Jelentős károkat okoztak a márciusi és áprilisi fagyok a gyümölcsültetvényeken

Publikálás dátuma
2020.04.09. 15:13
Fagy ellen védekeznek egy balatonvilágosi barackosban
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A virág- és rügykárok felmérése folyamatban van.
Jelentős virág- és rügykárokat okoztak a hazai gyümölcsösökben a március végi és április eleji hideg és az éjszakai fagyok, így idén már a legtöbb gyümölcsfajnál legfeljebb csak közepes lehet a gyümölcstermés - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel.
Apáti Ferenc kiemelte, hogy az első hidegbetörés legfőképpen a kajszibarackban és őszibarackban okozott károkat, míg az április első napjaiban tapasztalt mínuszok már mindegyik gyümölcsfaj esetében jelentős virágkárokat eredményeztek. A legnagyobb mértékben a korai fajták sérültek.

A virág- és rügykárok felmérése folyamatban van. - A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a kármérték nagyon változó nemcsak gyümölcsfajonként, hanem azon belül fajtánként, termesztőkörzetenként, emellett még olyan lokális tényezők is befolyásolják, mint a terepviszonyok vagy a talajadottságok - tette hozzá.
Az alelnök ismertette, hogy a kajszibarackban a legnagyobb a virágokat és a gyümölcskezdeményeket ért károsodás mértéke, körzetenként eltérően 70-100 százalékos virágkárral számolnak. Jelentős virágkár sújtotta még az őszibarackot, továbbá 50 százalék feletti a virág- és rügykár a cseresznye és a körte esetében is.

Nem kímélte a hideg a diót, a meggyet, a szilvát és az almát sem: ezeknél a fajoknál ugyan mérsékeltebb a károsodás, általában 20 és 50 százalék közé tehető, azonban egyes fajtáknál és termesztőkörzetekben a virágkár mértéke akár az 50 százalékot is meghaladhatja. Apáti Ferenc hangsúlyozta, hogy jelenleg csak virágkárokról lehet beszélni, az idei termés szempontjából döntő lesz még a következő hetek időjárása is, így a várható termés egyelőre nem előrejelezhető, legkorábban a virágzás után 4-6 héttel, május végére becsülhető meg.
Szerző

Orvostechnikai Szövetség: Az árfolyamromlás miatt a gyógyászati segédeszközök importja és gyártása veszteséges lett

Publikálás dátuma
2020.04.09. 14:26

Fotó: Népszava
Az OSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy ez gyakorlatilag ellehetetleníti a betegellátást, mivel az árfolyamromlás miatt ma már drágábban lehet csak beszerezni illetve előállítani az eszközöket, mint amennyit a nemzeti egészségbiztosító és a beteg összesen fizet értük.
Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a forint vezető devizákkal szembeni árfolyamromlása miatt fenyegető közelségbe került a magyarországi támogatott gyógyászati segédeszköz ellátás ellehetetlenülése. Az OSZ arra kéri a kormányt, hogy tegyen azonnali intézkedéseket a probléma orvoslása és a helyzet betegek számára megnyugtató rendezése érdekében.
Magyarországon több mint egymillió ember szorul tartósan vagy átmenetileg gyógyászati segédeszközre, és nagy részük egyszerre többfélét kénytelen használni. Az érintettek többsége nyugdíjas vagy fogyatékossággal élő személy. Számukra különösen fontos, hogy hozzájussanak az életvitelüket segítő illetve a rehabilitációs eszközeikhez.

A jellemzően importra épülő hazai gyógyászati segédeszköz (gyse) ellátás hatósági áron történik. Az eszközök nagy részét 17 éve ugyanazon a hatósági áron kénytelenek forgalmazni az ellátást biztosító, jellemzően magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások. Az ez idő alatt történt költségnövekedés és a forint vezető devizákkal szembeni árfolyamának drasztikus gyengülése - különösen az idei évben megvalósult több mint 10 százalékos árfolyamromlás - miatt, a segédeszközök nagy részének importja és gyártása veszteségessé vált. Ez gyakorlatilag ellehetetleníti a betegellátást, mivel az árfolyamromlás miatt ma már drágábban lehet csak beszerezni illetve előállítani az eszközöket, mint amennyit a nemzeti egészségbiztosító és a beteg összesen fizet értük.  A koronavírus-járvány amúgy is súlyos kihívások elé állítja a segédeszközre szorulókat a koruk miatt, ezt most tetézheti, hogy közülük sokan nem juthatnak hozzá a számukra életbevágóan fontos eszközökhöz, például kötszerekhez, sztómazsákokhoz (széklettartály), vagy a cukorbetegek a tesztcsíkokhoz. A gyse-ellátás szakmai szervezetei az elmúlt hetekben mind a betegellátás, mind az ellátást végző cégek érdekében javaslatokat fogalmaztak meg és nyújtottak be az Operatív Törzsnek valamint az illetékes kormányzati szerveknek - legutóbb március 27-én és április 3-án -, azonnali beavatkozást kérve.
Álláspontjuk szerint az április 7-én bejelentett gazdasági intézkedések sürgős kiegészítésére van szükség a gyógyászati segédeszköz ágazatban alkalmazott hatósági árak korrigálásával.

