Csak kinyögték: a kormány beszáll a bérekbe

Publikálás dátuma
2020.04.07. 11:49

A munkájukat vesztőket viszont az út szélén hagyják a filléres álláskeresési támogatással. Az egyetemisták és a cégek ingyenhitelt és nyelvvizsga nélkül diplomát kapnak.
Palkovics László innováció miniszter az állami televízióban ismertette a kormány hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi programjának részleteit. A legfontosabb bejelentése az volt, hogy a kormány kész három hónapra átvállalni a cégek alkalmazottak bérének 70 százalékát egy később meghatározandó plafonnal és bizonyos feltételek teljesülése estén. A kormány ugyanis azt szeretné, hogy ezek az alkalmazottak ne otthon legyenek, hanem a cég számára valami értékes munkát végezzenek, ez lehet akár valamiféle továbbképzés is. A kormány kész átvállalni a képzés költségének 95 százalékát. A kutatás-fejlesztés területén működő mérnökök és tudósok bérének 40 százalékát feltételek nélkül átvállalja a kormány, hisz az ő esetükben nem értelmezhető a rövidített munkaerő. A miniszter azt is elmondta, hogy július elsejétől – a korábbi megállapodásnak megfelelően – 2 százalékponttal csökkentik a cégek társadalombiztosítási terhét, a szociális hozzájárulási adót. Az áfa-kifizetéseket is felgyorsítják a normál adózók 30, a kiemelt adózók 20 nap alatt visszakapják a nekik járó pénzt. A társasági adóbevallások benyújtást és befizetést szeptember végéig elhalasztják. Két jó hír az egyetemistáknak: kiadnak 75 ezer olyan diplomát, amelyek a nyelvvizsga hiánya miatt ragadta be immár évek óta, illetve 500 ezer forintig nulla kamatozású diákhitelt igényelhetnek. A turizmus fejlesztése érdekében 600 milliárd forintos támogatást nyújtanak a felújítások finanszírozásra, de adót sem kell fizetni, hisz a turisztikai cégeknek bevételük sincs. A cégek megmentésre a vállalati szektor likviditást biztostó 2000 milliárdos hitelprogramokat indít a kormány. Tőkeprogramok is lesznek, védve a magyar cégeket az ellenséges felvásárlástól. Ezeken a tőkeprogramokon keresztül biztostani működésüket. A cégek kaphatnak támogatás akár külföldi felvásárlásokra. Palkovics a családvédelmi intézkedések közül a 13. havi nyugdíj újbóli fokozatos bevezetést emelte ki, de azt is bejelentette, hogy meghosszabbítják a családi pótlékra való jogosultságot a veszélyhelyzet végéig. A nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye „természetesen” folytatódik – mondta Palkovics. A miniszter zárszavában elmondta, hogy következő három évben a munkaalapú gazdaság védelmére soha nem látott, a GDP 18-20 százalékát vagyis 9200 milliárdot biztost erre a célra célra – így értendő a csomag nagysága.   A kormány azonban nem döntött a már munkájukat vesztők támogatásról, nem emelt egyetlen szociális kiadást sem – vagyis is a legkiszolgáltatottabb rétegek nem kapnak semmilyen támogatást. A szociális ellátások negligálása a szegénység növelését vetíti előre. Ezzel szemben komoly előrelépés a bértámogatás – hisz eddig ettől is elzárkózott Orbán Viktor, így legalább van esély arra, hogy azok a cégek, aki eddig nem kezdtek elbocsátásokba meg tudják őrizni munkavállalókat – így a 2-4 hónap múlva a gazdaság újraindítása sokkal gyorsabb lesz. 
Palócz Éva a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója szerint a legfontosabb bejelentés az állami bérkiegészítés bejelentése volt, még akkor is, ha ezt valamilyen csökkentett idejű foglalkoztatáshoz, képezéshez is köti a kormány. A kutató szerint viszont nagyon hiányzik a kormány programjából a szociális láb: egy szó nincs arról, hogy mi lesz a munkájukat vesztett önfoglalkoztatókkal. Rendben van, hogy nem kell katát fizetniük, de abból még nem lehet megélni, ha nem fizetek adót, ha egyéb jövedelem sincs – tette hozzá a kutató. Pénz nélkül maradnak a családok, a gyerekesek az alkalmi munkából élők, pont azok akik eddig is nagyon nehezen életek. Eddig sem állt meg mindenütt a munka segély helyett elv, ha nem volt helyben lehetőség dolgozni, de ma már azok is elveszítették a állásukat, akik a kis borsodi falvakból a fővárosba jártak dolgozni. Ezért nagyon hiányzik egy olyan szociális csomag, amit más országokban szinte mindenütt megléptek, akár egyszeri, akár több havi juttatások keretében – mondta Palócz Éva. 
Szerző
Frissítve: 2020.04.07. 19:49

