkívüli állapotot, mert akkor el kellene halasztani a jövő hónapban esedékes elnökválasztást. Márpedig jelen körülmények között biztosra vehető Duda győzelme. A lakosságnak a félelem közepette semmi kedve sincs pártharcokhoz. Közös erőfeszítéseket sürget, és ez még inkább megnehezíti az ellentábor számára, hogy támadja a kormányt. Ily módon most úgy néz ki, hogy május után három évig nem lesz választás, amit a PiS arra használ, hogy megerősítse hatalmát. A civil társadalom marad az egyetlen bástya az ellenőrizetlen uralommal szemben.
FAZ A koronavírus veszélyt jelent a lengyel demokráciára nézve, mert ilyen körülmények között elvileg lehetetlen volna megtartani az elnökválasztást, ám Kaczynski úgy véli, hogy ez nem akadály. Sőt, inkább lehetőséget lát a fertőzésben, hogy még jobban kiépítse hatalmát. Vagyis Magyarország után az unió újabb tagjánál tapasztalni, hogy a jogállam tartós aláásására igyekszik kiaknázni a járványt. Duda államfőt pedig próbálja könnyű győzelemhez hozzásegíteni, hiszen az ellenzéki vetélytársak kénytelenek voltak leállítani a kampányt. Az ország erős emberének cinikus módon még az sem számít, hogy sok ezer ember egészségét és életét veszélyezteti. Normális viszonyok esetén az elnök esélyei nagyjából 50 százalék körül mozognának az újraválasztásra. Veresége véget vetett volna a lengyel állam tekintélyelvű átrendezésének. Ennek elkerülését célozza az az ötlet is, hogy alkotmánymódosítás révén két évvel hosszabbítsák meg Duda mandátumát. Ám mindent elárul, hogy a PiS nem hajlandó elhalasztani a választást, jóllehet az alaptörvény is ezt írná elő, és az ellenzék is ugyanezt sürgeti.  
Le Monde Európa ismét ujjal mutogat Magyarországra, amiért a koronavírusra hivatkozva teljhatalmat vívott ki magának. A magyar kormány ezúttal is elérte, hogy a földrészen kiéleződött a politikai-diplomáciai feszültség a jogállam állapota miatt, csak éppen nem biztos, hogy ez bármin is változtat az országban. Mindenesetre Kovács Zoltán élesen visszautasította bírálatokat. Boszorkányüldözést és rágalomhadjáratot emlegetett. Ugyanakkor az elmúlt 10 évre visszatekintve meg kell állapítani, hogy a szankciós eljárások ritkán fejeződtek be eredményesen és még ritkábban tudták rávenni Orbánt a meghátrálásra. A héten is az történt, hogy az Európai Bíróság elmarasztalta a magyar, a lengyel és a cseh kormányt, amiért azok annak idején figyelmen kívül hagyták a kvótadöntést, ám úgy tűnik, hogy ez sem von semmiféle pénzbüntetést maga után.
Libération A lap azt írja, Magyarország tovább sodródik az önkényuralom felé, a nacionalista-konzervatív Orbán Viktor arra használja ki teljhatalmát, hogy csökkentse a kisebbségek jogait. Az irány nyugtalanítja az európai jobboldalt. A miniszterelnök éppen csak hogy megkapta a rendkívüli jogkört, máris visszaél azzal. Azonnal korlátozni akarta a polgármesterek jogosítványait. Döntéseiket a helyi védelmi bizottságokkal kellett volna jóváhagyatniuk. Hogy éppen ők lettek a célpontok, az nem véletlen. Hiszen az ellenzék az ősszel viszonylagos sikert ért el a helyhatósági választásokon, és Budapesten kívül elhódította a nagyvárosokat. A nagy ellenállás láttán, a hatalom hátramenetbe kapcsolt. A magyar fővárosból érkező hírek azonban végül afelé tolhatják a Néppártot, hogy váljon meg a Fidesztől. A 13 tagpárt által előterjesztett kizárási indítványhoz azonban nem csatlakozott a CDU, pedig az szabja meg, hogy a nap süt, vagy éppen eső esik a pártcsaládban.
FAZ A magyar kormány katonákat rendelt ki a Boschhoz is, a magyar ipar legjelentősebb munkáltatójához. A vírusválság fura jelenségeket produkál, így például Magyarországon azt, hogy a nemzeti-populista vezetés utasítására a legfontosabb cégeket újabban katonai irányítás alá helyezték. A 15 ezer emberrel dolgoztató nagyvállalat igazgatósága visszafogottan nyilatkozik a fejleményről, ám az nem világos, hogy az intézkedés miként hat ki a társaság mindennapi működésére. A dolgok szinte nap mint nap változnak, azért nehéz megjósolni a hosszú távú következményeket, hangoztatják a vezetésben. De hogy az új felügyelet valóban segít-e enyhíteni a veszélyt, az ügyben már megoszlanak a vélemények. A német befektetők a legfőbb pénzforrást jelentik a magyar gazdaság számára. A másik oldalon csekély bérterhek, jól képzett szakemberek, gyenge szakszervezetek és nagyvonalú állami támogatások vannak. Félő azonban, hogy a kemény intézkedések miatt újabb és újabb szállítási láncok szakadnak meg. Nagyon visszaestek továbbá a megrendelések, így egyre kevesebb a rendelkezésre álló készpénz a folyó költségek, a fizetések és a bérleti díjak kiegyenlítésére. A Német-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamaránál jelenleg abban látják a fő gondot, hogy a cégek minél nagyobb létszámban megtartsák az alkalmazottakat.
Der Standard Ősztől beindul a teljes üzem a CEU bécsi tagozatán, bár továbbra is csak ideiglenes helyszínen, mert a végleges épületegyüttes csupán 4 év múlva készül el. Az átalakításról a szerződést legkésőbb júniusban írják alá. Viszont az alapképzés keretében két szakot hirdettek meg az új tanévre: filozófia, politika a közgazdaság, illetve, kultúra, politika és társadalom témakörben. A dékán bízik abban, hogy az elképzelésekbe nem szól bele a vírus. 40-50 diákkal számolnak. Az egyetem az utóbbi hetekben online üzemmódra kapcsolt át, nem volt nagy ügy a váltás. De azért a járvány sok hallgatót megriasztott, főleg mert hirtelen azt látják, hogy lezárulnak a határok. Így most nem egynek el kell dönteniük közülük, hogy maradjanak-e Magyarországon, vagy térjenek haza. A mesterképzés szeptembertől az osztrák fővárosba települ át, Soros azonban nem kívánja teljesen feladni Budapestet. Már hónapokkal ezelőtt bejelentette: erkölcsi kötelességének érzi, hogy szolidaritást tanúsítson azok iránt, akik ott tovább harcolnak a tanszabadságért.
Szerző