„Megértve a jelen helyzet súlyosságát és bonyolultságát, és elismerve az eddig meghozott gazdaságvédelmi rendelkezéseket, az OSZ arra kéri a kormányt, hogy a javaslatai felhasználásával tegyen azonnali intézkedéseket a mintegy egymillió beteg ellátásának biztosítása és a rászorulókat ellátó mintegy 400 vállalkozás életben tartása érdekében” - olvasható a szövetség közleményében. 
Szerző

Nehéz helyzetben a hotelek és az üzlethelyiségek bérlői

Publikálás dátuma
2020.04.09. 14:17

Fotó: Népszava
Mint ismeretes, a március 28-tól életbe lépett kijárási korlátozás szigorúan értelmezve megtiltja a hotelekben történő szálláshely-szolgáltatás igénybevételét. Ezt megelőzően is több hotel bezárását, átmeneti szünetelését eredményezte a március 16-án bevezetett korlátozás, amelynek eredményeképpen külföldi magánszemélyek Magyarországra nem utazhatnak be. A kiskereskedelem egyes szereplőit is komolyan érinti a járványhelyzet, hiszen a kormányzati intézkedések kifejezetten nem tiltják ugyan az olyan üzletek nyitva tartását, amelyek nem a napi fogyasztáshoz szükséges alapvető fontosságú cikkeket árusítanak (ilyen például a könyvesbolt és a ruhaüzlet), a kijárási korlátozás miatt a vásárlók elmaradása azonban közvetett módon mégis az üzletek bezárását eredményezheti. Rada Mátyás, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkatársa szerint a szállodaingatlant üzemeltető bérlőknek átmeneti segítséget jelenthet, illetve a bérbeadókkal szembeni alkupozíciójukat erősítheti az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy többek között a turisztikai szolgáltatást nyújtó ágazatok esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a bérleti díj nem emelhető. A kormányrendelet értelmében tehát a bérbeadó az említett időpontig nem szüntetheti meg a bérleti szerződést rendkívüli felmondással, amennyiben a bérlő a bérleti díj megfizetését bevételek hiányában nem tudja teljesíteni. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a bérbeadó továbbra is követelje a bérleti díjakat, illetve a késedelmes fizetés miatt késedelmi kamatra, illetve esetlegesen késedelmi kötbérre igényt tartson. A plázákban, bevásárlóközpontokban és egyéb épületekben található üzletek bérlői ugyanakkor nem részesülnek jogszabályi védelemben a nyilvánvaló nyitvatartási és vásárlási korlátozások ellenére sem. Rada Mátyás szerint mivel a bérleti szerződésekben a vis maior általában olyan, a felek ellenőrzési körén kívül eső eseményeket jelent, amelyek a bérlet tárgyául szolgáló épületet vagy annak egy részét károsítják vagy elpusztítják, a bérleményt a bérlő számára birtokolhatatlanná vagy használhatatlanná teszik (ilyen például tűz, árvíz, vagy akár háborús események), a koronavírus-járvány okozta helyzet kapcsán a „használhatatlanság” új értelmezése merülhet fel. A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint ugyanakkor jelen pillanatban – támogató jogértelmezés hiányában – teljes biztonsággal nem mondható ki, hogy egy bérlő sikerrel tudna bíróság előtt arra hivatkozni, hogy a járvány miatt a bérleményt az adott célra nem tudta használni, ezért mentesül a bérleti díj megfizetése alól. Mindemellett azért is kérdéses, hogy ez a hivatkozás megállja-e a helyét bíróság előtt, mert a létező joggyakorlat alapján leginkább a bérlő üzleti kockázata, ha adott esetben ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem tudja teljesíteni a bérleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. A bérbeadótól pedig nem várja el egyetlen jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezés sem, hogy átvállalja annak kockázatát, ha egy hotel vagy egy üzlet működtetése veszteséges. Mivel a koronavírus-járvány és annak hatásai példa nélküliek, így a bérleti szerződésekben általában nincsenek is olyan részletes rendelkezések, amelyek a bérlők számára a helyzetre szabott engedményeket, enyhítéseket tennének lehetővé. Üzleti megfontolásból azonban a bérbeadóknak hosszú távon mindenképpen jelentősebb érdeke fűződhet az egyébként megbízható bérlők megtartásához, mint a bérleti díjak szigorú behajtásához, valamint a késedelmes fizetés miatti szankciók alkalmazásához. Az érintett szektorokban máris számos esetben tapasztalható, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződések módosításáról egyeztetéseket folytatnak, és a bérbeadók különféle könnyítéseket biztosítanak a bérlők számára. 
Szerző