Kicsi csomag, megugró munkanélküliség

Akár tíz százalékkal is csökkenthet a magyar GDP az idén, a kormány csomagja kicsi – így látják a Kopint-Tárki elemzői.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. optimista előrejelzése szerint idén a magyar gazdaság „csak” 5,5 százalékkal csökken, ám ha járvány az év végéig is elhúzódik, akkor a GDP 10 százalékos zsugorodása sem zárható ki – olvasható a cég most nyilvánosságra hozott gazdasági prognózisában. Ez a visszaesés magasabb, mint a régió legtöbb országában, aminek két fő oka van. Az egyik a magyar gazdaság különösen erős beágyazottsága a nemzetközi termelési láncokba, ami kiváltképp sérülékennyé teszi. Másrészt, míg a többi országban gyorsan, már március végén jelentős méretű költségvetési mentőcsomagokat vezettek be, addig a magyar több hetet késett, és mérete is csekély, már ami közvetlenül és jó időben a válság drámai hatásának a tompítását, a vállalatok túlélését és munkaerő-megtartó képességének támogatását érinti.

A Kopint-Tárki kutatói szerint a kormány eddig meghozott intézkedései elégtelenek: a sajátosan magyar kurzarbeit, vagyis a kormány 70 százalékos bértámogatási programja nehézkes. Másrészt az eddig ismert magyar mentőcsomagból kimaradt a teljesen jövedelem nélkül maradt széles rétegek megsegítése, ami tovább erősíti a fogyasztás amúgy is drámaian romló trendjét. A cég szerint szerint 2020-ban a fogyasztás 4-5 százalékkal, a beruházás pedig 6-7 százalékkal csökkenthet. Az ipar termelése 10-11, az építőiparé százalék 5 százalék körül zsugorodhat, az elmúlt években gyors ütemben bővülő szolgáltatásoké pedig 4-5 százalékkal.

A 2020-as költségvetés GDP-arányos hiánya a tervezett 1 százalék helyett 5,4 százalék lesz. Az egyenlegromlás döntően arra vezethető vissza, hogy a kormányzati tervekben szereplő 4 százalékos növekedés helyett 5,5 százalékkal csökken a GDP, ami önmagában 4,4 százalékponttal növeli hiányt. Ennek a fele a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékbevételek visszaeséséből fakad, a másik fele pedig a fogyasztási adók és a vállalati befizetések csökkenéséből, illetve az idei büdzsét terhelő álláskeresési járadékok emelkedéséből.

Az eddig bejelentett konkrét kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések együttesen a GDP 0,9 százalékát érik el, ami eltörpül az uniós országokban bejelentett csomag mértéke mellett. A 9200 milliárd forintos bejelentett csomag túlnyomó része ugyanis olyan támogatás, amely vagy a bankrendszerre tolja a terheket, vagy pedig jövőbeli beruházástámogatási alapok felállításáról szól. A felhasznált költségvetési források pedig jelentős részben átcsoportosításból származnak és nem új források bevonását jelentik. A költségvetési hiány emelkedése, a gazdaság visszaesése és a forint árfolyamának gyengülése következtében az államadósság mértéke még így érdemi kormányzati intézkedések nélkül is a tavaly év végi 66,3 százalékról az év végére a zsugorodó GDP 73,9 százalékára emelkedhet.

A gazdasági visszaesés következtében a foglalkoztatás nyolc százalékkal csökken, így a a munkanélküliségi ráta a tavalyi történelmi mélységből (3,4 százalék) 7,5 százalékra ugrik – ami ha bekövetkezik, 10 éves visszatekintésben sem lenne tragédia. Az elbocsátások, bércsökkentések következtében a munkavállalók jövedelme még így is hat százalékkal lesz magasabb, mint egy évvel ezelőtt, ami 2,1 százalékos reáljövedelemnövekedést jelent ( a 3,8 százalékra várt infláció felett), mármint azoknak, akiknek megmarad a munkájuk.

Az elemzők szerint az infláció viszonylag magas lesz, amiért főként az élelmiszerárak további várható emelkedése okolható. Ráadásul a fogyasztási kosár drasztikus átalakulásával – az emberek csökkentik a nem élelmiszer-jellegű kiadásaikat – a valós fogyasztói áremelkedés 4,4-4,5 százalék lesz.