A kormány szándéka szerint a jövőben nem kellene előzetes alkalmassági vizsgán részt venniük azoknak, akik valamilyen tanárszakon szeretnének továbbtanulni a felsőoktatásban. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által múlt héten benyújtott, a nemzeti felsőoktatási törvény (Nftv.) módosításáról szóló javaslat szerint hatályát veszti az Nftv. 102. paragrafusának 4. bekezdése, amely azt mondja ki: „A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében alkalmassági vizsgán kell részt venniük”. Az indoklás szerint ez az intézkedés is segíthet a „nyugdíjazási korfából várható” pedagógushiány pótlásában. Megemlítik azt is, hogy a pályaalkalmasságot a képzési folyamatba ágyazzák be. A módosító javaslatról szerdán vitázik a parlament.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint ez csak „pótcselekvés” a kormány részéről, nem az előzetes alkalmassági vizsga eltörlése tenné vonzóbbá a pályát, hanem az értékálló bérezés. Úgy véli, egy ilyen lépéssel az utánpótlás minősége is romolhat, lényegében bárki jelentkezhet majd bármilyen tanárszakra, akkor is, ha ehhez nincsenek meg a szükséges képességei.
– Ez egy teljesen egyértelmű elismerése a pedagógushiánynak, azt mutatja, hogy komoly baj van – erről Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának elnöke beszélt lapunknak. Szerinte az előzetes alkalmassági vizsga eddig sem volt elegendő arra, hogy teljes körűen szűrje a jelentkezőket, de legalább azt üzente, hogy van egy minimális elvárás azokkal szemben, akiket a gyermekeink közé engedünk. A módosító javaslat ellenben azt üzeni: teljesen mindegy, ki jelentkezeik tanárnak, csak jelentkezzen.
