Trump a Holdat is lehozza

Publikálás dátuma
2020.04.09. 09:55

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az amerikai elnököt nem köti le a pici koronavírus, egész égitestekre vetett szemet. Oroszország gyarmatosítást emleget.
Miközben világszerte a most különösen látványos teliholdat fotózzák, Donald Trump ennél prózaibb megközelítést alkalmaz: azt szeretné, hogy az Egyesült Államok minden nemzetközi jogi korlátozás nélkül aknázhassa ki a világűr lehetőségeit. Az elnök hétfői rendelete kutatásra, bányászatra és az egyéb gazdasági lehetőségek kihasználására bátorítja az amerikai – és külföldi – cégeket. A szöveg visszautasítja, hogy az egyes államoknak az égitesteken folytatandó tevékenységét szabályozó 1979-es „Hold egyezményt” bárki úgy értelmezze, miszerint az valamiben is korlátozná az Egyesült Államokat. Ez utóbbi látszólag felesleges kikötés, mivel azt az USA nem írta alá és a kongresszus értelemszerűen nem is ratifikálta. A szerződés a világűr kincseinek békés, környezettudatos, közös, minden ország számára hasznot hozó kiaknázásáról szól, amiről az amerikai vélemény kezdettől fogva az volt, hogy fékezné a profitérdekelt magánvállalkozások részvételét. Ehhez az egyezményhez csupán 18 ország csatlakozott, és egy sem az emberi űrrepülést megvalósító vagy azt tervező államok közül. Trump rendelete ugyanakkor továbbra is elismeri a világűrjog alapjának számító 1967-es szerződést, amely megtiltja tömegpusztító fegyverek telepítését az űrbe vagy az égitestekre, illetve utóbbiak egyes államok által történő kisajátítását, viszont mindenki (persze főleg az erre képes országok) előtt megnyitja a kutatást és hasznosítást. A kissé homályos jogi megfogalmazás miatt a mai napig vita tárgya, hogy az egyezmény tiltja vagy engedélyezi a Hold, az aszteroidák és a Naprendszer bolygóinak gazdasági kiaknázását, ezért az amerikai kongresszus 2015-ben megkísérelte szabályozni a világűrben és az égitesteken folytatott gazdasági tevékenységet. Ez a próbálkozás nem végződött a törvény életbe léptetésével, ám most Trump is erre hivatkozott, illetve az amerikai példát azóta egy sor ország követte, végképp összezavarva a helyzetet. Az eredeti, 1967-es szerződéshez mindenesetre 108 állam csatlakozott – köztük még abban az évben Magyarország is. A Fehér Ház hivatalos indoklása szerint az új rendelet a Holdra és a Marsra tervezett emberi missziók előkészületei miatt vált időszerűvé. A szabályozás az amerikai cégek, illetve „az Egyesült Államokhoz hasonlóan gondolkodó országok” vállalkozásainak érdekeit szolgálja, továbbá támogatja a közös állami és magán projekteket. Donald Trump értelmezésében a világűr, annak jogi és fizikai vonatkozásait tekintve az emberi tevékenység különleges terepe, „amelyet az Egyesült Államok nem tekint globális tulajdonnak”. Főleg ez utóbbi kitétellel van baja Oroszországnak, amely egyelőre nem a hivatalos diplomácia útján, hanem csupán az állami űrkutató konszern, a Roszkoszmosz nemzetközi igazgatóhelyettese által jegyzett közleményben tiltakozott. Szergej Szaveljev emlékeztetett: „Vannak rá történelmi példák, amikor egyes országok úgy döntöttek, hogy a saját érdekükben kisajátítanak bizonyos területeket és mindenki emlékszik rá, hogy annak mi lett a vége”. Ha valaki nem értette volna a célzást, a Kreml később hozzátette, hogy elfogadhatatlannak tartaná a világűr gyarmatosítását. A Hold, a Mars vagy akár csak a Föld közelébe kerülő aszteroidák gazdasági hasznosítása azonban a jövő zenéje. Bár már léteznek külön erre alapított vállalkozások, ezek üzleti tervei még nem reálisak. Egyelőre inkább csak vágyak és homályos elképzelések vannak arról, hogyan lehetne idegen égitesteken gazdaságosan nemesfémeket, nikkelt, kobaltot vagy vasércet kitermelni. Ennél talán valamivel reálisabb a víz és egyes ásványi anyagok felhasználása az emberi tartózkodás meghosszabbítására, netán a lakható bázisok építésére.  Oroszország az Egyesült Államokhoz hasonlóan Mars-utazást, és ennek előkészítéseként emberi Hold-missziókat tervez. Az ember eddig összesen hatszor, utoljára 1972-ben járt a Holdon. A NASA 4 év múlva tervez visszatérni, Oroszország pedig 2025-re irányozta elő a maga Holdra szállását. Az Egyesült Államok 2030 körül, Oroszország 2040-2045 között szándékozik embert küldeni a Marsra.

Csillagászati haszon

Elméleti számítások szerint az aszteroidák közül az Anteros kiaknázásától várható a legnagyobb haszon. A kinyerhető magnézium, alumínium és vas értéke eléri az 5 és fél, a profit az 1 és negyed billió dollárt. A 2 kilométer átmérőjű égitest 1 év 9 hónap alatt kerüli meg a Napot és 9,4 millió kilométerre, a Föld-Hold távolság 24-25-szörösére közelíti meg bolygónkat.