Előfizetés

Leclerc jött, látott, győzött

Korom Milán
Publikálás dátuma
2020.04.06. 15:30

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
A Ferrari monacói pilótája úgy nyerte meg a második hivatalos virtuális versenyt, hogy csak bő egy hete gyakorol a szimulátor-programmal.
Vasárnap megrendezték a Forma-1 által szervezett idei második virtuális versenyt, amelyet ezúttal is képernyőjére tűzött az M4 Sport. Ezen a hétvégén eredetileg a Vietnami Nagydíj lett volna esedékes, de a koronavírus-járvány miatt többek között azt a futamot is elhalasztották. Mivel az ázsiai helyszín új állomásként idén debütált volna, a 2019-es F1 szimulátor-programban ez a pálya még nem szerepel, így a mezőny az ausztráliai helyszínen „csapott össze.
Míg két hete csak két jelenlegi F1-es pilóta állt rajthoz, ezúttal már hatan is vállalták a küzdelmet: Charles Leclerc, Alex Albon, Antonio Giovinazzi, George Russell, Nicholas Latifi és Lando Norris.
A futam első köre hasonlóan őrült volt, mint két héttel ezelőtt a bahreinié, összességében azonban az első fordulóhoz képest mind a mezőny minőségében, mind a színvonalban nagy volt már a javulás. A 29 körös versengést – ami a valódi versenytávnak az 50 százaléka – végül rendkívül simán Charles Leclerc, a Ferrari pilótája nyerte.
„Hogy könnyű lett volna? Nem, hihetetlenül kemény volt. Az izmaimat nyilván nem dolgoztatta meg, de a koncentráció miatt nagyon nehéz volt, teljesen leizzadtam” – nyilatkozta a futamgyőztes, aki arról számolt be, hogy fáj a térde, amit folyton beütött, mivel nagyon nyomta a gázt.
„A verseny előtt tudhattuk, hogy az fog nyerni, aki a legkevesebb hibát követi el, mivel a tempó tekintetében közel vagyunk egymáshoz”– tette hozzá a monacói, aki még maga is csak ismerkedik a szimulátor-programmal.
„Nyolc napja kezdtem, de egészen sok időt fektettem bele. Hogy pontosan mennyit, azt nem tudnám megmondani, de nagyjából minden nap legalább öt órát” – összegzett Leclerc, aki szerint az e-versenyzés megterhelőbb, mint gondolták – elsősorban fejben.
Leclerc mögött a Renault színeiben rajthoz álló Christian Lundgaard (F2-pilóta) lett a második, míg a harmadik helyet az a Russel szerezte meg, aki ugyancsak „kényszerűségből” vágott bele a virtuális versenyzésbe. Leclercnek egyébként az öccse, Arthur is elindult – ugyancsak a Ferrari színeiben –, ő végül a 4. helyen zárta a futamot. Noha a legjobb tízbe nem fért be, Jenson Button (11. lett) is főszereplő lett, a 2009-es világbajnok – aki szintén először vett részt a sorozatban – látványos csatát vívott Albonnal.
Norrist csakúgy, mint két hete ezúttal is technikai probléma hátráltatta, így most sem tudott elrajtolni. Miután lefagyott a rendszere, Max Verstappen egyből telefont ragadt, hogy megkérdezze, mi történt. 
„Szerintem kitalálod…” – felelte a mclarenes a kérdésre, miért nem versenyez. „Zárd be a játékot, és dobd ki a kukába!” – érkezett a tanács a hollandtól. A brit mérgében le is törölte a játékot, ám nem lennénk meglepve, ha a következő viadalig ismét telepítené azt, és két hét múlva újra ő irányítaná az egyik McLarent.
A tervek szerint virtuális nagydíjat minden olyan hétvégén rendeznek, amikor eredetileg is lett volna F1-es futam.

És mi lesz a sportcélú látványberuházásokkal ebben a nagy megszorításban?

Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.05. 17:00

Fotó: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.
Tizennégy budapesti kerületi polgármester közös közleményben szólította fel a kormányt, hogy (miközben helyesnek tartják, hogy a multiknak és a bankoknak is részt kell vállalniuk a válság terheiből, de a felsorolásból szerintük) kimaradt a kormány által Budapesten megvalósítani kívánt, zömében sportcélú látványberuházások átgondolása.
Kérdés, hogy a lefutott első negyedév után milyen versenyek tervezett házigazdája lett volna idén a főváros. Ami biztos, hogy a Duna Arénában januárban véget ért az olimpiai kvalifikációs vízilabda Európa-bajnokság. Március végén lett volna a Syma-csarnokban a birkózók olimpiai kvalifikációs versenye, de ezt nagyjából tíz nappal a rajt előtt lefújták.
A többi versennyel is ez a helyzet: elmarad az április végére tervezett a túraautó-világkupa, a hagyományosan a Budapest Sportarénában rendezett női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntő (állítólag szeptember elején lesz). Nyár elején Budapestről rajtolt volna a Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny, itt lett volna az úszók, műugrók és szinkronúszók Eb-je májusban a Duna Arénában, ami ugyancsak elmarad.
Június közepén olimpiai kvalifikációs cselgáncs Grand Prix-t terveztek Budapestre, ezzel egy időben lett volna az év legjelentősebb magyarországi sporteseménye, a labdarúgó Eb. A formabontó kontinenstornát Budapest mellett Európa további 11 városában rendezték volna június 12. és július 12. között, az ősszel átadott Puskás Aréna három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek adott volna otthont. Ez is elmarad.
Júliusban Budapesten lett volna a kajak-kenu maratoni Eb, míg a Forma–1-es Magyar Nagydíj, ha formálisan Mogyoródon is van, a versenyt övező összes rendezvény és kísérőprogram budapesti. Ráadásul még nincs döntés a verseny ügyében, akár még az is lehet, hogy ezen a futamon tér vissza az F1 a betoncsíkra, ergo ez lesz az idei nyitófutam. A Duna Arénában október 30-a és november 1-je közé lőtték be a rövid pályás úszó világkupa-versenyt. 
Ami a két nagy építkezést illeti: teljes gőzzel tart a gigantikus, Európa legnagyobb, 22 ezer nézőhellyel rendelkező kézilabda arénájának kivitelezése az Üllői úton, illetve a tervezés fázisában van a Csepel-sziget felső részére álmodott 40 ezer férőhelyes atlétikai stadion. Ez az atlétikai világbajnokság helyszíne lenne. A budapesti sportberuházásokat koordináló szervezet semelyik esetben nem hozta nyilvánosságra a kivitelezés pontos anyagi részleteit.

