Gyorssegély helyett ködös ígéretek: továbbra sem tudni, mit akar a kormány

Orbán Viktor hétfői nyilatkozatából sem derült ki, hogy milyen gazdaságvédelmi intézkedésekre készül a kormány. Az elemzők inkább hallgatnak, az ellenzék elégedetlen.

Passzolnék, konkrétumok nélkül nem lehet véleményt mondani a kormány gazdaságvédelmi csomagjáról – így kommentálta egy jó nevű elemző a Népszavának Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentését "minden idők legnagyobb magyar gazdaságvédelmi programjáról". Egy másik elemző szerint is ideje lenne végre összeállítani majd bemutatni egy csomagot, mert a hétfői bejelentésből nem lehet sem a lényeget, pláne nem a részleteket kihámozni. Általános volt a vélemény, hogy továbbra sem tudni, mi akar a kormány. A forint méretes zuhanással reagált a kormányfői beszédre, a konkrétumok hiánya miatt.

A miniszterelnök most nem a Facebookon, hanem az állami televízióban jelentette be a kormány öt pontba szedett tervét. Az ellenzéki képviselők elvárták volna, hogy az éppen ülésező parlament előtt tegye ezt. A miniszterelnöki szlogen, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit a koronavírus tönkretesz, előrevetítette, hogy nem annyira a munkahelyek megszűnése ellen küzd majd a kormány, hanem az új állások teremtésben hisz. A most ismertetett csomagnak öt csapásiránya lesz: munkahelyek megőrzése, munkahelyek teremtése, kiemelt ágazatok fejlesztése, a vállalatok finanszírozása, illetve az ötödik csomag a család- és nyugdíjasok védelme. Ez utóbbiról annyi derült ki, hogy évente egy heti plusz nyugdíj juttatásával visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Az ellenzéki pártok legenyhébb kritikája az volt, hogy a csomaggal elkésett a kormány, százezrek vannak máris munka nélkül vagy fizetés nélküli szabadságon. A részletekben szegény tervismertetéskor ők szóba sem kerültek.

A kormány teljes mentőcsomagja a GDP 18-20 százalékára rúg majd, ami 9000-10000 milliárd forint. Összehasonlításul ez egész 2020-as költségvetés szűk fele. Ez azt is jelenti, hogy a teljes idei költségvetést a kormány átírja, mégpedig a parlamentet megkerülve rendeleti úton, annak ellenére, hogy a parlament ülésezik. Orbán Viktor azt ígérte, hogy a költségvetési rendeletet, amiből megtudható, hogy mely minisztériumtól és milyen területekről csoportosítottak át forrásokat, a Magyar Közlönyben hozzák nyilvánosságra, ám erre lapzártánkig nem kerül sor. A miniszterelnök elmondta, hogy a költségvetés idei hiányát a GDP egy százalékáról (500 milliárd forint) a GDP 2,7 százalékára emelik. Ez a bejelentés önmagában hiteltelen, hisz a kormány eredetileg négy százalékos gazdasági növekedéssel számolt – ezzel szemben idén 2-3 százalék, de akár ennél nagyobb mértékben is csökkenhet a GDP, vagyis a hiány a kiadások átrendezése nélkül sem lehetne egy százalék. Fontos lenne, ha a kormány előállna végre egy felülvizsgált gazdasági prognózissal, hiszen enélkül nem értelmezhető, hogy mekkora hiánnyal számol a kormány - mondta egy elemző.

Orbán Viktor elmondta, hogy az eddig meghozott intézkedéseket – szűk körű adóelengedések, hitelmoratórium – tekintik a gazdaságvédelem első lépésének. Ezt még két csomag követi, most a másodikat jelentette be a kormány, a harmadikról hallgatott, mint ahogy a most ismertetett öt pont részéletezése is elmaradt.

A munkahelyek megőrzésről csak annyit árult el a kormányfő, hogy rövidített munkavégzés esetén a kormány (véletlenül sem az adófizetők) kész átvállalni a bérek egy részét. Ugyanakkor Orbán arról szót sem ejtett, hogy mi lesz azokkal a százezrekkel, akik a válság miatt elveszítik munkájukat. A munkahelyteremtésre 450 milliárd forintnyi beruházási támogatást adnak a cégeknek. Ezzel szemben Palkovics László innovációs miniszter hétfő délután egy videókonferencián már azt mondta, hogy kormány a munkahelyek védelmére, újak létesítésének támogatására több mint 1200 milliárd forintot fordít az idén.

A program harmadik eleme kiemelt ágazatok támogatása: ez a a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film és kreatív ipar – sorolta Orbán, ám arról egy szót sem ejtett, hogy mit akarnak ezekkel kezdeni. A nagyon kevés konkrétum egyike a program negyedik pontja, amely a vállalatok finanszírozásáról szól: a magyar cégek számára mintegy 2000 milliárd forint értékben kamat- és garanciatámogatott hiteleket nyújt az állam. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hasonló nagyságrendben kért nulla százalékos hiteleket a cégek számára, hogy azok átvészelhessék a nehéz hónapokat – úgy tűnik ezt a javaslatot elfogadta a kormány. Egy a lapunknak nyilatkozó elemző rámutatott, hogy kedden a Magyra Nemzeti Bank is bejelentéseket tesz a gazdaságvédelmi programmal kapcsolatban – így várhatóan ekkor tudunk majd többet erről a hitelprogramról is – tette hozzá.

A Niveus Consulting Group kommentárja szerint Magyarországgal ellentétben a többi V4 ország konkrét lépéseket tett, a válsággal sújtott szektorokban dolgozók jövedelmének átvállalására, már hetekkel ezelőtt. Vagyis a magyar csomag még mindig kicsi és késésben van. A konkrétumok hiánya azért is nagyon fájó a munkahely megőrzés, illetve a kiemelten érintett szektorok megsegítése területén, mert azok már most is nagyon elkésettek lennének – írták. Az elbocsátások már megkezdődtek, több tízezer ember már elveszítette a munkáját, egy később konkretizálandó és hatályba lépő intézkedés rajtuk már nem segít. Ennek ellenére például az álláskeresési járadék emeléséről vagy meghosszabbításáról szó sem esett, holott ezzel garantálható lenne az átmenetileg a munkaerőpiacról kieső személyek jövedelme és vásárlóerejének fenntartása – tették hozzá.