Teljesen leállt a gyártással a Boeing

Publikálás dátuma
2020.04.07. 11:06

Fotó: DAVID RYDER / AFP / Getty Images
Minden gyártási tevékenységét felfüggesztette a Boeing, amely kedden a seattle-i után a charlestoni üzemet is bezárta.
A chicagói székhelyű repülőgépgyártó közleménye szerint a dolgozók egészsége és biztonsága érdekében, valamint a koronavírus-járvány légiközlekedésre gyakorolt hatása miatt döntöttek így, és hozzátették, hogy a végösszeszerelő sor újraindítására lassan, és fokozatosan kerülhet csak sor. A Boeing a múlt héten jelentette be, hogy minden Seattle-környéki üzemét leállította. A Washington állambeli várostól délre, Rentonban már januárban beszüntették a gyártást, mivel ott készülnek a jelenleg repülési tilalom alatt álló 737 MAX-ok. Boeing Fielden bezárták az átadó és ügyfélközpontot, Everettben pedig a múlt héten zárt be a több géptípust összeszerelő csarnok, miután a cég egyik munkavállalója a koronavírus-járvány miatt életét vesztette. Az amerikai vállalat összesen 153 ezer embernek ad munkát. A Boeing versenytársa, az Airbus egyelőre nem állított le végösszeszerelő sort, de több német és spanyol gyárában felfüggesztette a munkát.
Szerző
Témák
Boeing

Megjelent Orbán költségvetési rendelete, az orvosi béremelést is járványügyi intézkedésnek tekinti

Publikálás dátuma
2020.04.07. 11:02

Fotó: kormany.hu
Továbbra sem tudni, hogy a kormány mit akar kezdeni gazdaságmentés címszó alatt és arról is hallgatnak, hogy milyen kiadásokat hagynók el a 2020-as büdzséből.
Éjjel megjelent a Magyra Közlönyben a kormány 2020-as költségvetést „módosító” költségvetési rendelete, ám továbbra sem derül ki belőle, hogy a kabinet milyen gazdasági prognózissal számol 2020-ra. A rendeletből az derül ki, hogy a kormány létrehozott egy járvány elleni védekezési alapot, ide került az Országvédelmi Alap 378 milliárdja, de még az orvosi béremelésre félretett 81 milliárd forint is, vagyis a kormány nagyvonalúan a már eltervezett béremelést is járványügyi kiadásnak akarja feltüntetni. Ebbe az alapba kerül a pártoktól elvonandó támogatás és a az önkormányzatoktól elvenni tervezett gépjárműadó is. Ebből a pénzből fizetik ki a tervezett béremelést és az ígért 500 ezer forintos bruttó egyszeri keresetkiegészítést az egészségügyi dolgozóknak a fennmaradó 380 milliárd mehet a valódi járványellenes intézkedésekre – bár egyes kormányzati közlések szerint épp ekkora értékben költöttek a „keleti portyázók” eszközbeszerzésekre – vagyis könnyen lehet, hogy az alap már induláskor tök üres. A gazdaságvédelmi alapba papíron 1345 milliárdot tett a kormány, ebből 423 milliárdot a foglalkoztatási alapból vett ki, azt a pénzt amit a munkanélkülieknek, közmunkára kellene kifizetni. További 922 milliárdot költségvetésből gereblyéztek össze – ám nem derül ki, hogy milyen kiadásokból, ami meglehetősen sajátos módja az átlátható költségvetési gazdálkodásnak. Kiadásokról annyit árul el a rendelet, hogy 423 milliárd megy foglalkoztatási alap kiadásaira, így a valódi gazdaságvédelmi kiadásokra minisztériumoktól összeesdett 922 milliárd forint szolgál, ám hogy mire és mennyit karnak elkölteni nem lehet tudni. Ez a 922 milliárd meglehetően távol van az ígért 9000-10000 milliárd forinttól, de ma délelőtt Palkovics László innováció miniszter sajtótájékoztató helyett online szózatot tart az állami tévében – ebből talán kiderül egy-két részlet. (Kiderült, a lényeget ide kattintva olvashatja.) Délután a jegybank tart online szózatot a maga programjából, a válság kitörése óta először maga Matolcsy György MNB-elnök is előkerül, igaz kérdezni egyelőre tőle sem lehet, annak ellenére, hogy ez korábban nem volt gond az MNB online tájékoztatóján – igaz akkor Matolcsy a háttérben maradt. A kormányrendelet létrehozott az alapot EU-ból érkező járványügyi támogatásokra, amiben egyelőre nulla forint van. 
Szerző
Frissítve: 2020.04.07. 15:14