Csökkenő bérek, fokozódó nyomás a szigetországi futballistákon

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.04.05. 16:22

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Akár fizetésük 30 százalékától is eleshetnek a labdarúgó Premier League játékosai, a húsz klub csapatkapitányának szervezésében egyéni adakozás kezdődött az NHS egészségbiztosító támogatására.
Nem a legfényesebb bizonyítványt állította ki magáról az angol futballelit az elmúlt napokban. Először Daniel Levy, a Tottenham Hotspur ellentmondásos elnöke hatalmas öngólja adott újabb muníciót mindazoknak, akik kapzsisággal azonosítják a labdarúgást. A veterán üzletember a futballvilágot, a közvéleményt és a kormányt is magára haragította, amikor csütörtökön bejelentette, a klub mind az 550 nem aktív játékos alkalmazottjának bérét csökkenti, másokat pedig kényszerszabadságra küld a koronavírus járvány okozta pénzügyi válság miatt.
Mindeközben a Premiership idei szezonjában alulteljesítő gárda mesteredzője, José Mourinho és maga a keret a klub részéről semmilyen hátrányt nem szenvedett. A botrányt csak tetézte, hogy egyidejűleg kiderült, Levy 2019-es 4 millió fontos fizetését további 3 millió font prémiummal toldotta meg, így honorálva saját magát a Tottenham Hotspur Stadium egymilliárd fontot felemésztett felépítéséért.
Szerencsétlen véletlen folytán ugyanezekben a napokban mondott rosszkor és rosszat Harry Kane, a Spurs és az angol nemzeti tizenegy csapatkapitánya, aki pályafutása során eddig nem követett el baklövést. Most azonban Jamie Redknapp futballkommentátornak adott interjújában hírül adta, hogy "ha nem érzi úgy, a csapat jó irányban halad, kész továbbállni, mert ő nem az a valaki, aki csak úgy ott akarna maradni". Jamie Carragher, a Liverpool egykori frontembere, a Sky Sports szakértője helytelenítette Kane megszólalását ezekben a "rendkívüli időkben, amikor a klubok sok pénzt vesztenek és ahelyett, hogy nagyszabású befektetéseket foganatosítanának, kénytelenek csökkenteni költségeiket". 
Daniel Levy nincs egyedül, a Newcastle, a Bournemouth, a Norwich, sőt a bizonytalan időre felfüggesztett idei bajnokságot 25 ponttal vezető Liverpool is kényszer-szabadságolásokra szánta el magát, kihasználva a kormány kötelezettségvállalását az érintettek havi fizetése 80 százalékának átvállalására, legfeljebb 2500 font értékben. 
A kormány véleményét a koronavírusos megbetegedéséből éppen csak felgyógyult egészségügyi miniszter, Matt Hancock fogalmazta meg sommásan a Downing Street 10.-ben rendezett sajtótájékoztatón. Mint mondta, "figyelembe véve az oly sokak által hozott áldozatokat, a legelső, amit a Premier League futballistáinak tenniük kellene, az egy személyes anyagi felajánlás". Nem egészen 24 órával később a PL vezetőinek négyórás videókonferenciáján az a döntés született, hogy az élvonalbeli klubok 20 millió fontos segítséget nyújtanak a küszködő NHS egészségbiztosítónak.
Szombat délután újabb digitális értekezlet vitatta meg a Premier League által előterjesztett javaslatot, mely szerint a játékosok fizetését a következő tizenkét hónapra elosztva 30 százalékkal csökkentenék. A körkapcsoláson a csapatkapitányok, más hangadó focisták, mesteredzők, a klubok pénzügyi vezetői, illetve a PL és a világ legrégebbi labdarúgó szakszervezete, a Professzionális Futballisták Szövetsége vezetői végighallgatták Bill Bush, a Premiership igazgatójának prezentációját a koronavírus várható gazdasági hatásáról, az akár 750 millió fontra rúgó veszteségről. A játékosok viszont vonakodtak elfogadni a takarékossági indítványt. A The Sunday Times jelentése szerint azt a benyomást keltették, hogy attól tartanak, a klubok milliárdos tulajdonosainak zsebeit gyarapítanák, miközben azok már úgyis kihasználják a kormánytól érkező segítséget. 
A futballisták által közzétett nyilatkozat szerint "ki akarják venni a részüket a segítségnyújtásból és készek komoly anyagi hozzájárulásra is ezekben a rendkívüli időkben". Úgy látják viszont, hogy a tőlük visszatartott 30 százalék összesen legalább 200 millió fonttól fosztja meg az államkasszát, ami kedvezőtlenül befolyásolná az egészségbiztosító helyzetét. 
Az elmúlt napok pozitív fejleményei közé tartozik viszont, hogy a Premier League 125 millió fontos azonnali ún. szolidaritási segélyt szavazott meg az alacsonyabb osztályoknak, melyek csapatai összeroppanhatnak a rájuk zuhanó terhek súlya alatt. Rokonszenves gesztust tett Jordan Henderson, a Liverpool csapatkapitánya, aki premiershipes "hivatali megfelelőivel" vállvetve külön alapot hoz létre az egészségügyi dolgozók és a kórházak támogatására.
Az egyéni jócselekmények közül is kiemelkedik a Manchester United és az angol válogatott csatárának, Marcus Rashfordnak a bravúrja. Napok alatt 20 millió fontot hajtott fel többek között a Tesco, Asda és más szupermarket-, illetve gyorsétkeztetési láncoktól és kisebb vállalkozásoktól. A jelentős összegből azokhoz a gyermekekhez juttat el egy jótékonysági intézményen keresztül élelmet, akik ingyen ellátásra jogosultak az iskolákban. A Man Unitednél maradva említést érdemel, hogy egykori bálványai, Gary Neville és Ryan Giggs két manchesteri luxusszállodájuk szobáit a krízis idejére ingyenesen bocsátották NHS -alkalmazottak rendelkezésére.