Budai egészségügyi központ előkészítésére kapott százmilliókat Kiss-Rigó László egyházmegyéje

Publikálás dátuma
2020.04.09. 06:25
MTI Fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye
A Szeged-Csanádi Egyházmegye a II. kerületben tervezhet oktatási központot, a kormány támogatásával.
Összesen 409,2 millió forintot ad a kormány arra, hogy Egyházi Egészségügyi Oktatási Központot hozzanak létre Budapesten, a 11077-es helyrajzi számú ingatlanon – derül ki a szerda este megjelenő Magyar Közlönyből. A kormányrendeletet Orbán Viktor hagyta jóvá – a meghatározott összeg pedig csak a beruházás előkészítésére lesz elég.
Bár a városrész és az utca nevére nem tér ki, a kormányrendeletből így is beazonosítható, hogy a budai, II. kerületi Szerb Antal utca 20. szám alatt építtetnének új oktatási központot, egy szeretetotthon szomszédságában.
A projekttel a Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyét bízták meg, azzal a kitétellel, hogy az előkészítő munkálatokat 2021 júniusának végéig be kell fejezni, a folyamatot pedig az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós felügyeli majd. Az Orbán Viktorral remek kapcsolatot ápoló, a Fideszt nyíltan támogató megyéspüspök nem csak az egészségügyben, hanem a sportban is érdekelt: egyházmegyéje 13,4 milliárdos állami támogatással épített 8000 férőhelyes, kápolnával is ellátott stadiont.
Szerző
Frissítve: 2020.04.09. 07:53

Fegyverrel a vírus ellen: itthon is kitört a roham az önvédelmi fegyverekért

Publikálás dátuma
2020.04.09. 06:00

Fotó: Népszava
Saját szorongásaik, félelmeik leküzdésére vásárolnak sokan önvédelmi eszközöket – állítja a Népszavának nyilatkozó szakértő. Az eladók szerint szinte mindent megvesznek, aminek „nyele van”.
Hetek óta egymásnak adják a kilincset a vevők a fővárosi önvédelmi- és fegyverboltokban, a megkérdezett boltosok soha nem látott forgalomról számoltak be lapunknak. „Visznek mindent aminek nyele van” - fogalmazott az egyik körúti önvédelmi bolt tulajdonosa, akivel két vásárló közötti öt percben tudtunk beszélni. Mint mondja: a korábbi napokban még ennyire sem lett volna ideje, mert általában egyszerre két vevőt kellett kiszolgálnia, ráadásul közben kint az utcán is folyamatosan vártak négyen-öten.
A kollégáihoz hasonlóan ő is azt állította, hogy a lakosság elkapkodta a nem engedélyköteles önvédelmi fegyvereket. A legnépszerűbb a gumilövedékes pisztoly – ez nála már elfogyott – ezt követik a gázfegyverek, a gázspray, de az emberek vesznek kézi számszeríjat, tejgumis csúzlit, viperát - amit csak tudnak.
A megkérdezett boltosok nem emlékeztek ehhez hasonló rohamra. - Öt éve, a menekültválság idején elég sok fogyott a gumilövedékes fegyverből - mondta egyikük, de szerinte az akkori vásárlási láz messze elmarad a mostanitól.

