Előfizetés

Hat hét bezártság után élesedik a helyzet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.04.07. 08:00

Fotó: Röhrig Dániel
Az összezártság a legszeretettebb emberrel is elviselhetetlen nyomást jelenthet egy idő után – mondja Dúll Andrea, az MTA doktora, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára.
Lassan több időt visz el a kollégák lelkének ápolása, mint az aktuális feladatok megbeszélése - fakad ki Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek üzemeltetési igazgatója, aki szerint ahogy nyúlik a távmunka ideje, úgy egyre jobban oda kell figyelni az otthon dolgozókra, mert egyre nehezebben viselik a bizonytalanságot, a bezártságot és a folyamatosan rájuk ömlő rossz híreket. Sokan szinte könyörögnek, hogy bejöhessenek dolgozni – toldja meg a fentieket Keszler Ferenc, a cég vezérigazgatója, akitől azt is megtudjuk, hogy a fővárosi cégnél a közszolgáltatás biztonságos fenntartása érdekében jelenleg a munkavállalók csaknem harmada a vészhelyzeti protokoll szerint otthonról dolgozik.  Életünk alapjában véve jól elkülönülő terek mentén tagolódik – magyarázza a Népszava tömeges home office kiváltotta szorongásra vonatkozó kérdésére Dúll Andrea egyetemi tanár, akinek fő kutatási területe a minket körülvevő terek ránk gyakorolt hatása. - Az otthonunk áll hozzánk legközelebb, ez a biztonság, a nyugalom, a feltöltődés és lazulás terepe. Fontos színtér a kihívásokat, jó esetben szellemi aktivitást igénylő munkahely, míg a szórakozás és a közterek inkább az utóbbi időben váltak a mindennapok hangsúlyos részévé - mondja a környezetpszichológus, az MTA doktora, az ELTE Pszichológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. A különféle terekhez kapcsolódó tevékenységek évszázadokon keresztül egyértelműen elhatárolódtak egymástól, az azokban folytatott viselkedést írott és íratlan szabályok határozták meg. Az elmúlt évtizedekben a mediatizált és virtuális világ megbontotta a korábbi egyértelmű térszerkezetet. Gondoljunk csak arra, hogy leveleink olvasásával már a reggeli 7-es buszon elkezdünk dolgozni és a főnök hívását este is fogadjuk.  A külvilág történései figyelmet, aktív jelenlétet igényelnek, eseménynek számítanak, míg az otthoni létet a lebecsült, de végtelenül hasznos rutinok uralják, amelyeknek fontos mentálhigiénés szerepe van. Ezek a bevált, ismerős hatást kiváltó, ismétlődő cselekmények segítenek a lelassulásban, a kint végtelenül áradó ingerek feldolgozásában, a feltöltődéshez szükséges befelé figyelésben. Az iskolák bezárásához társuló kényszerű home office, no pláne egy esetleges karantén felborítja ezt a megnyugtató rutint. Már otthon sem lehet ellazulni, a külvilág betüremkedik. Gondoljunk csak arra, hogy a tanárok által otthonról tartott online órák, a céges megbeszélések során a kamerákon keresztül olyanokat is beengedünk az otthonunkba, akiket alapesetben távol tartanánk. Dúll Andrea szerint lelki épségünk megőrzése érdekében fontos, hogy mindennap öltözzünk fel, állítsunk fel jól kidolgozott napi rutint, amelybe eleve beprogramozunk némi „saját időt”, de az is legalább ilyen fontos, hogy a különböző cselekvéseket – amennyiben erre módunk van – ne ugyanazon térben végezzük. Így például ne az ágyban ülve vegyünk részt a céges eligazításon, legyen külön sarok a munkára, tanulásra, étkezésre. Legyen egy hely, ahová mindenki visszavonulhat egy rövid időre. Ha minden egy helyen történik, ha a nap nagy részében egy helyen kavarog a család, akkor könnyen túlterhelődünk. A folyamatos, tényleges érzelmi-figyelmi jelenlétet kívánó társas kapcsolat még a nagyon szeretett családtagjaink részéről is sok lesz néhány nap után. Az összezártság a legszeretettebb emberrel is elviselhetetlen nyomást jelenthet egy idő után. A jelenlegi helyzetről – lévén nem volt még ilyen – nem készültek kutatások (az ELTE is most tervezi), de korábbi, izolációs helyzetekről szóló tapasztalatok szerint nagyjából a hatodik héten romlanak el a dolgok. Remélhetőleg addigra a többség megtalálja a lelki menekülő utakat, kidolgozza saját személyre szabott oldó mechanizmusait. Ha nem így lesz és sokakban gyűlik fel a kezeletlen frusztráció, az akár társadalmi robbanáshoz is vezethet, de azért bízhatunk az emberekben meglévő szolidaritásban. A téri zsúfoltsági helyzet önmagában nem vált ki erőszakot. Az alaphelyzetben is agresszióra hajlamos embereknél azonban lehet ilyen hatása, lásd például börtönök. A társas érintkezés finom zenekari összhangzás, amibe most fülsiketítően belehasít a járvány. A hatáson tovább ront az időbeli lehatárolhatatlanság. Ha tudnánk, hogy mindez egy-két hétig, hónapig tart, akkor talán az előnyeit is megpróbálnánk kiélvezni, de látható végpont nélkül nem könnyű felismerni a hasznait. A negatív érzelmek fontos szerepet játszanak az életünkben, hiszen megóvnak a hibás cselekmények ismétlésétől, változtatásra késztetnek, olyan korábbi ösztönszerű viselkedést írhatnak felül, amit racionális döntéssel nem tudnánk elérni. Dúll Andrea szerint a járvány után semmi sem lesz olyan már, mint előtte. De ennek számos pozitív hozadéka lehet. A személyes érintkezés feltehetően sokkal értékesebbé válik. 

