Előfizetés

Könnyre fakaszt, de "kihagyhatatlan" húsvéti kellék a torma

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.13. 13:13

Fotó: AFP
Sír, aki reszeli, viszont érdemes legalább most, a sonkához enni, mert nemcsak finom, vírusölő hatású is.
A közönséges torma (Armoracia rusticana), amelynek jellegzetes csípős aromája reszeléskor szabadul fel, a Volga és a Don környékén, ahonnan származik, ma is az életerő jelképe. Már a 12. század óta része a közép-európai étkezési kultúrának. Eleinte gyógynövényként termesztették, csak később vált húsok és főleg a húsvéti sonka elengedhetetlen kellékévé. Használható savanyúságok tartósításához és fűszerként ízesítésre. 
A tormagyökérnek már a reszelése is tisztítja a légutakat, erős illóolajai fokozzák az orrváladék, de a könny képződését is. Tompítja az erős illatát és ízét, ha tejszínbe vagy majonézbe keverjük, de érdemes kipróbálni a tormahabot is. A torma vírusölő és antibakteriális hatása egy kutatás szerint fél napig is megmarad, de megfelelő hatás érdekében érdemes azonnal felhasználni, mert megbarnul és az illóolajok elpárolognak. 
A benne lévő mustárolaj fokozza a nyálkahártyák vérellátását, a kálium pedig serkenti a veseműködést. A reszelt torma étvágygerjesztő hatású, rendszeres fogyasztása megkönnyíti a nehéz, zsíros ételek emésztését, serkenti a gyomor- és bélműködést és a vérkeringésre is jótékonyan hat. A két-három hétig tartó tormakúra alkalmas a tavaszi fáradtság megelőzésére, csökkentésére, immunerősítő és vértisztító hatású. A vese- és húgyúti fertőzések mellett légúti megbetegedések esetén is javasolt, mézzel keverve gyorsítja a náthából való kilábalást. A népi gyógyászat hányinger csillapítására reszelt és forralt tormagőz belélegzését ajánlja. 
A túlzásba vitt fogyasztása azonban irritálhatja a nyálkahártyát, várandós anyáknak, vesebetegeknek nem javasolt nagy mennyiségben fogyasztani.
A népi gyógyászatban a frissen reszelt tormát pakolásként is alkalmazzák. Úgy tartják, enyhíti a reumatikus panaszokat is, fekete nadálytő-, csalánkrémmel vagy friss csalánnal keverve csillapíthatja az izom- és ízületi fájdalmakat.

Növelhetik a koronavírus-fertőzés kockázatát a pajzsmirigyzavarok is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.12. 14:14

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Ahogy több krónikus betegség, a csökkent és nem megfelelően kezelt pajzsmirigyműködés is fokozza a Covid-19 vírussal szembeni fogékonyságot.
Több krónikus betegségről kiderült már, fokozott kockázatot jelentenek koronavírus fertőzés esetén. Ez a helyzet akkor is, ha egy csökkent pajzsmirigy működésű (hypothyresosisos) betet nincs jól kezelve – figyelmeztetett Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.      
A pajzsmirigy hormonjai (T4 és a T3) létfontosságúak az immunrendszer működéséhez. Ezért érthető, hogy a fertőzések gyakorisága és súlyossága a hypothyreosisos betegek körében lényegesen magasabb. Ezt a vírusfertőzésekkel kapcsolatos nemzetközi megfigyelések is alátámasztják. Sebastian SA és munkatársai 159 retrovírus fertőzésben szenvedő beteget vizsgáltak meg és azt találták, hogy már a magasabb TSH szinttel járó, viszonylag csökkent funkciójú, úgynevezett szubklinikus hypothyreosis előfordulása is magas volt a betegek között. Nagyszámú egyéb megfigyelés is azt mutatta, hogy a T4 és T3 hormonok hiányában a szervezet immunitása jelentősen csökkenhet – mondta a professzor.
Korábbi kísérletek azt is igazolták, hogy a védekezés élvonalában lévő sejtek, az úgynevezett polimorfonukleáris granulociták (PMN) működése csökkent a betegekben, de megfelelő pótlással a normális működés helyreállíthatónak bizonyult. Ebből az következik, hogy a betegek ne hagyják abba a tiroxin pótlását, sőt ha szükséges, kis mértékben növeljék a napi dózist és feltétlenül egészítsék ki D3 vitaminnal (3000-4000 NE/nap).

Eddig ismeretlen, ősi hüllőfajt azonosítottak egy kövületben

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.11. 20:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A rejtélyes, kihalt tengeri hüllőcsalád, a tanystropheidae közeli rokona lehet, a fajt a Gyűrűk Ura egyik szereplőjéről nevezték el.
Eddig ismeretlen, ősi hüllőfajt azonosítottak egy brazíliai kövület alapján, a faj a rejtélyes, kihalt tengeri hüllőcsalád, a tanystropheidae közeli rokona lehet. A brazil Santa Maria-i Szövetségi Egyetem (UFSM) kutatói a Plos One folyóiratban közölték tanulmányukat, amelyben azt írták, hogy a hüllők vették át az uralmat a perm és a triász földtörténeti időszak határán, 250 millió éve végbement tömeges kihalás után, amelynek során a fajok 90-96 százaléka elpusztult. A legkorábban felbukkant csoportok között volt a hosszú nyakú állatokból álló tanystropheidae család, amelynek életmódja ma is rejtélyes, azonban a triász időszakban jól boldogulhattak. A család evolúciójának korai szakaszáról keveset tudni, mivel nagyon kevés maradványuk maradt fenn – írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Tiane Oliveira paleontológus és kollégái a dél-brazíliai Sanga do Cabral kőzetformáció korai triász időszaki üledékében talált kövület alapján új hüllőfajt azonosítottak. A fennmaradt hátsó láb-, medence- és farokcsontokat más fajok maradványaival összehasonlítva azt állapították meg, hogy a faj a tanystropheidae család legközelebbi ismert rokona. Az új fajnak az Elessaurus gondwanoccidens nevet adták. A név első tagja A Gyűrűk Ura című regényfolyam egyik szereplőjére, Elessarra, más néven Aragornra utal, a megkövült állat hosszú lábai miatt esett rá a választás. A tanystropheidae család sok kövülete került elő késő triász időszaki európai, ázsiai és észak-amerikai sziklás vidékekről és tengeri üledékből. Az elessaurus dél-amerikai üledékbeli jelenléte arra utal, hogy a csoport talán a déli féltekéről származik és őseik a szárazföldön éltek azelőtt, hogy a vízi élethez hozzászoktak volna.