Kaczynski borítékolja a győzelmet és a vírust

Alig több, mint egy hónap maradt hátra a május 10-re kijelölt lengyel választásig, ám az emberek többségét a koronavírus foglalkoztatja. Megroppant a jobboldal hatalmi tábora.

Amióta a koronavírus-járvány dúl Lengyelországban is, a kampány gyakorlatilag megszűnt. Viszont a hivatalban lévő jelölt, Andrzej Duda járja az országot, a tévék képernyőjén intézkedik, nyilatkozik. Az IBRIS közvélemény-kutató szerint most a jogosultak 47 százaléka rá szavazna, a következő – ellenzéki jelölt a liberális Malgorzata Kidawa-Blonska csak 12,5 százalékra számíthat. Vészhelyzetben a hatalom, ázsiója mindig növekszik. A Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke Jaroslaw Kaczynski pár napja még a választás megtartását szorgalmazta, ám a múlt héten úgy döntött: minden jogosult postai úton, levélben szavazzon. Kidolgoztatta az eljárást, amely a bajorországi helyi választási eljárást követi – állítják. (A választók csomagban kapják meg az iratokat, amelyekhez válaszboríték jár. Ezt kizárólag lakóhelyükön dobhatják postaládába a szavazók. Minden járás egy választókörzet lesz, ahol a közreműködőket ellátják teljes védőfelszereléssel a tervezet szerint.)

A Fideszhez hasonlóan elvi politikájú lengyel jobboldal is a közvéleménykutatásokhoz igazítja döntéseit. Kiderült, hogy a PiS választói hajlandóak leginkább elfogadni a postai szavazás ötletét, miközben az ellenzékiek és semlegesek elutasítják azt. (A társadalom 57 százaléka ellenzi a levélszavazást május 10-én a United Surveys közvéleménykutató tegnapi közleménye szerint.) A tervezet április 7-én elbukott, mert több kormánypárti képviselő sem szavazta meg. A koalíciós tag Egyetértés párt vezére Jaroslaw Gowin (a liberális Polgári Platform volt szakadár politikusa) korábban inkább alkotmánymódosítást javasolt: Duda mandátumát hosszabbította volna meg két évvel, azzal, hogy a jelenlegi államfő nem indulhat újabb mandátumért. Május 10-én nem szabad szavazni, a választók és szervezők egészségét kockáztatnák – hangoztatta. Javaslatát az ellenzék elvetette, azzal, hogy nem vesznek részt a jobboldali tömb alkotmánymódosításában. De elutasította Kaczynski is, aki mielőbbi szavazást akart. Gowin kisebbségben maradt, pártjában sem tartott vele mindenki, s lemondott miniszterelnök-helyettesi és felsőoktatási miniszteri posztjáról.

Az ellenzék követeli, hogy a szejm vezesse be a természeti katasztrófa idejére szóló állapotot, ami lehetővé tenné a szavazást elhalasztását a járvány levonulta utáni időre. Ezt viszont a jobboldal elutasítja. Azzal számolnak, hogy a közvélemény ellenük fordul az állapotoknak a vírushelyzet miatti rosszabbodása miatt, s így veszíthetnek. A PiS el akarja kerülni, hogy bevezesse az alkotmányosan lehetséges rendkívüli állapotok valamelyikét. (Ennek nyilván az az oka, hogy 1981. december 13-án az akkori államszocialista rendszer hadiállapotot életbe léptetve tiltotta be a Szolidaritás tömegmozgalmat.) A PiS tervének zökkenője: az ellenzéki többségű szenátus harminc nappal késleltetheti a törvény bevezetését. A május 10-i postai választást ez szinte lehetetlenné teszi.

A kormány eközben újabb törvénycsomagot terjeszt a szejm elé „válságellenes pajzs” névvel. Ebben a kisvállalatok számára engedélyezi a társadalombiztosítási járulék elengedését, plusz szabadságot ad a gyerekeikkel otthon rekedt szülőknek, s más intézkedések elhalasztásáról is rendelkeznek. De – más inkompetens rezsimekhez hasonlóan – képtelenek dönteni olyan égető kérdésekről, mint az általános iskolai záróvizsgák, vagy az érettségik megtartása, vagy halasztása.