Akár erősödhet is a bizalmi viszony a szülő és gyermeke között

Dúll Andrea nem tart a családon belüli erőszak növekedésétől. A gyerekekre viszont érdemes odafigyelni. Látszólag rugalmasak és könnyen alkalmazkodnak, de az egyébként jól működő családokban is problémát jelenthet a szülők kényszerű szerepváltása, amikor egyszemélyben tanárok és szülők. Érdemes a gyerekeknek életkoruknak megfelelően elmagyarázni a helyzetet, kerülve a pánikkeltést, hangsúlyozva az együttműködés fontosságát. Jó esetben egy ilyen kényszerhelyzet erősítheti a szülő-gyermek bizalmi viszonyt.  

Kilenc beteg meghalt és ez eddigi legtöbb új fertőzöttet regisztrálták egy nap alatt Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.07. 07:29

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
73 új fertőzöttet találtak Magyarországon, így 817-re emelkedett az összes diagnosztizált eset.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (egész pontosan 73 esetben, ez az eddigi legtöbb), ezzel 817 főre nőtt a Magyarországon beazonosított fertőzöttek száma - közölte az operatív törzs a kormányzati honlapon. Elhunyt újabb 9 idős, krónikus beteg, ezzel 47-re emelkedett az elhunytak száma, 71 ember pedig már gyógyultan távozott a kórházból. Hatósági házi karanténban három híján 15 ezren vannak, és 23746 tesztet végeztek.  Az operatív törzs azonban figyelmeztet: a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. Azt is tudják, hogy a beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. (A valódi szám a regisztráltak tízszerese is lehet.) A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat. Különösen kérjük a budapestieket, hogy tartsák be a korlátozásokat, mert a fővárosban van a legtöbb fertőzött. Ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért a szakemberek nyomatékosan kérik az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét.   

