karantén;szerzői jog;színház;irodalom;zene;

2020-04-06 10:00:00

A „hobbizenész” is köteles fizetni – Szerzői jogi kérdések a veszélyhelyzetben

Az egyre több korlátlanul hozzáférhető online tartalom fontos szerepet játszik az otthon töltött idő könnyebbé tételében, a szerzői jog intézménye azonban változatlanul érvényes.

A veszélyhelyzetre reagálva az online teret rövid idő alatt elárasztották az ingyenesen elérhető szép- és szakirodalmi könyvek, hangoskönyvek, zenei, és színházi projektek. Csupán néhány kattintásra vannak tőlünk, így arra ritkán gondolunk, hogy a háttérben számos szerzői jogi kérdés is áll. Holott jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, melyeket karanténmagányunkban fogyasztunk. Mint ismeretes, és arról lapunk megkeresésére Dr. Fodor Klaudia Franciska szerzői joggal foglalkozó ügyvéd is beszámolt, Magyarországon a szerzői jogi védelem a szerző életében és a halálát követő január 1-jétől számított hetven évig él (ha többen szerezték a művet, akkor az utoljára elhunyt szerző halálának időpontja mérvadó), ezután válik csak közkinccsé, engedély nélkül felhasználhatóvá. „Amennyiben nem szabad felhasználásról (ilyenkor a felhasználás díjtalan, és nem szükséges engedély) beszélünk, a szerzőnek, vagy jogutódjának kizárólagos joga van a mű egészének vagy azonosítható részének bármely felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére. Ez alapvetően írásos szerződéssel történik, és korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra, a felhasználás meghatározott mértékére” – ismertette az ügyvéd.

Az online látható színdarabok kapcsán Dr. Fodor Klaudia Franciska elmondta, „a klasszikus színházi előadáshoz az irodalmi mű jogosultjának engedélye szükséges, amiről a felek írásbeli szerződésben rendelkeznek. Ha a színházi előadást rögzítik és az interneten hozzáférhetővé teszik, az a »klasszikus« színházi előadástól eltérő felhasználást jelent, amelyhez szintén szükséges a jogosult engedélye.” Hangsúlyozta, a gyakorlatban elképzelhető, hogy az eredeti szerződés kiterjed az online hozzáférhetővé tételre is, ennek hiányában viszont újabb szerződést kell kötni. A színészek előadása ugyanakkor ettől eltérő eset – jegyezte meg az ügyvéd –, ezért külön megállapodások szükségesek: kérdéses, hogy a színház és a színész között fennálló szerződés kitér-e a rögzítésre és az online sugárzásra, ha nem, az „online előadás” előtt szükséges ilyen megállapodás.

„Szintén engedélyköteles, ha az emberek a lakásukból közvetítenek előadást a közösségi médián keresztül, de kivételt képez, ha már lejárt a szerzői jogi védelem, valamint, ha az előadás nem éri el a nyilvánosságot, például egy zárt Facebook csoportban csak néhány barátnak, családtagnak zenélnek, olvasnak fel. Akkor értelem szerint szintén nem kell engedélyt kérni, ha saját verset, zenét adunk elő bármely platformon” – részletezte Dr. Fodor Klaudia Franciska. „Azt, hogy kitől kell engedélyt kérni, a felhasznált mű típusa dönti el – világított rá az ügyvéd –, ha nem drámai, hanem úgynevezett kisjogos zeneművet adunk például elő a »karanténkoncert« során, ahhoz az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől kell engedélyt kérni, illetve jogdíjat fizetni. Zenedrámai mű, jeleneteinek, vagy keresztmetszetének előadása, bármilyen mű drámai előadása, valamint az irodalmi művek előadása esetén a jogosulttól kell engedélyt kérni.”

