Elismerés fogadta a királynő beszédét

Publikálás dátuma
2020.04.06. 15:16

Fotó: Robin Pope / AFP/NurPhoto
Régen nem kapott tévéműsor jobb kritikát a sajtóban és az egyszerű emberek között, mint a királynő vasárnap este elhangzott rendkívüli üzenete az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség országainak lakosságához.
A 94. születésnapját április 21-én ünneplő uralkodónak a "történelmi" jelzőt kiérdemlő megszólalása a második világháború szellemét, a híres brit sztoicizmust idézte fel. Erzsébet királynő a windsori kastélyban tölti kötelező karanténját, ennek Fehér Szalonjában rögzítették az üzenetet a "szociális távolságtartás" szigorú szabályait betartva. Átérezve az elszigeteltség és az emberek szeretteitől való elválasztásának fájdalmát, a királynő hangsúlyozta: "Most, ugyanúgy, mint a háború idején, szívünk mélyén tudjuk, hogy ez a helyes magatartás". A koronavírus-járványt "egyre nagyobb kihívást jelentő, egyeseknek személyes veszteséget, sokaknak pénzügyi nehézséget, de mindannyiunk életében hatalmas változást hozó időszaknak" nevezve biztosította alattvalóit a "jobb idők visszatéréséről". Az elmúlt tíz év második legnépszerűbb, 24 millió brit által nézett tévéműsorában (az első Boris Johnson karantén-bejelentése volt) a kedvenc háromsoros igazgyöngy láncát viselő uralkodó köszönetét fejezte ki az egészségügyi- és szociális ellátás "önzetlen" dolgozóinak, akik segítenek abban, hogy visszatérhessünk egy normálisabb életformához. Az ország "közös erővel és összefogással" úrrá lesz a válságon, mondta II. Erzsébet, majd Vera Lynn, a legendás második világháborús énekesnő dalszövegét felidézve megígérte, "fogunk még találkozni". A 68 éve trónon lévő királynő igazi vezetőnek bizonyult tökéletesen időzített, előadott és kétségtelenül saját gondolatait, érzéseit tükröző beszédével. A rendkívüli királynői üzenet létrejöttében kulcsszerepet játszó Boris Johnson bizonyos fokig ellopta a reflektorfényt, mert röviddel a tévéadást követően érkezett a kórházba vonulásáról szóló rendkívüli hír. A kormányfő már tíz napja küszködött a koronavírus közismert tüneteivel, amikor orvosa végre kórházi kivizsgálást írt elő számára. Az 55 éves, alapbetegségben nem szenvedő, bár túlsúlyos kormányfő nem igényelt mentőautót a Downing Street 11. alatti lakásától egyetlen hídtávolságra található St. Thomas kórházig. A közösségi csatornákon keresztül múlt héten többször is felbukkant konzervatív vezetőnek hírek szerint tartósan magas láza van és változatlanul köhög, az pedig az egész ország számára nyilvánvaló volt, mennyire rosszul néz ki. Menyasszonya, a várandós, 32 éves Carrie Symonds ugyancsak koronavírusos tünetekkel küzd, saját korábbi camberwelli lakásában magát szigetelte el magát. Robert Jenrick lakásügyi miniszter hétfői nyilatkozata szerint Johnson nem adta ki a kezéből a kormány irányítását, bár a hétfő reggeli koronavírus-válságmegbeszélést hivatalos helyettese, Dominic Raab külügyminiszter vezette. Boris Johnson részvétele a döntéshozatalban különösen fontos lenne a következő napokban, hetekben, amikor egyre több szó esik majd arról, mikor és hogyan tér vissza a szigetország a normális hétköznapokba. A brit média információi szerint fokozódik a feszültség az emberek jólétét védő Matthew Hancock egészségügyi miniszter és a pénzügyekért felelős Rishi Sunak között. A kormány több tagja is aggódik a gazdaság túlélési képessége miatt, sokan úgy érzik, júniustól kezdve már a most még egészséges vállalatok is össze fognak roppanni. A The Daily Telegraph napilap rámutat, hogy "a zsugorodó gazdaság és a növekvő munkanélküliség országszerte hátrányosan befolyásolná az emberek egészségét és a kieső adók megnehezítenék az NHS egészségbiztosító működését". A kormány egyik járványügyi főtanácsadója, Neil Ferguson professzor szerint a koronavírus-járvány hét-tíz nap múlva tetőzik, azaz a karanténre vonatkozó szigorú intézkedéseket heteken belül enyhíteni lehet. A szakértő reményei szerint május végére a kijárási tilalmat "kevésbé intenzív", technológiai jellegű, a lakosság átfogó tesztelésén alapuló módszerek válthatják fel. A londoni Imperial College kutatója úgy gondolja, a "világ jelenlegi legfontosabb kérdése a karantén biztonságos feloldásának optimális időpontja, de a válasz még nem ismert".  