Már 1,1 millió felett a koronavírus-fertőzöttek száma a világban

Publikálás dátuma
2020.04.04. 08:30

Fotó: Jacopo Landi / AFP / NurPhoto
A Covid-19 betegségben eddig 58 901-en vesztették életüket, az utóbbi egy napon 5741-en. A fertőzés továbbra is 181 országban van jelen.
Az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma szombat reggelre több mint 83 ezerrel, 1,1 millió fölé nőtt a világban. A Covid-19 betegségben eddig 58 901-en vesztették életüket, az utóbbi egy napon 5741-en. A meggyógyultak száma 226 669, a péntek reggelinél 14 894-cal több – olvasható a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítésében. A fertőzés továbbra is 181 országban van jelen. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott az elvégzendő tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek egymástól. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül), ahol a járvány a múlt év végén elkezdődött, 82 518 esetet tartottak nyilván szombaton reggel, 54-gyel többet az előző napinál. Kínában 3330-an haltak meg – az utóbbi 24 órában négy ember –, és 76 934-en meggyógyultak, az utóbbi napon 210-en. A legtöbb regisztrált fertőzött az Egyesült Államokban van: 277 953, ami 32 394-gyel több, mint az előző napon volt. A halálos áldozatok száma 7152, az utóbbi egy napon 1095-en vesztették életüket. A gyógyultak száma 9823, a péntekinél 595-tel több. Olaszországban 119 827 regisztrált fertőzött van, 14 681 halálos áldozat és 19 757 gyógyult. Az előző napi adatok: 115 2424 fertőzött, 13 915 halott és 18 278 gyógyult. Spanyolországban 119 199-re nőtt a feljegyzett fertőzöttek száma, 11 198-ra a halottaké és 30 513-ra a gyógyultaké. Egy nappal korábban ezek a számok 112 065, 10 348 és 26 743 voltak. Németországban 91 159 fertőzöttet regisztráltak eddig, 1275 elhunytat és 24 575 gyógyultat. 84 794, 1107 és 22 440 az előző napi adatok. Franciaországban 65 202 fertőzött szerepelt szombaton reggel a nyilvántartásban, 6520 halott és 14 135 gyógyult. Pénteken még 59 929, 5398 és 12 548 voltak ezek a számok. Iránban 53 183 volt a regisztrált fertőzöttek száma pénteken, 3294 a meghaltaké és 17 935 a meggyógyultaké. Az előző napi adatok: 50 468, 3160 és 16 711. Az Egyesült Királyságban 38 690 feljegyzett fertőzött volt szombatig, 3611 halálos áldozat és 209 gyógyult. Az előző nap 34 173 volt az addig megfertőződöttek száma, 2926 az elhunytaké és 192 a gyógyultaké.
Szerző
Témák
koronavírus

