Tudomány;lelet;agyműtét;

Képünk illusztráció

- Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görög leleten

A gondosan előkészített, nagy munkával végrehajtott beavatkozást magasan képzett, nagy tapasztalatú gyógyító hajthatta végre a valószínűleg előkelő, nagy erőfeszítést igénylő életmódot élő, sérült férfin.

Az amerikai Adelphi Egyetem új kutatása bemutatta egy protobizánci kori (i. u. 4-7. század) harcos lovasíjász csoport leletegyüttesének orvosszakértői vizsgálati eredményeit. A görögországi Thaszosz szigetén, a Paliokasztro ásatási helyen fedezték fel tíz előkelő – négy nő és hat férfi – csontmaradványait, amelyek tevékenységeikről, sérüléseikről és egy bonyolult agyműtétről is tanúskodtak – számolt be a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

„A temetkezési hely, az emléktemplom és a sír konstrukciója festői” – magyarázta Anagnosztisz Agelarakisz antropológus, a kutatás vezetője, aki szerint mindez az eltemetett emberek magas társadalmi állását jelzi, de a maradványok tartósításának fejlett módszere, a sír helyének kiválasztása is a csoportnak a környéken betöltött vezető szerepét mutatja. 

„Az egyes emberek csontjainak vizsgálata alapján nagy testi erőfeszítést igénylő életet éltek. Mind a nők, mind a férfiak súlyos sérülések nyomait viselik, sebészi és ortopédiai szempontból magasan képzett, nagy tapasztalatú gyógyító kezelte őket. Úgy véljük, katonai orvos lehetett” – tette hozzá.

A várhatóan kedvezőtlen kimenetel ellenére az egyik férfin óriási kihívást jelentő agyműtétet is végrehajtottak, ami valószínűsíti, hogy a paliokasztrói népesség egy rendkívül fontos személyiségéről volt szó a kutató szerint. 

Agelarakisz és kollégái orvosi, sebészeti és paleopatológiai adatokat is tudtak gyűjteni „a rendkívüli fej- és nyakoperációról és a sebész hatalmas teljesítményéről”. Megállapították, hogy a beavatkozás oka fertőzés lehetett és az íjász már a műtét alatt vagy röviddel utána meghalt.

„Antropológiai kutatásaim 40 éve alatt nem találkoztam ilyen bonyolult sebészi teljesítmény nyomaival. Hihetetlen, mennyi előkészülettel és mekkora munkával hajtották végre, ráadásul jóval azelőtt, hogy az antibiotikumot felfedezték volna” – mutatott rá a tudós.

A kutatás eredményeit most megjelent szakkönyvükben (Eastern Roman Mounted Archers and Extraordinary Medico-Surgical Interventions at Paliokastro in Thasos Island during the ProtoByzantine Period) ismertették.

Hamarosan megkezdődik az egyik ellenszer embereken való tesztelése, de még ha jól is mennek a dolgok és gyorsan megtalálják az igazán hatásosat, a világszerte kialakítható immunitás előtt sok akadály tornyosul.