Roham indult a közmunkáért: a létszámkerethez viszont eddig nem nyúlt a kormány

Doros Judit Gulyás Erika Vas András
Publikálás dátuma
2020.04.07. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel
Van olyan település, ahol a járvány kitörése óta 30 százalékkal nőtt a jelentkezők száma.
Húsz-harminc százalékkal kellene emelni a közmunkásokra szánt idei keretet, máskülönben nagyon sokaknak kell majd szembenézniük a mindennapi éhezés és nélkülözés veszélyével – kongatta meg a vészharangot Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere. Szavai szerint a korábbi 180 milliárd forint helyett az idén már csak 140 milliárd forintot szánt a kormány közmunkaprogramokra, részben arra hivatkozva, hogy az elsődleges munkaerőpiac felszívja a közmunkások egy részét. – Csakhogy most épp ők, a kevésbé iskolázottak kerültek első körben az utcára a járvány miatt bezárt üzemekből: őket az önkormányzatok az eleve lecsökkentett létszám és pénzügyi keret miatt nem tudják újból felvenni közmunkára, így ellátatlanul maradnak – tette hozzá. Ricsén a korábbi 110 fő helyett márciustól már csak nyolcvan közalkalmazottra jutott pénz, de az elmúlt hetekben közel harmincan jelezték, hogy a munkahelyük megszűnése vagy épp az egészségügyi állapotukban bekövetkezett változás miatt közmunkára lenne szükségük. Vécsi István azt javasolta: a kormány ezúttal fizesse ki a pluszban felvehető közmunkások bérét, dologi kiadásokra – mint korábban – nem kell külön keret, ez is könnyebbség lehetne az államnak. Varga András, a Somogy megyei Várda polgármestere is arra panaszkodott, hogy már az év elején, amikor meghatározták a települési közfoglalkoztatottsági kvótákat látszott, hogy rendkívül szűkös a keret, sokan, akiknek szükségük lett volna rá, mert nem tudtak elhelyezkedni, kimaradtak. Ha nem tárgyalják újra a kereteket, náluk is családok mindennapi megélhetése kerül veszélybe. Egy Kaposvár melletti, kormánypárti érzelmű faluvezető arról beszélt a Népszavának, hogy március vége óta öt helybéli jelezte neki, megszűnt vagy megszűnik a munkahelye, s szeretne visszatérni közmunkásnak. Ez pedig itt óriási gondot jelent, hiszen jelenleg összesen kilenc közmunkást foglalkoztathatnak. – Csak széttártam a kezem, egyelőre nem tudok rajtuk segíteni, pedig munka lenne, hiszen a mezőgazdasági programunk elindult, s kevés rá az ember – állította. – Nagyon gyorsan meg kellene duplázni a közmunkáskeretet, mert nemcsak a most elbocsátottakon, de a külföldről hazatérteken is segíteni kellene: eleinte a sok pincér, takarító, szobaasszony bízott benne, hogy nyárra már vissza tud menni Ausztriába, Olaszországba, de most már látják, a legjobb esetben is csak a téli szezonra kell oda ember. A fővárosban az év elején mindössze 850-en dolgoztak közmunkásként, a legtöbben Ferencvárosban, ahol százan voltak, de a Várnegyedben mindössze kilenc, míg az V. kerületben csak hat ilyen személyt tartottak nyilván. A tavalyi 983 fős adathoz képest a fővárosban is csökkent a létszámkeret. Az eddig ismertté vált válságkezelő csomagokban azonban nem került szóba a közfoglalkoztatás, országos szinten így csak az eredetileg az idei évre tervezett 140 milliárd forintos kerettel lehet számolni, ami százezer ember közmunkás bérének kifizetésére elegendő. Vagyis, ha az ország 3200 települését vesszük figyelembe, beleértve a fővárost is, ez önkormányzatonként alig harminc ember közfoglalkoztatását teszi lehetővé – a járvány miatt azonban szakértők szerint legalább húsz-harmincezerrel többen szorulnának rá az elkövetkező hónapokban ilyen fajta foglalkoztatási ellátásra.