Tipikus vevő egyébként nincs, fiatal és idősebb egyaránt vásárol, sokan pedig ajándékba, vagy idős szüleiknek vesznek fegyvereket. (A vásárlók rohamáról már a Reuters is beszámolt március végi cikkében.)
Az eladók egyébként nemcsak a járványügyi veszélyhelyzet miatt nem engednek be a boltba egy-két vevőnél többet. A polcokon éles lőfegyvert is tartó fegyverboltok kiszolgálói ugyanis már a bejárati kamerákon keresztül megpróbálják megszűrni, hogy kik léphetnek az üzletbe. A vásárlók jó része azonban a fertőzésveszély miatt szájmaszkban érkezik, így nehezebb meghatározni, valójában kik érdeklődnek a nem engedélyköteles - ám akár emberélet kioltására is alkalmas – eszközök iránt.
A kereskedők egyelőre nem látják a vásárlási láz végét. - Nézze, ha száz gumilövedékes lőfegyvert tudnék behozni, akkor most százat adnék el pár napon belül - mondta az egyik budai kereskedő, aki szerint folyamatos a minden korábbit meghaladó érdeklődés. - A probléma inkább az, hogy a gyártók nem bírják kapacitással, egyszerre általában csak 2-3 darabot tudok rendelni.
Magyarországon egyébként nincs érdemi gyártás gázfegyverből és gumilövedékes pisztolyból sem, ezek zömében Törökországból érkeznek. Pontosabban érkeztek: jelenleg nem lehet tudni, hogy a megrendelt tételeket mikor szállítják le, azt pedig végképp nem, hogy milyen áron. Ezekért ugyanis jellemzően dollárban vagy euróban kell fizetni. - Reggel láttam, hogy az egyik átutalásokat intéző bank már 380 körül számítja be az eurót. Mintha engem lőttek volna meg, majdnem leestem a székről- fogalmazott a budai kereskedő. Szerint nem kétséges: a most érkező tételeknek jelentősen megugrik az ára, de még így is elkelnek majd. A vásárlók egyébként többnyire ugyanarra hivatkoznak, amikor arról kérdeztük őket, miért fegyverkeznek: szerintük a vírushelyzet miatt bizonytalan a jövő és meg akarják védeni magukat és családjukat is. - A mostanihoz hasonló felvásárlási láznak nem valós közbiztonsági okai vannak, hanem lelki tényezőkre vezethető vissza - mondta Végh József kriminálpszichológus, aki korábban maga is aktív rendőr, túsztárgyaló volt. - Sok ember eleve szorongva éli az életét, veszélyhelyzetben pedig ez a szorongás konkrét okot talál magának, majd félelemmé alakul, egyben visszaigazolja a korábbi érzéseket. A szorongással az egyén nem tud mit kezdeni, de a félelem ellen már tud küzdeni, például úgy, hogy fegyvert vásárol magának - fogalmazott a szakember. Végh József hangsúlyozta, élesen elválik egymástól az objektív és a szubjektív biztonságérzet. A valóságban az objektív közbiztonság jó, sőt éppenséggel a nemrég kihirdetett veszélyhelyzetben erősebb a közterületek felügyelete mint korábban. Ugyanakkor a veszélyhelyzet idején sokakban romlik a szubjektív biztonságérzet. Magyarországon ráadásul - mint ahogyan arról lapunk beszámoltunk -  a valós és a megélt biztonságérzet között óriási a különbség. A mutatók alapján ugyanis Magyarország az Európai Unió egyik legbiztonságosabb helye, de a magyarok közérzete ezzel tökéletesen ellentétes: az OECD korábbi felmérése szerint száz magyarból ötven fél kimenni éjszaka az utcára. (Az állandó terrorfenyegetettséggel együtt élő Izraelben is mindössze harmincszázalékos ez az arány.) A magyaroknál jobban csak a rendkívül magas gyilkossági rátával rendelkező dél-amerikai országokban tartottak az emberek az éjszakától.
Témák
fegyver
Frissítve: 2020.04.09. 07:41

Magyarországi munkájukért küzdenek a vajdaságiak

Publikálás dátuma
2020.04.08. 21:46
Szijjártó Péter és Jadranka Joksimovic
Fotó: Bojana Stojanovic / Anadolu Agency
Többségükben magyar-szerb kettős állampolgárok kerültek csapdahelyzetbe amiatt, hogy Szerbia a koronavírus-járvány miatt hermetikusan lezárta a határait. Volt olyan Vajdaságból ingázó, aki március végén abban egyezett meg szegedi munkáltatójával, hogy a veszélyhelyzet idejére a cég szállást fizet neki, s már csak azért ment haza, hogy összeszedje a szükséges holmiját, de vissza már nem jöhetett, kéthetes karanténba kényszerült. Nem kevés emberről van szó, ezrek járnak át dolgozni a határ közelében élők közül, legtöbben nagy szegedi élelmiszeripari cégeknél helyezkedtek el az utóbbi években, s még az itt működő szakszervezetekbe is beléptek. Az Élelmezésipari Munkavállalók Független Szakszervezete például sok új taggal bővült ebből a körből, s most is próbál segíteni vajdasági tagjainak – tudtuk meg Nyesztor Margaréta társelnöktől, maguk az érintettek pedig petíciót indítottak, hogy minél többen megismerjék a helyzetüket.  Ugyanolyan kizárólag az ingázó munkavállalókra érvényes egyezményt sürgetnek, amilyet Magyarország megkötött a szlovák, a román, az osztrák és a horvát kormánnyal arról, hogy a határ 30 kilométeres körzetéből akadálytalanul járhatnak át dolgozni egyik országból a másikba. A megélhetésük a tét – indokolják a kérést, hiszen az őket foglalkoztató magyar vállalatok ugyan eddig nem rúgtak ki senkit, de ahogy telnek a hetek, fogynak a lehetőségeik a dolgozók megtartására és valamekkora bér fizetésére. A Népszavának nyilatkozó szakszervezeti vezető azt hangsúlyozza, hogy az élelmiszeripari cégek jól felfogott érdeke a gyakorlott munkaerő megtartása, sok vállalatnál ezért módosították a kollektív szerződést, hogy hosszabb munkaidőkeretben számolhassanak el, de van, aki maga kért fizetés nélküli szabadságot, ám hosszabb távon egyik sem jó megoldás. Az emberek dolgozni, a cégek termelni akarnak. Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, mekkora esély van a megállapodásra, de a válasz nem túl biztató. Azt írták: „Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter március 31-én Jadranka Joksimović szerb európai Integrációs miniszterrel folytatott videokonferenciáján kezdeményezte, hogy Szerbia és Magyarország között is váljon lehetővé munkavállalás céljából a határ mentén élők számára az ingázás lehetősége a röszkei, tompai és hercegszántói határátkelőknél (ahol jelenleg árufuvarozásra van lehetőség), továbbá kérte, hogy ebből a célból nyíljanak újra az ásotthalmi és bácsalmási határátkelők is. A szerb fél ígéretet tett a magyar kérés megvizsgálására.” Válasz azonban mindeddig nem érkezett Belgrádból.
Témák
ingázók