Érdemes tehát egyeztetni a szerzővel, vagy jogtulajdonosaival, mielőtt dalait énekeljük, vagy nemrégiben megjelent regényét, meséjét felolvassuk a nagyközönség előtt. Bár azt gondolhatnánk, ezt mindenféle jövedelemszerzés nélkül, magunk és mások szórakoztatására tesszük, ezért nem vagyunk kötelesek jogdíjat fizetni, nagyot tévedünk. Mint azt Dr. Fodor Klaudia Franciska elmondta, e téren nincs különbség: „egy hobbizenész, műkedvelő »karanténkoncertje« szerzői jogilag ugyanúgy minősül, mintha azt egy hivatásos zenész vagy színész, akár díj ellenében teszi (a fizetendő jogdíjmérték meghatározásánál lehet különbség).” Amennyiben a jogosult szerzői jogát megsértik, önállóan dönthet, megtűri-e a jogsértést, vagy fellép a jogsértővel szemben: békés megegyezés hiányában pert is indíthat.

Az említett szerzői jogi felvetések az irodalom területére szintén érvényesek, és aktuálisak, mivel számos hazai kiadó és szerző döntött úgy az elmúlt hetekben, hogy határozott vagy határozatlan időre ingyenesen elérhetővé, esetleg letölthetővé teszi tartalmait. Mások mellett a Szakkiadók Társulása (SZAKTÁRS) adatbázis portálon keresztül szolgáltató szakkönyvkiadók döntöttek úgy, hogy április 23-ig mindenkinek hozzáférhető írásokat kínálnak, beleértve szépirodalmi műveket.

Többek közt a Hotel Havanna – Tizenhat szelíd történet című novelláskötet is elérhetővé vált, amelyről a szerzőt, Hidas Juditot kérdeztük, aki elmondta, őt nem keresték meg a kiadótól. „Az online közzététel egyrészt jó ötlet, örülök, ha ebben a nehéz időszakban néhány új olvasóhoz is eljut esetleg a könyvem. Ugyanakkor fontos lett volna szerintem, hogy minderről értesítsék a szerzőket legalább egy levélben” – fűzte hozzá. Kérdésünkre, mekkora bevételkiesést jelent a jelenlegi helyzet, az író hangsúlyozta, „mivel sok kiadó eleve nem fektet hangsúlyt arra, hogy rendesen elszámoljon a szerzőivel, ezért nem lehet megítélni, mekkora bevételkiesést jelent ez a legtöbb író számára. Nyilván főként a sikerkönyvek esetében nagy a tét. Sajnos Magyarországon sok esetben akadozik a szerzőkkel való elszámolás, legtöbbször ez csak a szerző újabb és újabb, állhatatos kérésére történik meg. Holott az író sokszor évekig dolgozik a könyvén, és aztán jelképes összeget kap a megjelenéskor. Utána pedig szinte alig lehet ellenőrizni, valós fogyásadatokat közölnek-e a kiadók, a kifizetés akadozik. Persze tisztelet a kivételnek. Ennek fényében egyrészt mondhatjuk azt, hogy nem oszt, nem szoroz ez a kiesés a szerző szempontjából, másrészt jobb érzés lenne, ha a kiadók úgy lennének nagyvonalúak az olvasóval, hogy legalább a döntésről tájékoztatják az írókat.”

Hidas Judit szerint az akár szimbolikus összegért letölthető kötetek jobb megoldások lehetnének, főként, ha a bevételből a szerzők is részesülnének. „Mert egy biztos: az írók is karanténban vannak, nem csak az olvasók. A fellépéseik elmaradnak, sok lapnál a megszorítások miatt publikálni sem tudnak. Nincsenek bevételeik, tehát nem ártana, ha az ő érdekeik is szem előtt lennének tartva, nem csak az olvasók anyagi nehézségei. A teljes ingyenessé tétel szerintem azt a szemléletet erősíti, hogy az író boldog már attól is, ha írhat, és nincs neki villanyszámlája, családja, fényevő úgy általában.” A szerző emellett kiemelte, minden kulturális termék fogyasztása fontos a bezártság idején. „A szűk térrel szemben a fantázia igazi tágasságot képes teremteni. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben filmeket, sorozatokat néznek otthon, mert ez könnyebben befogadható, jobban leköti minden érzékünket. De az olvasás is nagyon sokat segíthet abban, hogy ki tudjunk szakadni a napi rutinból, elfeledkezzünk a szorongásainkról.”

