mezőgazdaság;fagykár;

Fagy ellen védekeznek egy balatonvilágosi barackosban

- Jelentős károkat okoztak a márciusi és áprilisi fagyok a gyümölcsültetvényeken

A virág- és rügykárok felmérése folyamatban van.

Jelentős virág- és rügykárokat okoztak a hazai gyümölcsösökben a március végi és április eleji hideg és az éjszakai fagyok, így idén már a legtöbb gyümölcsfajnál legfeljebb csak közepes lehet a gyümölcstermés - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel.

Apáti Ferenc kiemelte, hogy az első hidegbetörés legfőképpen a kajszibarackban és őszibarackban okozott károkat, míg az április első napjaiban tapasztalt mínuszok már mindegyik gyümölcsfaj esetében jelentős virágkárokat eredményeztek. A legnagyobb mértékben a korai fajták sérültek.

A virág- és rügykárok felmérése folyamatban van.

- A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a kármérték nagyon változó nemcsak gyümölcsfajonként, hanem azon belül fajtánként, termesztőkörzetenként, emellett még olyan lokális tényezők is befolyásolják, mint a terepviszonyok vagy a talajadottságok - tette hozzá.

Az alelnök ismertette, hogy a kajszibarackban a legnagyobb a virágokat és a gyümölcskezdeményeket ért károsodás mértéke, körzetenként eltérően 70-100 százalékos virágkárral számolnak. Jelentős virágkár sújtotta még az őszibarackot, továbbá 50 százalék feletti a virág- és rügykár a cseresznye és a körte esetében is.

Nem kímélte a hideg a diót, a meggyet, a szilvát és az almát sem: ezeknél a fajoknál ugyan mérsékeltebb a károsodás, általában 20 és 50 százalék közé tehető, azonban egyes fajtáknál és termesztőkörzetekben a virágkár mértéke akár az 50 százalékot is meghaladhatja.

Apáti Ferenc hangsúlyozta, hogy jelenleg csak virágkárokról lehet beszélni, az idei termés szempontjából döntő lesz még a következő hetek időjárása is, így a várható termés egyelőre nem előrejelezhető, legkorábban a virágzás után 4-6 héttel, május végére becsülhető meg.

Az OSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy ez gyakorlatilag ellehetetleníti a betegellátást, mivel az árfolyamromlás miatt ma már drágábban lehet csak beszerezni illetve előállítani az eszközöket, mint amennyit a nemzeti egészségbiztosító és a beteg összesen fizet értük.