Lemondott a lengyel miniszterelnök-helyettes

Publikálás dátuma
2020.04.06. 14:51
Jaroslaw Gowin
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / AFP/NurPhoto
Gowin az utóbbi napokban ellenezte, hogy a május 10-re kiírt államfőválasztást a koronavírus-járvány tükrében is az eredeti időpontban rendezzék meg, ezért nem értett egyet a levélben történő szavazás általános alkalmazásával sem.
Lemondott hétfőn Jaroslaw Gowin lengyel kormányfőhelyettes, tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter. Közölte azonban, hogy az általa vezetett párt, az Egyetértés (Porozumienie) továbbra is tagja marad a kormánykoalíciónak.
Gowin az utóbbi napokban ellenezte, hogy a május 10-re kiírt államfőválasztást a koronavírus-járvány tükrében is az eredeti időpontban rendezzék meg, ezért nem értett egyet a levélben történő szavazás általános alkalmazásával sem. Ezt a megoldást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt javasolta az idei elnökválasztásra vonatkozóan, és hétfőn szavazott volna róla a szejm. A témát azonban végül nem tűzték napirendre, a 460 fős alsóházban 228 képviselő mellette, ugyanannyian viszont ellene szavaztak, hárman tartózkodtak. A PiS tervezetét ő nem, de az Egyetértés képviselőinek többsége támogatni fogja - mondta Gowin. Közölte: Jadwiga Emilewicz fejlesztési minisztert, az Egyetértés tagját javasolta a kormányfőhelyettesi posztra maga helyett a miniszterelnöknek. Gowin és a sajtóértekezleten vele együtt felszólaló Emilewicz aláhúzták: a járványhelyzetben a lengyelek egészségügyi és gazdasági biztonságával foglalkozó, stabil kormányra van szükség. Jaroslaw Gowin azt is közölte: aznap olyan alkotmánymódosítási javaslatot nyújtanak be, amelynek értelmében a járványhelyzet miatt két évvel később tartanák meg az elnökválasztást. Andrzej Duda jelenlegi elnök addig tisztségében maradna, két év múlva viszont nem indulhatna újból a választáson. Gowin már múlt pénteken ezt a megoldást szorgalmazta a elnökválasztásra vonatkozó PiS-indítvány alternatívájaként. Javaslatát közlése szerint támogatta aláírásával Mateusz Morawiecki és a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski is. Az összes ellenzéki párt viszont jelezte: ellenezni fogják Gowin tervezetét. Az alkotmány módosításához a lengyel parlamentben kétharmados többségre van szükség, amivel a PiS által vezetett, az Egyetértés mellett még a Szolidáris Lengyelország nevű kispártból álló konzervatív koalíció nem rendelkezik. Kaczynski szerint a választás elhalasztása jelen körülmények között az alkotmányos előírások egyértelmű megsértését jelentené, a levélben történő szavazás lebonyolítása viszont teljesen biztonságos az állampolgárok egészségére nézve. Az alkotmány olyan módosítását, amely nem egy, hanem több évvel hosszabbítaná meg a jelenlegi államfő megbízatását, Kaczynski a helyzet másik lehetséges megoldásaként említette. A járványhelyzetre és a választók biztonságára hivatkozva az összes ellenzéki párt a választások elhalasztását követeli. Felmérések szerint jelenleg Andrzej Duda egyértelműen a szavazás fő esélyese. 
Szerző

Európa Tanács: Az isztambuli egyezmény céljainak elferdített értelmezése még mindig gátolja annak törvénybe iktatását

Publikálás dátuma
2020.04.06. 14:50

Fotó: Népszava
A szakértői csoport friss jelentése szerint a tagállamokban az áldozatokat segítő szolgáltatások száma nem elegendő, illetve finanszírozásuk bizonytalan.
Történtek előrelépések a nőkkel szembeni és kapcsolati erőszak elleni fellépésben az Európa Tanács tagországaiban, de még fennállnak további akadályok - olvasható a strasbourgi székhelyű szervezet illetékes szakértői csoportjának hétfőn közzétett jelentésében. A szakértői csoport, amely a nemi alapú erőszakot felszámolni hivatott isztambuli egyezmény végrehajtásáért is felelős, üdvözölte, hogy az Európai Tanács 47 tagállamának legtöbbje magasabb jogalkotási és politikai normákat vezetett be a probléma kezelésére. Kritikát fogalmaztak meg azonban amiatt, hogy a tagállamokban az áldozatokat segítő szolgáltatások száma nem elegendő, illetve finanszírozásuk bizonytalan. A jelentés kitért arra is, hogy ezek a szolgáltatások nem adnak kellő és megfelelő támogatást a szexuális erőszak áldozatainak.
Kiemelték továbbá, hogy az európai igazságszolgáltatási rendszerek túlnyomó része csak a bizonyítottan durva erőszakkal kikényszerített szexuális cselekményt ismeri el nemi erőszakként, miközben az isztambuli egyezmény szerint minden, egyértelmű beleegyezés nélküli nemi aktus nemi erőszaknak számít.

Kiállítás egy olaszországi kórház röntgenfelvételeiből, amin bántalmazott nők törött csontjai láthatók
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
A szakértői csoport aláhúzta, hogy több tagállam még mindig a nemek szempontjából semleges megközelítést használja a probléma kezelésére, ami ahhoz vezet, hogy a női áldozatok magas aránya nem válik tényezővé, és megerősíti a nők férfiakkal szembeni alárendelt társadalmi helyzetét. A jelentés azt is kiemelte, hogy az isztambuli egyezmény céljainak elferdített értelmezése néhány tagállamban még mindig gátolja annak törvénybe iktatását. Az isztambuli egyezményt Magyarország is aláírta, de kilenc éve nem ratifikálja, ennek az Orbán-kormány rendre ellenáll. Varga Judit igazságügyi miniszter például kijelentette, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok megfelelnek a 2011-ben létrejött egyezmény követelményeinek, majd a tárcavezető idén januárban túlmisztifikáltnak nevezte azt. Márciusban nőjogi szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a koronavírus megjelenését követő izoláció miatt fokozott veszélynek vannak kitéve a bántalmazó kapcsolatok áldozatai. Arról ebben a cikkünkben írtunk, hogy az egész világon megfigyelhető a családon belül erőszak számának növekedése ott, ahol korlátozzák az emberek szabad mozgását.