Ferenc pápa arra intette az embereket, hogy őrizzék meg a hitüket, és nyújtsanak vigaszt egymásnak

Publikálás dátuma
2020.04.04. 07:59
Ferenc pápa
Fotó: AFP
„Még akkor is, ha külön vagyunk, a gondoskodás és a lélek sokat tehet a szeretet találékonyságával” – mondta az egyházfő.
Ferenc pápa pénteken világszerte arra intette az embereket, hogy őrizzék meg a hitüket, és nyújtsanak vigaszt egymásnak az új típusú koronavírus-járvány adta nehéz időkben.
„Nehéz pillanat ez mindannyiunknak. Nagyon sokak számára megpróbáltatás“

– hangsúlyozta a katolikus egyházfő este közzétett videóüzenetében.

Ugyanakkor felszólította az embereket, hogy legyenek nagylelkűek, segítsenek a rászorulókon, a magányosoknak pedig telefonon vagy a közösségi médián keresztül nyújtsanak vigaszt. Ferenc pápa beszédében mindenekelőtt az idős embereket, a hajléktalanokat, a börtönökben raboskodókat, a járványban elhunytak hozzátartozóit, a munkahelyük miatt aggódókat, illetve a kórházakban dolgozó és a nélkülözhetetlen társadalmi szolgáltatásokat végző „hősöket” emelte ki, akiknek támogatásra van szükségük.
„Még akkor is, ha külön vagyunk, a gondoskodás és a lélek sokat tehet a szeretet találékonyságával”

– hangoztatta.

A 83 éves egyházfő az Olaszországot különösen hevesen sújtó Covid-19-járvány miatt nem jelenik meg a nyilvánosság előtt. A Vatikán már március közepén közölte, hogy a Ferenc pápa vezette húsvéti szertartásokat kivétel nélkül hívők nélkül mutatják be a Szent Péter-bazilikában. Videoüzenetében Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a húsvétot az idén valóban különleges körülmények között fogják megünnepelni. Jézus feltámadására utalva Ferenc pápa mindemellett reményét fejezte ki, hogy jobb idők jönnek el, amikor „sikerül megszabadulnunk a gonosztól és a pandémiától”.
„A remény nem okoz csalódást, mert nem csupán egy látomás”

– hangsúlyozta.

Ferenc pápa a járvány sújtotta Bergamo városi kórházának 60 ezer euró személyes támogatást ajánlott fel.
„A szentatya ezzel a gesztussal jelezte, hogy közel áll a hívekhez, az elhunytak hozzátartozóihoz és az egészségügyi dolgozókhoz”

– közölte a bergamói egyházmegye.

Több pap is elhunyt a kórban a lombardiai régióban. Olaszországban még mindig 700 felett van a járványban naponta elhunytak száma, amely február 21. óta elérte a 14 681-et – közölte péntek esti tájékoztatóján a polgári védelem. A diagnosztizált fertőzöttek száma egy nap alatt elenyésző mértékben csökkent: az elmúlt napi 2477-hez képest 2339-re. Az elmúlt napban a betegségben elhunytak száma 766 volt, a megelőző 760-hoz képest. A bizonyítottan fertőzöttek száma összesen 119 827. A márciusban bevezetett szigorú óvintézkedések, amelyeket a kormány egyelőre április 13-ig hosszabbított meg, akár május közepéig is eltarthatnak – hangoztatta a polgári védelem vezetője.
Szerző