Megkerestük a L’Harmattan Kiadót is, Gyenes Ádám igazgató így nyilatkozott: „a L'Harmattan Könyvkiadó a Szaktárs portál első kiadói adatbázisát hozta létre az Arcanummal közösen, együttműködés keretében. Természetesen minden lehetséges platform-megoldást megvizsgáltunk és egyértelműen a pdf alapú, az eredeti mű digitális másolatát tartalmazó adatbázis fejlesztés mellett foglaltunk állást. Jelenleg ez a fejlesztési irány a funkcionálisan megfelelő mind az olvasói, mind a kutatói igények szempontjából.” A szerzői jogi felvetések kapcsán elmondta, a „kézirat megjelentetésének feltételeiről a kiadó és a szerzői jog birtokosa között kötött felhasználási szerződés rendelkezik, a kiadó ennek megfelelően dönt arról, hogy milyen online tartalomfejlesztésbe kezd. Amennyiben e-book-ot hoz létre egy kéziratból, abban az esetben, a papíralapú mellett, újabb terméket állít elő, önálló ISBN azonosítóval. Tehát a kérdés elsősorban az, hogy az adatbázis fejlesztés milyen úton indul el: kizárólag a meglévő papíralapú kiadványok szakszerű digitális másolatainak feldolgozásával vagy nagy tömegű e-book létrehozásával.”

Gyenes Ádám kiemelte, mivel adatbázisról van szó, ez nem jelent bevételkiesést, kizárólag intézményi előfizetői kör részére ajánlják, a felhasználók számára a könyvtári szolgáltatások részeként eddig is elérhető volt. „Az ingyenes elérés nagyobb forgalmat generál, jobban elterjed a használata a köztudatban. Egy adatbázis értéke a használat intenzitásában rejlik, ez az akció segíti a magyar tudományos könyvszakma érdekeit” – részletezte az igazgató. Mint elmondta, a L’Harmattan Digitális Adatbázis mintegy 1600 szakkönyvet tartalmaz, és a bejelentést megelőző héten mintegy ötezer, a bejelentést követő héten hetvenkétezer olvasó kereste fel. A megnyitást megelőző napi mintegy hétszáz olvasóval szemben jelenleg napi háromezer olvasó lép be.

A napokban Péterfy Gergely könyveit is ingyen olvashatjuk, például a tavaly megjelent A golyó, amely megölte Puskint című regényt. Lapunk kérdésére, hogyan alakult ki a közzététel, szükséges volt-e újabb jogi megállapodás, az író elmondta, ez egyáltalán nem foglalkoztatja. Facebook oldalán is minden este felolvas, amelyről így nyilatkozott: „Felhívtam a kiadóm, Mészáros Sándort, és elmondtam neki, hogy fel fogom olvasni live videón a Kitömött barbárt, ő pedig nagyon örült az ötletnek. A felolvasást úgy tekintem, mint író-olvasó találkozót, ahol felolvasok a könyvből és válaszolok az olvasók kérdéseire a live alatt – csak ez most egy kicsit hosszabb író-olvasó. Ahogy a közönségtalálkozókon honoráriumot kapok, úgy a Facebook-felolvasásért is kérek honoráriumot – aki megengedheti magának, az a weboldalamon támogathatja a projektet.”

Az író szerint fontos, hogy legyenek erre az időre ingyenesen elérhető tartalmak, mert most mindennél fontosabb egymás segítése, de lényeges, hogy aki megengedheti magának, támogassa ezeket a projekteket. „A kiadóknak létre kellene hozni egyszerű fizetési felületeket, ahol ki-ki anyagi kapacitásaihoz mérten egy egyszerű gombnyomással, paypallal, akármivel bedobhat ebbe a közös kalapba néhány száz vagy ezer forintot, és ebből az összegből aztán a letöltések arányában lehetne támogatni az alkotókat” – vélekedik Péterfy Gergely. S megjegyezte, az olvasás erejét – mint mindig – a bezártság idején is abban látja, hogy „aki nem olvas, az nem lát ki a fejéből. És aki nem lát ki a fejéből, azt nekivezetik a falnak.”